
A feldolgozott húsárú túlzott fogyasztása egészségügyi kockázatot jelenthet (Képünk illusztráció)
Fotó: Gligor Róbert László
A 2015-ös egészségügyi világszervezeti jelentés szerint a vörös húsok gyakori fogyasztása egészségügyi kockázatot jelent. Egy újabb kutatás eredménye ezt cáfolja, de a szakemberek körében továbbra sincs egyetértés a marha-, a sertés- vagy a vadhúsok egészségkárosító hatásáról.
2019. október 30., 17:232019. október 30., 17:23
Az utóbbi években sok vita övezte a feldolgozott vörös húsok fogyasztását. Vörösnek számít – többek között – a marha, a bárány, a sertés, az őz és a vad húsa. Nem tartozik közéjük a csirke, a kacsa, a liba és a vad szárnyas. A húsárut egyebek mellett füstöléssel, pácolással, só vagy tartósító szerek hozzáadásával dolgozzák fel, a darálás, vagdalás önmagában nem számít az eljárások közé, de az így készült termékek – kolbászfélék, szalámik, pástétomok –, valamint a szalonna feldolgozott húsáru.
Az egészségügyi szakemberek egy része e hústermékeket kockázati tényezőnek tartja. Úgy vélik, gyakoribb jelenlétük az étrendben káros az emberi szervezet számára, daganatos betegségeket is okozhatnak. Az ENSZ Egészségügyi Világszervezete (WHO) nemzetközi rákkutató központjának 2015-ös jelentésében az szerepelt, hogy „a vörös hús valószínűleg rákkeltő”, de tudományosan megalapozott bizonyítékokat nem soroltak fel. A tanulmány világszerte nagy visszhangot váltott ki.
A kanadai Dalhousie Egyetem és a McMaster egyetem kutatói a napokban új tanulmányt ismertettek, amely szerint a legtöbb ember számára értelmetlen visszafogni a vörös húsok és a feldolgozott húsáruk fogyasztását, mivel „a bizonyítékok gyengék és a kockázat kicsi”. Az Annals of Internal Medicine című szaklap friss számában közölt tanulmány eredményei szerint: ha ezer ember heti három adag vörös vagy feldolgozott hússal kevesebbet fogyasztana, akkor héttel kevesebb rákos halálozás lenne köztük, és 11 év alatt néggyel kevesebb szívbetegség miatti halálozás fordulna elő.
A szakemberek szerint a feltárt kockázatok nagyrészt megegyeznek a korábbi kutatások által kimutatott veszélyekkel, ám értelmezésük gyökeresen eltérő. Az új tanulmány készítői szerint a kockázatok nem olyan nagyok, a bizonyítékok pedig olyan gyengék, hogy nem lehetnek biztosak a kockázatok valódiságában. „Azt nem állítjuk, hogy nincs kockázat, csak azt, hogy a vörös hús fogyasztásának csökkentésével elérhető nagyon kis kockázatcsökkenést gyenge bizonyítékok támasztják alá – nyilatkozta a BBC-nek Bradley Johnston, a kutatók egyike. A kutatás módszertanát a statisztikusok dicsérték, Kevin McConway, az Open University tudósa szerint a munka „rendkívül átfogó” volt.
A kanadai szakemberek eredményeiről újabb vita indult el a tudományos életben, ezekkel sokan nem értenek egyet. Az angol tudósok szerint például az Egyesült Királyságban a feldolgozott húsáru fogyasztása évente mintegy 5400 bélrákos megbetegedéshez vezet, ami összefügghet a szívbetegségekkel és a 2-es típusú cukorbetegséggel is. A brit közegészségügyi intézet (Public Health England) már bejelentette, hogy nem fogja megváltoztatni ajánlását a húsfogyasztás csökkentéséről. Marco Springmann, az Oxfordi Egyetem tudósa szerint az adatok „gazdag országok húsevőinek egy kis számától" származnak, az ezek alapján megfogalmazott ajánlás „veszélyes tévedés”. Nita Forouhi, a cambridge-i egyetem professzora szerint: ha ezer emberből 12-vel kevesebben betegednének meg 2-es típusú cukorbajban, az a „népesség és az ország szintjén egyáltalán nem kevés”.
Életútja sporttörténet, nemzetközi tapasztalat és közösségi elköteleződés. A kolozsvári medencéktől az amerikai egyetemi bajnokságig, majd vissza Erdélybe: Baloga Istvánt vízilabdázóként, oktatóként és családapaként is a kitartás vezérli.
Szilveszter éjszakáján és az új év első napjaiban jóval fagypont alatti hőmérséklettel búcsúzik az óesztendő, és köszönt be az új esztendő. Hétvégére, illetve a jövő hét elejére azonban enyhül a hideg idő.
Karácsony előtt idén nem a szokásos takarítással foglalkoztunk, hanem egy különleges utazást választottunk: Malagát és Granadát fedeztük fel Andalúzia napsütötte vidékén. A mediterrán városok lenyűgöző erődítményei az első pillanattól magukkal ragadtak.
Harmincöt éve szolgál Marosszentgyörgyön, nemrég jelent meg a századik verseskötete, és december elején a prefektúra is kitüntette a közösségért végzett szolgálatáért. Baricz Lajos római katolikus plébánossal a szolgálatáról és az ünnepről beszélgettünk.
Lehet-e egyszerre fergeteges bulikat tartani és Jézus örömhírét hitelesen képviselni? Miklós Gyuri szerint nemcsak lehet, hanem kell is. A kolozsvári zenész és vallástanár a vele készült beszélgetés során hitről, zenéről, küldetésről és arról vall.
A gyulai Százéves Cukrászda korábban is megkerülhetetlen pontja volt a viharsarki városnak, az idén elnyert Magyarország Tortája cím pedig csak még több vendéget vonz a létesítménybe. Decemberi látogatásunkkor „belekóstolunk” az egykori kávéházi miliőbe.
Télies, hideg napok elé nézünk az esztendő utolsó hetében, éjszakánként mindenütt fagypont alá süllyed a hőmérő higanyszála. A nappalok sem lesznek sokkal enyhébbek, a csúcshőmérséklet többnyire alig haladja meg a fagypontot, napközben is hideg lesz.
A fiatal generáció nagy mértékben ki van szolgáltatva a közösségi oldalakon terjedő, a Ceaușescu diktatúrája, a totalitárius rendszerek iránti nosztalgiát és szélsőséges eszméket terjesztő tartalmaknak – derült ki nemrég egy elemzésből.
A karácsonyra készülődés jegyében az Erdélyi Napló Keskeny út című videós összeállítása keretében három lelkipásztor mesél arról, hogyan készülnek a híveik a karácsonyra.
Az újságíró sosem megy igazán szabadságra – legalábbis ezt szokták mondani nekem a barátaim, az ismerőseim, a családom. Mert valóban figyelek, látok, jegyzetelek, amikor utazom is. Valóban, mindig úgy alakul, hogy történeteket hozok haza.
szóljon hozzá!