
A feldolgozott húsárú túlzott fogyasztása egészségügyi kockázatot jelenthet (Képünk illusztráció)
Fotó: Gligor Róbert László
A 2015-ös egészségügyi világszervezeti jelentés szerint a vörös húsok gyakori fogyasztása egészségügyi kockázatot jelent. Egy újabb kutatás eredménye ezt cáfolja, de a szakemberek körében továbbra sincs egyetértés a marha-, a sertés- vagy a vadhúsok egészségkárosító hatásáról.
2019. október 30., 17:232019. október 30., 17:23
Az utóbbi években sok vita övezte a feldolgozott vörös húsok fogyasztását. Vörösnek számít – többek között – a marha, a bárány, a sertés, az őz és a vad húsa. Nem tartozik közéjük a csirke, a kacsa, a liba és a vad szárnyas. A húsárut egyebek mellett füstöléssel, pácolással, só vagy tartósító szerek hozzáadásával dolgozzák fel, a darálás, vagdalás önmagában nem számít az eljárások közé, de az így készült termékek – kolbászfélék, szalámik, pástétomok –, valamint a szalonna feldolgozott húsáru.
Az egészségügyi szakemberek egy része e hústermékeket kockázati tényezőnek tartja. Úgy vélik, gyakoribb jelenlétük az étrendben káros az emberi szervezet számára, daganatos betegségeket is okozhatnak. Az ENSZ Egészségügyi Világszervezete (WHO) nemzetközi rákkutató központjának 2015-ös jelentésében az szerepelt, hogy „a vörös hús valószínűleg rákkeltő”, de tudományosan megalapozott bizonyítékokat nem soroltak fel. A tanulmány világszerte nagy visszhangot váltott ki.
A kanadai Dalhousie Egyetem és a McMaster egyetem kutatói a napokban új tanulmányt ismertettek, amely szerint a legtöbb ember számára értelmetlen visszafogni a vörös húsok és a feldolgozott húsáruk fogyasztását, mivel „a bizonyítékok gyengék és a kockázat kicsi”. Az Annals of Internal Medicine című szaklap friss számában közölt tanulmány eredményei szerint: ha ezer ember heti három adag vörös vagy feldolgozott hússal kevesebbet fogyasztana, akkor héttel kevesebb rákos halálozás lenne köztük, és 11 év alatt néggyel kevesebb szívbetegség miatti halálozás fordulna elő.
A szakemberek szerint a feltárt kockázatok nagyrészt megegyeznek a korábbi kutatások által kimutatott veszélyekkel, ám értelmezésük gyökeresen eltérő. Az új tanulmány készítői szerint a kockázatok nem olyan nagyok, a bizonyítékok pedig olyan gyengék, hogy nem lehetnek biztosak a kockázatok valódiságában. „Azt nem állítjuk, hogy nincs kockázat, csak azt, hogy a vörös hús fogyasztásának csökkentésével elérhető nagyon kis kockázatcsökkenést gyenge bizonyítékok támasztják alá – nyilatkozta a BBC-nek Bradley Johnston, a kutatók egyike. A kutatás módszertanát a statisztikusok dicsérték, Kevin McConway, az Open University tudósa szerint a munka „rendkívül átfogó” volt.
A kanadai szakemberek eredményeiről újabb vita indult el a tudományos életben, ezekkel sokan nem értenek egyet. Az angol tudósok szerint például az Egyesült Királyságban a feldolgozott húsáru fogyasztása évente mintegy 5400 bélrákos megbetegedéshez vezet, ami összefügghet a szívbetegségekkel és a 2-es típusú cukorbetegséggel is. A brit közegészségügyi intézet (Public Health England) már bejelentette, hogy nem fogja megváltoztatni ajánlását a húsfogyasztás csökkentéséről. Marco Springmann, az Oxfordi Egyetem tudósa szerint az adatok „gazdag országok húsevőinek egy kis számától" származnak, az ezek alapján megfogalmazott ajánlás „veszélyes tévedés”. Nita Forouhi, a cambridge-i egyetem professzora szerint: ha ezer emberből 12-vel kevesebben betegednének meg 2-es típusú cukorbajban, az a „népesség és az ország szintjén egyáltalán nem kevés”.
Gyermekként még a nagymama kötényében prédikált, ma már református lelkipásztorként és teológiai tanárként szolgál. Éles Éva számára a hit nemcsak tan, hanem életforma: a szolgálat, az oktatás és a család szeretetében válik teljessé.
November 25-én, a legendás győzelem, az 1953-as angol-magyar évfordulóján 21:50-től mutatja be a Duna a Puskás Ausztráliában című dokumentumfilmet. A dokumentumfilmben megszólalnak egykori ausztráliai játékosok, barátok, sportvezetők.
Tényleg visszatükrözi a baba az anyja érzéseit? Számít, ha már a várandósság ideje alatt beszélünk a magzathoz? Miért lehet „virtuális köldökzsinór” a szoptatás? A Ridikül YouTube-csatorna népszerű soroza
III. Béla királyon kívül Macsói Béla az Árpád-ház egyetlen olyan tagja, akinek csaknem teljes csontváza fennmaradt. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem munkatársai genetikai, izotópos és antropológiai bizonyítékok alapján véglegesen azonosították.
A Hagyományok Háza és a Népművészeti Egyesületek Szövetsége idén is meghirdette országos pályázatát, amelyre külhoni jelentkezőket is várnak. A pályázat beadási határideje: 2025. december 1.
Mi tart életben egy ifjúsági konferenciát egy évszázadon át? Hogyan tud a hagyomány megújulni? A konferencia múltjáról, céljairól és különleges légköréről Magyari Zita Emese, az ODFIE elnöke, és Széles László teológus, a rendezvény főszervezője mesélt.
Talán ezen már az asszonyt, gyereket néha-néha jól elnáspángoló, gyepáló, agyabugyáló, puháló, döhölő „tisztességes” erdélyi magyar emberek sem röhögnek egy jót a kocsmában: tizenöt késszúrás a közös kisgyermeket karjaiban tartó fiatalasszonynak.
Amíg Donald Trump az Egyesült Államok elnöke és Orbán Viktor a magyar miniszterelnök, addig van az amerikai szankciók alóli mentességet biztosító megállapodás – erről beszélt Orbán Viktor kedden az ATV műsorában.
Változóan felhős, napos időre van kilátás az előttünk álló öt napban, hangsúlyosabb éjszakai lehűléssel. A jövő hét elejétől esőfront éri el térségünket, amely hétfőtől kiadós csapadékot ígér. Hajnalonként talajmenti fagyra kell számítani.
Fergeteges hangulat, tisztességteljes megemlékezés, őszinte egymásra hangolódás – leginkább így jellemezhető a 2025. november 9-én, Székelyszenterzsébeten megrendezett Kóré Géza-emléknap – a székelyföldi cigány tánccsoportok találkozója.
szóljon hozzá!