Nem csitul a vita: veszélyesek-e a vörös húsok?

Az utóbbi években sok vita övezte a feldolgozott vörös húsok fogyasztását. Vörösnek számít – többek között – a marha, a bárány, a sertés, az őz és a vad húsa. Nem tartozik közéjük a csirke, a kacsa, a liba és a vad szárnyas. A húsárut egyebek mellett füstöléssel, pácolással, só vagy tartósító szerek hozzáadásával dolgozzák fel, a darálás, vagdalás önmagában nem számít az eljárások közé, de az így készült termékek – kolbászfélék, szalámik, pástétomok –, valamint a szalonna feldolgozott húsáru.

Az egészségügyi szakemberek egy része e hústermékeket kockázati tényezőnek tartja. Úgy vélik, gyakoribb jelenlétük az étrendben káros az emberi szervezet számára, daganatos betegségeket is okozhatnak. Az ENSZ Egészségügyi Világszervezete (WHO) nemzetközi rákkutató központjának 2015-ös jelentésében az szerepelt, hogy „a vörös hús valószínűleg rákkeltő”, de tudományosan megalapozott bizonyítékokat nem soroltak fel. A tanulmány világszerte nagy visszhangot váltott ki.

A kanadai Dalhousie Egyetem és a McMaster egyetem kutatói a napokban új tanulmányt ismertettek, amely szerint a legtöbb ember számára értelmetlen visszafogni a vörös húsok és a feldolgozott húsáruk fogyasztását, mivel „a bizonyítékok gyengék és a kockázat kicsi”. Az Annals of Internal Medicine című szaklap friss számában közölt tanulmány eredményei szerint: ha ezer ember heti három adag vörös vagy feldolgozott hússal kevesebbet fogyasztana, akkor héttel kevesebb rákos halálozás lenne köztük, és 11 év alatt néggyel kevesebb szívbetegség miatti halálozás fordulna elő.

A szakemberek szerint a feltárt kockázatok nagyrészt megegyeznek a korábbi kutatások által kimutatott veszélyekkel, ám értelmezésük gyökeresen eltérő. Az új tanulmány készítői szerint a kockázatok nem olyan nagyok, a bizonyítékok pedig olyan gyengék, hogy nem lehetnek biztosak a kockázatok valódiságában. „Azt nem állítjuk, hogy nincs kockázat, csak azt, hogy a vörös hús fogyasztásának csökkentésével elérhető nagyon kis kockázatcsökkenést gyenge bizonyítékok támasztják alá – nyilatkozta a BBC-nek Bradley Johnston, a kutatók egyike. A kutatás módszertanát a statisztikusok dicsérték, Kevin McConway, az Open University tudósa szerint a munka „rendkívül átfogó” volt.

A kanadai szakemberek eredményeiről újabb vita indult el a tudományos életben, ezekkel sokan nem értenek egyet. Az angol tudósok szerint például az Egyesült Királyságban a feldolgozott húsáru fogyasztása évente mintegy 5400 bélrákos megbetegedéshez vezet, ami összefügghet a szívbetegségekkel és a 2-es típusú cukorbetegséggel is. A brit közegészségügyi intézet (Public Health England) már bejelentette, hogy nem fogja megváltoztatni ajánlását a húsfogyasztás csökkentéséről. Marco Springmann, az Oxfordi Egyetem tudósa szerint az adatok „gazdag országok húsevőinek egy kis számától" származnak, az ezek alapján megfogalmazott ajánlás „veszélyes tévedés”. Nita Forouhi, a cambridge-i egyetem professzora szerint: ha ezer emberből 12-vel kevesebben betegednének meg 2-es típusú cukorbajban, az a „népesség és az ország szintjén egyáltalán nem kevés”.