2015. március 28., 14:342015. március 28., 14:34
Szakács Ágnes
Virágszobrok. Harangalakúak, kupolát formálók, tarkák, törékenyek. Újabb érdekességre bukkantam művészeti irányultságú portyázásaim során, íme.
Nagy természetimádóként fejet hajtok azon alkotók előtt, akik munkáikba beleviszik a természetet, vagy fordítva, alkotásaikat a természetbe viszik. Műfajilag ezek az art vegetale (növényművészet) vagy utóbbi a land-art, amelynek magyar fordítása enyhén viccesen valahogy így hangzana: földművészet. Legyen az fa, föld, kő, jég vagy akár virág, amiből alkotásaik készülnek, engem mind-mind mélyen érintenek.
A fent említett szobrok „elkövetője” Ignacio Canales Aracil spanyol képzőművész, a virágpréselés több évezredes technikáját választotta önkifejezése eszközéül.
Alkotásainak címei nem véletlenül: Az idő törékenysége, vagy Örök tavasz, hisz e műfajt választva anyaghasználatával különösképp közel kerül az élet–mulandóság témaköréhez.
Munkái ugyanis nem másból készülnek, mint szárított, préselt virágokból, melyeket neves európai tájépítészek által kialakított parkok vagy a tervezők magánkertészeteiből válogatott össze, mint: Izabella Plantation (Richmond Park–London, Royal Park) vagy a norfolki Millennium Garden.
Már első tájmunkáiban a legnagyobb nevekkel dolgozott együtt: Piet Oudolf, Ton Ter Linden, Pam Lewis, akiknek munkásságában a természettel való alázatos együttműködést fogta meg. Az, hogy az általuk készített kertek inkább a természettel együtt épülnek, mint benne.
Nélkülöz minden adalékanyagot, virágait a formára enyhén összedolgozza, majd egy hónapig szárítja, miután egy kis fénylakkal lefújja, a nedvességtől megvédendő. Bár a forma eltávolítása után a legkisebb terhelés összetörné őket, az alkotások megbírják saját súlyukat. Szobrai konceptuális jellege miatt azt gondoltam, egy bölcs ősz-öreg művész bújik meg e névmögött, de nem. Kiderült, 1984-ben született Madridban. Megnéztem több munkáját: nem csak virágtéren dolgozik, egy igényes, gondolkodó és cselekvő művészről van szó. Növénycsodáit Madridban nézhetjük meg.
A virágpréselés technikája a legrégibb időkig nyúlik vissza, az eljárást 4000 évesre saccolják a történészek. Az egyiptomi halottkultusz is propagálta a virágszárítást, ezt a sírokban talált leletek bizonyítják. Az élők pedig gyógyászati célokra használták a szárított növényeket. A görögök és rómaiak kozmetikumként, meg persze orvoslásra használták e technikát, orvosságokat meg különböző kenőcsöket készítve az ekként preparált növényekből. Japánban fejlesztették talán legmagasabb fokra a virágpréselés művészetét, amit Oshibanának neveznek. Ez a növény előtti tisztelgés, jótékony hatásai iránti hálájukat fejezik ki általa a japánok.
A 16. századi Angliában széles körben elterjed a „virághasználat”, a merészen dekoltált ruhákhoz kiegészítőként vetik be. A viktoriánus korban is nagy szerepet kap a virág, nők hada áldoz a virágpréselés új hobbijának. Majd a száraz növények faliképeken végzik vagy akár ékszerbe foglalva. Ez napjainkban is ismert eljárás,, az egyik legszebb példa: RubyRobin kis üvegburába zárt pitypanggyűrűje.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Hűvös hajnalokkal, de sok napsütéssel és 20 fok körüli délutáni hőmérsékletekkel köszönt be október Erdélyben. A HungaroMet következő hét napra szóló előrejelzése alapján számottevő csapadékra egyelőre nem kell számítani.
Egyszerre fest valós és kínos képet a szuverén román állam sebezhetőségéről a leleplezés, miszerint az Ilie Bolojan vezette kormány tavaszi bukásához az Egyesült Államok is hozzájárulhatott. De az összkép a teljes román politikumot szemlélve lesújtó.
Nem múzeumi anyagként, hanem ma is élő, szerethető és megszólító kultúraként szeretné bemutatni az operett és a magyar zenés színpad örökségét a Hat élet, hat sors című új kolozsvári programsorozat, amely szeptember 27-én kezdődik Kolozsváron.
Világszerte már 1,17 milliárd embert érint valamilyen mentális zavar, és Erdélyben is egyre többen kérnek segítséget. Vajda Ildikó pszichiáter szerint különösen aggasztó, hogy mind több fiatal és serdülő kerül rendelőbe.
Hiába nőttek a romániai fizetések, ez nem hozta magával automatikusan a vásárlóerő növekedését is, az infláció ugyanis többet „vett ki” a zsebünkből – ez a munkaerőpiacot vizsgáló tanulmány egyik legfontosabb következtetése.
Egyre több partiumi, sőt erdélyi kertben érik be a füge (Ficus carica), sőt akadnak helyek, ahol a indián banán vagy datolyaszilva is megterem.
Megőrizni a tájegységekre jellemző hagyományos, népi mintákat és formákat vagy a vevők igényeihez igazítani a cserépedényeket – erre a kérdésre is keresték a választ a fazekasok Marosvásárhelyen az Erdélyi Mesterségek Ünnepén.
Egy rövid erdélyi körút mindig több az egyszerű kirándulásnál: történelem, épített örökség vagy éppen érdekes találkozások egyvelege. Mi mind a hármat megtapasztaltuk, amikor Erdély több épített örökségét felkerestük.
A hét második felében még késő nyárias, 24–25 Celsius-fokos idő várható Erdélyben, a hétvégén azonban jelentős változás kezdődik. Szombattól megnő a záporok, zivatarok esélye, majd vasárnaptól tartósabban csapadékosra fordulhat az idő.
Egy épület akkor válik igazán otthonná, amikor élettel telik meg. A Kolozsvár melletti Kajántón évtizedes álom valósult meg az új református gyülekezeti ház felépítésével, amelynek története az imádságról, adakozásról, sok munkáról szól.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!