A Szent István Bazilika altemplomában emlékeznek Puskás Ferencre
Fotó: Okos Márton
A legendás magyar sportoló, Puskás Ferenc ha élne, 92 éves lenne. Az Aranycsapat egykori tagjainak emlékét ápoló Aranycsapat Alapítvány Budapesten emlékezett meg a játékosról. A csapat egyetlen ma élő tagja, Ráduly József közös élményeikről mesélt.
2019. április 11., 11:542019. április 11., 11:54
2019. április 11., 11:582019. április 11., 11:58
Az Aranycsapat Alapítványt a kétezres évek elején Kű Lajos – egykori Ferencváros- és magyar labdarúgó válogatott, az 1972-es olimpia ezüstérmese – alapította. A szervezet hívta életre a Kárpát-medencei Összmagyar Diákbajnokságot. Egyik célja a nemzet hittel, sporttal és kultúrával történő egyesítése, ugyanakkor az alapítvány fontos feladatának tartja az Aranycsapat egykori legendás játékosai emlékének ápolását, illetve példaképül szeretné állítani őket az ifjúság elé. Az Aranycsapat Alapítvány minden év április elején emlékezik meg Puskás Ferenc születésnapjára.
A néhai jeles labdarúgónk 92. születésnapja alkalmával a Szent István Bazilika altemplomában dr. Szeneczey Balázs főpolgármester-helyettes, Dunai II. Antal, Gedó György, Wichmann Tamás olimpiai bajnokok, Nemcsák Károly színházigazgató, Sinkovits-Vitay András színművész, a Puskással játszó Raduly József válogatott, dr. Pénzes József professzor és a főszervező Kű Lajos jelenlétében emlékeztek meg Puskás Ferencre.
Tarlós István főpolgármester képviseletében Szeneczey Balázs főpolgármester-helyettes beszédében kiemelte, hogy Puskás az az ember volt, akiről ellenségei sem tudtak rosszat mondani. Kű Lajos felidézte Puskás Öcsi legendás karrierjének kiemelkedő állomásait. „Puskás még ahhoz a generációhoz tartozott, akik az iskolában a „Hiszek egy Istenben…” fohásszal kezdték a napot” – fogalmazott az előadó.
A koszorúzással és a Szózat eléneklésével véget érő templomi megemlékezés a polgármesteri hivatalban folytatódott, ahol a résztvevőknek alkalmuk volt megismerkedni a legidősebb élő magyar labdarúgó válogatott játékossal, Ráduly Józseffel, a Vasas sportklub örökös elnökével, aki Puskás Ferenchez hasonlóan 1927-ben született. Tíz évesen a Mária Valéria – Wekerle telepi rangadón játszottak együtt, majd 1955-ben, az Aranycsapatban a svájciak és a svédek ellen. A két esemény között közel két évtized telt el egy háborúval megékelve. Erről mesélt hallgatóságának a 92 éves Raduly József.
A legidősebb élő magyar labdarúgó-válogatott játékos, Ráduly József közös élményeikről mesél
Fotó: Okos Máron
Ráduly 1944. karácsonya előtt, 17 évesen kapott SAS-behívót. Mivel még egyenruhája sem volt, sikerült angolosan távoznia a Mária Terézia laktanyából. A razziázó nyilasok azonban csakhamar körbevették házukat, és megzsarolták a szüleit, így vissza kellett térnie a laktanyába. A Hunyadi páncélgránátosokhoz osztották be, és hóna alá tetoválták a vércsoportját: a későbbiekben a stigma sok szenvedést okozott. Németországban esett amerikai fogságba, de a jenkik hamar hazaengedték. Csakhogy hazafelé jövet elfogták a szovjetek, akiknél tetoválása azonnali „behívót” jelentett a lágerbe. Az oroszok magukkal vitték a Kaukázusba. „Csak azért nem Szibériába, mert ott már beteltek a helyek” – mondja tréfásan.
1945–51. között hat évet húzott le négy lágerben. Az volt a szerencséje, hogy focizhatott. „Az egyik meccsen 7 gólt rúgtam. A táborparancsnokok a játékom miatt megkedveltek, így a többi rabhoz képest jobban étkezhettem” – mesél oroszországi megpróbáltatásait az egykori labdarúgó.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Balázs Ferenc (1901–1937), a kiemelkedő unitárius lelkész, költő, író, faluszervező szellemi örökségére összpontosít 2026-ban a Magyar Unitárius Egyház. Kovács István püspök megkeresésünkre Balázs Ferenc szerteágazó tevékenységéről beszélt.
Az Alföldön ügyes kezű mesteremberek is készítették, Erdélyben tamburaként emlegették, Kodály a szegények hangszerének nevezte. Ma virágkorát éli: hungarikum lett, és egyre többen veszik kézbe. Gyermek- és ifjúsági citeratalálkozón jártunk Maros megyében.
A börtönlelkészi szolgálat láthatatlan, mégis létfontosságú terület a lelkipásztori munkában. Szabó-Salánki Tibor református lelkipásztor a szamosújvári és besztercei börtönökben vigaszt, reményt és Isten igéjét viszi a rabok számára.
„Reformátusnak kell maradnunk, a Szentírásra és hitvallásainkra építve” – vallja Kolumbán Vilmos József erdélyi református püspök. Interjúnkban Kolumbán Vilmos József a Református Egyházak Világközössége progresszív teológiai irányáról is beszélt.
Legyen szó képzőművészetről vagy irodalomról, műveiben visszaköszönnek a természettel összhangban élő faluközösségbe kapaszkodó gyökerek, az irányt mutató népi bölcsességek, a sallangok nélküli kifejezések, a deportálást túlélők közösségi traumája.
A rövid ideig tartó hideghullámot követően szerdától ismét enyhe, csapadékban gazdag időjárás várható, a nappali csúcshőmérséklet elérheti a 10 fokot. Melegfronti hatásokra kell számítani.
Kutyaszorítóba kerültek a négypárti bukaresti kormánykoalíciót alkotó politikai alakulatok, köztük is kiemelten az RMDSZ: úgy kell elszámolniuk a felháborodott polgárok előtt a népszerűtlen intézkedésekért, hogy a döntést közösen hozták meg.
Házi készítésű hústermékek és pálinkák versenyét szervezi immár negyedik éve egy lelkes fiatalokból álló csapat a Kolozsvártól mintegy húsz kilométerre fekvő Tordaszentlászlón. A többség számára a rendezvény remek gasztronómiai alkalomnak számít.
A reformáció genfi emlékművétől kőhajításnyira fekvő gyülekezeti házban ma is hangzik a magyar ige. A svájci városban Dániel Levente erdélyi ösztöndíjasként szolgál, amely a magyar diaszpóra számára egyszerre lelki otthon, kulturális kapaszkod&oac
Csütörtök délután nyílt meg az Apáczai 400 című képzőművészeti kiállítás a kolozsvári Apáczai Csere János Elméleti Líceum dísztermében. A tárlat Apáczai Csere János sokoldalú szellemi öröksége előtt tiszteleg, kort&am
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!