
Szólj be a papnak! – jó hangulatú beszélgetés volt színhelye volt a marosvásárhelyi kocsma
Fotó: Haáz Vince
Mi szüksége a Teremtőnek az emberre? – ezzel a kérdéssel hirdette meg a Marosvásárhelyi Magyar Diákszövetség (MMDSZ) első alkalommal a Szólj be a papnak! című találkozót. A kezdeményezés célja olyan vitaesteket szervezni, hol a világiaknak lehetőségük van kérdéseket feltenni papoknak, lelkészeknek, és átbeszélni a keresztény hit dolgait.
2025. január 16., 10:472025. január 16., 10:47
2025. január 17., 08:072025. január 17., 08:07
Marosvásárhely egyik hangulatos kocsmájában egy hétköznap este a Szólj be a papnak! című találkozó keretében Bálint Mihály unitárius lelkész, Furó Félix református egyetemi lelkész, Jakabos Barnabás jezsuita pap és Magó Zsolt-Áron adventista lelkipásztor ült ki a fiatalok elé. A termekben legalább hatvan, többnyire egyetemista korú fiatal tartózkodott, akik közül páran – a kezdeményező kérdésére – bevallották, hogy ateisták, de mindannyian érdeklődéssel hallgatták végig a kétórás találkozót.
A szervezők által feltett kérdésre – hogy mi szüksége van a Teremtőnek az emberre? – különböző válaszok hangzottak el. Bálint Mihály unitárius lelkész kissé zavaros felvetése szerint Isten magányos volt, ezért teremtette meg az embert. Ezt cáfolva mondta az adventista lelkipásztor, hogy Isten Atya, Fiú és Szentlélek, így semmiképp nem lehet magányos.
Jakabos Barnabás jezsuita szerzetes szerint az alapkérdésben a szükség szót a vágyódással kellene helyettesíteni, hiszen Isten vágyódott az emberre, azért teremtette meg. A református egyetemista lelkész arról beszélt, hogy az ember nem Isten unalomprojektje, és Isten ott van az egész teremtett világban, ami tükörként türközi vissza a Teremtő szeretetét. Furó Félix szerint nekünk, embereknek az a feladatunk, hogy cselekedeteinkkel, beszédünkkel, életünkkel rámutassunk Istenre, a Teremtőnkre.
Furó Félix református egyetemi lelkész
Fotó: Haáz Vince
A fiatalokkal való beszélgetés során felmerült a kérdés, hogy vajon Isten önzőségből teremtette-e meg az embert? A meghívottak egybehangzó véleménye szerint Isten szeretetből teremtett, gyermekeként tekint ránk, és mint szerető Atya jót akar nekünk. Jakabos Barabás azt ajánlotta a kérdezőnek, hogy egy csendes percben kérdezze meg az önzőnek tartott Istentől, miért tartotta fontosnak megteremteni az embert, mit akart vele, és biztos, hogy válaszolni fog.
Az első kérdés, ami a bevezető után elhangzott, a házasság előtti nemi életre vonatkozott. Mint ismert, a legtöbb egyház a test tisztaságának fontosságát hangsúlyozza és azt hirdeti, hogy nemi életet csak házasságon belül kell élni.
Válaszában Furó Félix fontosnak tartotta elmondani, hogy a Biblia tanítása szerint a nemi életnek a házasságon belül van a helye. Fontos, hogy a fiatalok a házastársuknak őrizzék meg testi tisztaságukat.
és arról is szólt, hogy családterapeutaként többször beszélgetett olyan krízishelyzetben levő házastársakkal, akiknek életére negatív értelemben nyomta rá a bélyegét a házasság előtti szexuális kapcsolataik.
Jakabos Barabs jezsuita pap
Fotó: Haáz Vince
Bálint Mihály unitárius lelkész szerint a házasság előtti szexuális élet nem bűn, a szexualitás a szeretet kifejezése és ez mindenki számára fontos. Jakabos Barnabás jezsuita arról beszélt, hogy a házasság egy isteni kaland, szabadságot ad, amiben ki tudnak teljesedni a házastársak, és ebben a biztonságos, kizárólagos kapcsolatban tudják megélni a szexualitásukat is. A katolikus egyház a házasság előtti nemi élettel kapcsolatos tanításaival nem akarja megfosztani a fiatalokat a szexualitás megélésétől, hanem arra biztatja, hogy azt házasságban éljék meg.
Hogyan egyeztethető össze a szerető és irgalmas Istennel a pokol? – hangzott az újabb, érdekes kérdés a fiatalok részéről. ,,A füstölő, üstökkel teli pokol – ahogy a naiv festményeken ábrázolják és ahogy sokak képzeletében él – nem létezik” – vélekedett Magó Zsolt-Áron adventista lelkipásztor, aki szerint már az életben megtapasztalhatjuk a poklot, ha Istentől eltávolodva, elszakadva élünk.
Jakabos Barnabás is úgy értékelte, hogy a pokol az Istentől való elszakítottság állapota, amikor az embernek már semmi reménye nincs.
Telve volt a kocsma, sok fiatal kérdezett
Fotó: Haáz Vince
,,Ha van olyan hely, hogy pokol, remélem, hogy üres, senki nincs ott” – fogalmazott a jezsuita pap, aki arról is beszélt, hogy bizonyára sokan voltak már Istentől távoli állapotban, de nekik és mindenkinek fontos hangsúlyozni: Isten a Fia által kiengesztelődött és semmiképp nem akarja az embert a pokolba juttatni.
Barnabás arról is beszélt, hogy míg a pokolban az ördögök veszekednek, perlekednek, bántják egymást, addig a mennyországban az emberek egymáshoz és Istenhez kapcsolódhatnak. Úgy értékelte, hogy ha a haragosunkkal, ellenségünkkel elkezdünk beszélni, ha meg tudunk bocsátani azoknak, akik megbántottak bennünk, ha időt tudunk tölteni azok társaságban, akiket nem szeretünk, az már a földi mennyország.
Tudni szeretnék, hogy melyik az igazi? A válaszokból elhangzott, hogy Isten az Ószövetségben és az Újszövetségben is ugyanaz: Jézus csodát tesz, de ostort is használ, azzal kergeti ki a kereskedőket a templomból.
Amint várható volt, felmerült a különböző vallások kérdése is, illetve az, hogy az egyház szétszakítottságáról mit mondanak a meghívottak. A református lelkész szerint mindenki annak az egyháznak a tanítása szerint kell keresse és megismerje Istent, amibe beleszületett, hiszen ez nem véletlen.
nem tudnak közösen, egy helyen imádkozni. Tudnak-e a különböző vallások ajándékok lenni egymás számára? – tette fel a kérdést.
Telve volt a kocsma, sok fiatal kérdezett
Fotó: Haáz Vince
Az adventista lelkész szerint Istent nem lehet egyetlen vallási dobozba sem bekényszeríteni, a Teremtő megismerése egy folyamat és ennek különböző szakaszai vannak. Ma már nem az utcaszám határozza meg, hogy ki melyik gyülekezetbe jár, melyik templomba hallgatja Isten igéjét, hanem az, hogy hol érzi meg Isten jelenlétét, hol tudja Őt megismerni.
Az adventista lelkész felvetésére Jakabos Barabás kissé kritikusan jegyezte meg, hogy ha az egyházából – újat keresve –, kiléphet az ember, akkor a házasságából is kiléphet? Az adventista lelkész válaszában azzal érvelt, hogy a reformációt elindító Luther Márton nem akart kilépni az egyházból, nem akart új egyházat létrehozni, ő csak meg akarta reformálni az egyházat, amelynek szerzetese volt. De kénytelen volt továbblépni, mert az egyház akkori vezetői nem fogadták el a reformokat, amit Isten igéje alapján akart bevezetni.
csak az elválás az elfogadható, a jó megoldás. Jakabos Barabás ezt az érvet elfogadta, de többször is kihangsúlyozta, hogy neki fáj a megosztottság, az erdélyi családok vallási téren tapasztalható elszakítottsága.
Bálint Mihály unitárius lelkész
Fotó: Haáz Vince
Végül a fiatalok arra is kíváncsiak voltak, szabad-e a lelkészeknek politizálni? Itt szinte egybehangzó volt a vélemény, hogy a lelkészek elsősorban Isten igéjét kell hirdessék, de nem szabad kivonni magukat a közösségi életből. A templomban, a szószéken nem kell, nem szabad politizálni, magánemberként viszont véleményt nyilváníthatnak fontos, közéleti kérdésekben.
A kétórás beszélgetés után sokan kisebb csoportokban elmélkedtek a hallottakról, volt, aki a meghívott lelkészekhez fordult további dilemmáival, és szinte biztos, hogy sok kimondatlan kérdés is maradt. Kiderült, hogy a fiatalok fontosnak tartják, hogy a sokszor tabunak tartott kérdésekben hiteles emberek véleményét hallják. Keresik a válaszokat, keresik a közösségeket, keresik Istent.
A négy lelkipásztor számára merész dolog volt kiülni a fiatalok elé, hogy nehéznek számító kérdésekre is válaszoljanak
Fotó: Haáz Vince
Gyermekként még a nagymama kötényében prédikált, ma már református lelkipásztorként és teológiai tanárként szolgál. Éles Éva számára a hit nemcsak tan, hanem életforma: a szolgálat, az oktatás és a család szeretetében válik teljessé.
November 25-én, a legendás győzelem, az 1953-as angol-magyar évfordulóján 21:50-től mutatja be a Duna a Puskás Ausztráliában című dokumentumfilmet. A dokumentumfilmben megszólalnak egykori ausztráliai játékosok, barátok, sportvezetők.
Tényleg visszatükrözi a baba az anyja érzéseit? Számít, ha már a várandósság ideje alatt beszélünk a magzathoz? Miért lehet „virtuális köldökzsinór” a szoptatás? A Ridikül YouTube-csatorna népszerű soroza
III. Béla királyon kívül Macsói Béla az Árpád-ház egyetlen olyan tagja, akinek csaknem teljes csontváza fennmaradt. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem munkatársai genetikai, izotópos és antropológiai bizonyítékok alapján véglegesen azonosították.
A Hagyományok Háza és a Népművészeti Egyesületek Szövetsége idén is meghirdette országos pályázatát, amelyre külhoni jelentkezőket is várnak. A pályázat beadási határideje: 2025. december 1.
Mi tart életben egy ifjúsági konferenciát egy évszázadon át? Hogyan tud a hagyomány megújulni? A konferencia múltjáról, céljairól és különleges légköréről Magyari Zita Emese, az ODFIE elnöke, és Széles László teológus, a rendezvény főszervezője mesélt.
Talán ezen már az asszonyt, gyereket néha-néha jól elnáspángoló, gyepáló, agyabugyáló, puháló, döhölő „tisztességes” erdélyi magyar emberek sem röhögnek egy jót a kocsmában: tizenöt késszúrás a közös kisgyermeket karjaiban tartó fiatalasszonynak.
Amíg Donald Trump az Egyesült Államok elnöke és Orbán Viktor a magyar miniszterelnök, addig van az amerikai szankciók alóli mentességet biztosító megállapodás – erről beszélt Orbán Viktor kedden az ATV műsorában.
Változóan felhős, napos időre van kilátás az előttünk álló öt napban, hangsúlyosabb éjszakai lehűléssel. A jövő hét elejétől esőfront éri el térségünket, amely hétfőtől kiadós csapadékot ígér. Hajnalonként talajmenti fagyra kell számítani.
Fergeteges hangulat, tisztességteljes megemlékezés, őszinte egymásra hangolódás – leginkább így jellemezhető a 2025. november 9-én, Székelyszenterzsébeten megrendezett Kóré Géza-emléknap – a székelyföldi cigány tánccsoportok találkozója.
szóljon hozzá!