2015. március 28., 14:342015. március 28., 14:34
Szakács Ágnes
Virágszobrok. Harangalakúak, kupolát formálók, tarkák, törékenyek. Újabb érdekességre bukkantam művészeti irányultságú portyázásaim során, íme.
Nagy természetimádóként fejet hajtok azon alkotók előtt, akik munkáikba beleviszik a természetet, vagy fordítva, alkotásaikat a természetbe viszik. Műfajilag ezek az art vegetale (növényművészet) vagy utóbbi a land-art, amelynek magyar fordítása enyhén viccesen valahogy így hangzana: földművészet. Legyen az fa, föld, kő, jég vagy akár virág, amiből alkotásaik készülnek, engem mind-mind mélyen érintenek.
A fent említett szobrok „elkövetője” Ignacio Canales Aracil spanyol képzőművész, a virágpréselés több évezredes technikáját választotta önkifejezése eszközéül.
Alkotásainak címei nem véletlenül: Az idő törékenysége, vagy Örök tavasz, hisz e műfajt választva anyaghasználatával különösképp közel kerül az élet–mulandóság témaköréhez.
Munkái ugyanis nem másból készülnek, mint szárított, préselt virágokból, melyeket neves európai tájépítészek által kialakított parkok vagy a tervezők magánkertészeteiből válogatott össze, mint: Izabella Plantation (Richmond Park–London, Royal Park) vagy a norfolki Millennium Garden.
Már első tájmunkáiban a legnagyobb nevekkel dolgozott együtt: Piet Oudolf, Ton Ter Linden, Pam Lewis, akiknek munkásságában a természettel való alázatos együttműködést fogta meg. Az, hogy az általuk készített kertek inkább a természettel együtt épülnek, mint benne.
Nélkülöz minden adalékanyagot, virágait a formára enyhén összedolgozza, majd egy hónapig szárítja, miután egy kis fénylakkal lefújja, a nedvességtől megvédendő. Bár a forma eltávolítása után a legkisebb terhelés összetörné őket, az alkotások megbírják saját súlyukat. Szobrai konceptuális jellege miatt azt gondoltam, egy bölcs ősz-öreg művész bújik meg e névmögött, de nem. Kiderült, 1984-ben született Madridban. Megnéztem több munkáját: nem csak virágtéren dolgozik, egy igényes, gondolkodó és cselekvő művészről van szó. Növénycsodáit Madridban nézhetjük meg.
A virágpréselés technikája a legrégibb időkig nyúlik vissza, az eljárást 4000 évesre saccolják a történészek. Az egyiptomi halottkultusz is propagálta a virágszárítást, ezt a sírokban talált leletek bizonyítják. Az élők pedig gyógyászati célokra használták a szárított növényeket. A görögök és rómaiak kozmetikumként, meg persze orvoslásra használták e technikát, orvosságokat meg különböző kenőcsöket készítve az ekként preparált növényekből. Japánban fejlesztették talán legmagasabb fokra a virágpréselés művészetét, amit Oshibanának neveznek. Ez a növény előtti tisztelgés, jótékony hatásai iránti hálájukat fejezik ki általa a japánok.
A 16. századi Angliában széles körben elterjed a „virághasználat”, a merészen dekoltált ruhákhoz kiegészítőként vetik be. A viktoriánus korban is nagy szerepet kap a virág, nők hada áldoz a virágpréselés új hobbijának. Majd a száraz növények faliképeken végzik vagy akár ékszerbe foglalva. Ez napjainkban is ismert eljárás,, az egyik legszebb példa: RubyRobin kis üvegburába zárt pitypanggyűrűje.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Gyermekként még a nagymama kötényében prédikált, ma már református lelkipásztorként és teológiai tanárként szolgál. Éles Éva számára a hit nemcsak tan, hanem életforma: a szolgálat, az oktatás és a család szeretetében válik teljessé.
November 25-én, a legendás győzelem, az 1953-as angol-magyar évfordulóján 21:50-től mutatja be a Duna a Puskás Ausztráliában című dokumentumfilmet. A dokumentumfilmben megszólalnak egykori ausztráliai játékosok, barátok, sportvezetők.
Tényleg visszatükrözi a baba az anyja érzéseit? Számít, ha már a várandósság ideje alatt beszélünk a magzathoz? Miért lehet „virtuális köldökzsinór” a szoptatás? A Ridikül YouTube-csatorna népszerű soroza
III. Béla királyon kívül Macsói Béla az Árpád-ház egyetlen olyan tagja, akinek csaknem teljes csontváza fennmaradt. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem munkatársai genetikai, izotópos és antropológiai bizonyítékok alapján véglegesen azonosították.
A Hagyományok Háza és a Népművészeti Egyesületek Szövetsége idén is meghirdette országos pályázatát, amelyre külhoni jelentkezőket is várnak. A pályázat beadási határideje: 2025. december 1.
Mi tart életben egy ifjúsági konferenciát egy évszázadon át? Hogyan tud a hagyomány megújulni? A konferencia múltjáról, céljairól és különleges légköréről Magyari Zita Emese, az ODFIE elnöke, és Széles László teológus, a rendezvény főszervezője mesélt.
Talán ezen már az asszonyt, gyereket néha-néha jól elnáspángoló, gyepáló, agyabugyáló, puháló, döhölő „tisztességes” erdélyi magyar emberek sem röhögnek egy jót a kocsmában: tizenöt késszúrás a közös kisgyermeket karjaiban tartó fiatalasszonynak.
Amíg Donald Trump az Egyesült Államok elnöke és Orbán Viktor a magyar miniszterelnök, addig van az amerikai szankciók alóli mentességet biztosító megállapodás – erről beszélt Orbán Viktor kedden az ATV műsorában.
Változóan felhős, napos időre van kilátás az előttünk álló öt napban, hangsúlyosabb éjszakai lehűléssel. A jövő hét elejétől esőfront éri el térségünket, amely hétfőtől kiadós csapadékot ígér. Hajnalonként talajmenti fagyra kell számítani.
Fergeteges hangulat, tisztességteljes megemlékezés, őszinte egymásra hangolódás – leginkább így jellemezhető a 2025. november 9-én, Székelyszenterzsébeten megrendezett Kóré Géza-emléknap – a székelyföldi cigány tánccsoportok találkozója.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!