Történelmi épületek felújításával érmelléki faluturizmust épít Kéri Gáspár székelyhídi orvos

A korabeli tárgyakkal és használati eszközökkel felszerelt, szépen berendezett kúriában akár lakni is lehetne.

I. Dráveczky Gyula egyik leszármazottja, Dráveczky Pál halála után három fia közül Gábor örökölte az 1834 előtt épült kúriát. Gábor és felesége elhalálozását követően Kéri Gáspár 2012-ben megvásárolta az örökösöktől az udvarházat azzal a céllal, hogy tájházként mutasson be egy középbirtokos nemesi portát is. A 2011-ben létrehozott szalacsi tajház egy zsellér portát, a 2002-ben megnyitott galospetri pedig egy középparaszt porta hangulatát idézi.

Borovszky Samu Bihar vármegye és Nagyvárad című monográfiája szerint 1846-ban épült az udvarház, de az épület kert felöli homlokzatán megtaláltuk az 1829-es és 1834-es földrengés nyomait –más anyagból volt kijavítva a falazat, mint amiből a többi épült. Látszik a falon, hogy földrengéskor ez a rész rongálódott leginkább – fekete földből készült vályogból javították ki. A többi vertfal, a lábazat pedig tégla. Ráadásul a kommunista érában kisebbekre cseréltek két ablakot is az épületen” – fogalmazott az Erdélyi Naplónak Kéri Gáspár.

A nemesi lakot tehát I. Dráveczky Gyula építette (a családfa három Gyula nevet viselő Dráveczkyt tart számon), előbbi az 1848–49-es forradalomban alhadnagyként szolgált. A 130 holdas birtok lehetővé tette az úri életmódot, hogy cselédeket és szakácsnőt is alkalmazzanak, akik nevei fellelhetőek a házkönyvben.

Az épületen a 20. század elején történt nagyobb beavatkozás, amikor felszámolták a szabadkéményt, és az akkori kornak megfelelő nyilászárókat kapott a kúria öt kivételével, de így is megtartotta klasszicista jellegzetességeit.

A báróságot szerző Drávezcky Gábor még Szepes vármegyében székelt, amikor 1779-ben Mária Terézia a főnemesi rangot adományozta neki. A leghíresebb ős azonban László volt, akinek Gálospetriben, valamint Köbölkúton is állt kastélya, illetve kúriája.

1829-ben óriási anyagi károkat okozó földrengések pusztítottak az Érmelléken és Nagykároly környékén, majd 1834-ben ismét. Az utóbbi epicentruma éppen Gálospetri környékén volt. Lakóházak, templomok, kúriák dőltek össze. Ekkor pusztult el a IV. Dráveczky László ezredes építtette négyhengeres bástyatornyos várkastély is. Vasvári Pál az 1848-as forradalom végén Kossuth parancsára szabadcsapatokat szervezett, többek között Érköbölkúton is. E csapat vezetését Dráveczky Lászlóra bízta. A szabadcsapatok zászlóinak avatására április 27-én, Nagyváradon került sor. Az ezredes kiváló diplomataként is hírnevet szerzett hazájának és családjának. Ede fiával közös sírban alussza örök álmát az érköbölkúti református templom kertjében.

A falu és a környék örömmel fogadta az új létesítményt. Mondogatják is, hogy a település majd’ minden reszéről látható a létesítmény, mivel egy öt méter magas dombon áll.

Gálospetriben a kúria, a középparaszt porta és az öntöttvas kályhagyűjtemény, amely szintén Kéri tulajdona, előzetes egyeztetés szerint látogatható. Egyébként egész napos turisztikai ,,csomag” áll a látogatók rendelkezésére, amely a két Fráter-udvarház, a református és görögkatolikus templomok, valamint a millenniumi emlékmű megtekintésére épül.

Szalacson a tájház (zsellérház) bemutatása mellett a sajátos architektúrájú, négy különböző időpontban épült (1807, 1880, 1913, 1974) présháztípust is meg lehet nézni, majd a híres-nevezetes pincesori sétával, a 19. század eleji négylyukú kőhíd megtekintésével, a református és a római katolikus templomok bemutatásával zárul.