Fotó: Csinta Samu
2015. április 03., 11:542015. április 03., 11:54
Húsvétkor Jézus feltámadására emlékezünk. A húsvét és a hozzá kapcsolódó ünnepek a mozgó ünnepek közé tartoznak. A nyugati kereszténység húsvétvasárnapja mindig március 22. és április 25. közé esik. A húsvétvasárnapot követő nap, húsvéthétfő a legtöbb keresztény hagyományú államban hivatalos ünnep.
Az első niceai zsinat 325-ben határozott húsvét időpontja felől, ami a tavaszi napéjegyenlőség (általában március 21.) utáni első holdtöltét követő vasárnap. A katolikus egyház 1581-ben kánonban is rögzítette a pontos számítási módot. Az ortodox egyházakon kívül minden keresztény egyház ehhez az eljáráshoz tartja magát. Az ortodox dátumszámítás a Julián-naptáron alapul. Voltak javaslatok a két számítási mód egységesítésére csillagászati adatok alapján, ám ezek a törekvések nem értek célt. Az ortodox egyházban a húsvét nem eshet egybe a zsidó húsvéttal. Ha ugyanarra a dátumra esne a zsidó húsvét, az ortodox keresztények húsvét ünnepét egy héttel későbbre halasztják.
Idén április 5-e húsvétvasárnap a nyugati és április 12-e a keleti keresztény egyházakban. Jövőre a „magyar húsvét” még távolabb esik majd a „romántól”: március 27-et és május elsejét több mint egy hónap választja el. „Cserébe” 2017-ben együtt ünnepelhetünk felekezeti és nemzeti hovatartozástól függetlenül: április 16. lesz a közös dátum. Az azt követő három esztendőben mindig egy hét eltérésre számíthatunk és – hacsak nem változik valamelyik számítási módszer – 2017-et követően csak 2025-ben lesz újabb közös kelet-nyugati húsvét.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Életútja sporttörténet, nemzetközi tapasztalat és közösségi elköteleződés. A kolozsvári medencéktől az amerikai egyetemi bajnokságig, majd vissza Erdélybe: Baloga Istvánt vízilabdázóként, oktatóként és családapaként is a kitartás vezérli.
Szilveszter éjszakáján és az új év első napjaiban jóval fagypont alatti hőmérséklettel búcsúzik az óesztendő, és köszönt be az új esztendő. Hétvégére, illetve a jövő hét elejére azonban enyhül a hideg idő.
Karácsony előtt idén nem a szokásos takarítással foglalkoztunk, hanem egy különleges utazást választottunk: Malagát és Granadát fedeztük fel Andalúzia napsütötte vidékén. A mediterrán városok lenyűgöző erődítményei az első pillanattól magukkal ragadtak.
Harmincöt éve szolgál Marosszentgyörgyön, nemrég jelent meg a századik verseskötete, és december elején a prefektúra is kitüntette a közösségért végzett szolgálatáért. Baricz Lajos római katolikus plébánossal a szolgálatáról és az ünnepről beszélgettünk.
Lehet-e egyszerre fergeteges bulikat tartani és Jézus örömhírét hitelesen képviselni? Miklós Gyuri szerint nemcsak lehet, hanem kell is. A kolozsvári zenész és vallástanár a vele készült beszélgetés során hitről, zenéről, küldetésről és arról vall.
A gyulai Százéves Cukrászda korábban is megkerülhetetlen pontja volt a viharsarki városnak, az idén elnyert Magyarország Tortája cím pedig csak még több vendéget vonz a létesítménybe. Decemberi látogatásunkkor „belekóstolunk” az egykori kávéházi miliőbe.
Télies, hideg napok elé nézünk az esztendő utolsó hetében, éjszakánként mindenütt fagypont alá süllyed a hőmérő higanyszála. A nappalok sem lesznek sokkal enyhébbek, a csúcshőmérséklet többnyire alig haladja meg a fagypontot, napközben is hideg lesz.
A fiatal generáció nagy mértékben ki van szolgáltatva a közösségi oldalakon terjedő, a Ceaușescu diktatúrája, a totalitárius rendszerek iránti nosztalgiát és szélsőséges eszméket terjesztő tartalmaknak – derült ki nemrég egy elemzésből.
A karácsonyra készülődés jegyében az Erdélyi Napló Keskeny út című videós összeállítása keretében három lelkipásztor mesél arról, hogyan készülnek a híveik a karácsonyra.
Az újságíró sosem megy igazán szabadságra – legalábbis ezt szokták mondani nekem a barátaim, az ismerőseim, a családom. Mert valóban figyelek, látok, jegyzetelek, amikor utazom is. Valóban, mindig úgy alakul, hogy történeteket hozok haza.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!