
Érdemes elgondolkodnunk, milyen az adventi készülődésünk, ünnephez való viszonyulásunk és ünnepelni tudásunk – véli Ferenczi Enikő kolozsvári mentálhigiénés szakember, unitárius lelkész. A szakember arra biztat, adjunk minőségi időt egymásnak.
2015. december 29., 20:552015. december 29., 20:55
– Meglehetősen nagy átalakuláson mentek át az ünnepek az utóbbi időben: míg régen az almának, diónak, később egy tábla csokinak is örültek Mikuláskor a gyerekek, manapság az sem ritka, hogy már december elején táblagépet kérnek. Hogyan vélekedik, szembe lehet-e menni ezzel, lehet-e az ünnep lényegére terelni a gyerekek figyelmét?
– Minden folyamatosan átalakul. Nemcsak a gyerekek, de a szülők is megváltoztak, ahogy maga a társadalom is. Számomra mindig az a kérdés, hogy a jelen körülményei között miként lehet a legjobbat tenni. Mivel a gyerekek és mi is másfajta világban élünk, másként tájékozódunk, más eszközöket használunk a mindennapokban. A mai gyerek jobban ki meri fejezni, hogy mire is van szüksége és lássuk be, a választék óriási. Az ünnep lényegét pedig elsősorban mi szülők, majd a gyerekeinkkel kapcsolatban állók, nagyszülők, rokonok, pedagógusok, esetleg lelkészek közvetítik. Nekünk kell az ünnep lényegére terelnünk a figyelmet, és nem szabad elfelejtenünk, hogy a legerősebb tanítás a magatartásunk. Ezért érdemes elgondolkodnunk: milyen az adventi készülődésünk, ünnephez való viszonyulásunk és ünnepelni tudásunk.
– Iskolákban is foglalkozik diákokkal, mentálhigiénés órákat tart. Mi a tapasztalata, foglalkoztatja-e a fiatalságot az ünnep valódi lényege, tudják-e és megélik-e, hogy az advent tulajdonképpen miről is szól?
– Határozott véleményem, hogy a diákok ismerik és érzékelik az ünnep lényegét. Az iskola is lassan ünneplőbe öltözik: az osztályajtókra kitett szimbólumok a várakozást érzékeltetik, saját kezűleg adventi koszorúkat készítettek, nem megvásárolták őket. És amikor leülünk beszélgetni a mentálhigiénés csoportban, kényelmes babzsákokon kinyújtózva, kikapcsoljuk a mindennapi tevékenységek terhét. Ilyenkor képesek vagyunk megérezni a bizalmas és szeretetteljes hangulatot, amelyben jól el lehet beszélgetni bármiről, így az ünnep lényegéről is. És a gyerekek tudják, hogy mi az ünnep lényege, viszont időt kell szánni rájuk, minőségi időt, amikor azt érzik, hogy csak rájuk figyelünk. Ilyenkor bármiről lehet beszélni, még arról is, hogy milyen típusú ajándékokat kérnek, hogy az nem túl sok-e, és megbeszélték ezt az angyalukkal is.
– Az üzletek már november közepén elkezdik ontani a karácsonyi kellékeket, díszeket. Nyilván elkerülhetetlen, hogy a rengeteg csillogó, vonzó áru ne keltse fel a gyerek figyelmét. Elsősorban a családban kellene kialakítani az ünnepi várakozás lelkiségét ahhoz, hogy a gyerekek számára ne csak az ajándékokról szóljon a december?
– Az üzletek teszik azt, amit tenniük kell ahhoz, hogy sok árut eladhassanak. Ha megfordítom, mondhatnánk azt is, hogy minden arra figyelmeztet: ünnep közeleg. De általában véve mégsem készülnek az emberek eléggé. Sokkal egyszerűbb megvásárolni valamit, mint azt mondani, készítem magam lelkileg az ünnepre, megajándékozom rokonaim legszebb énemmel karácsonyra, és miközben lelkileg készülök – az ünnep valódi lelki megélése nem is olyan egyszerű –, párhuzamosan elkezdem vásárolni, gyűjtögetni, elkészíteni az ajándékokat. De mit keresnek a hangos sóhajok ebben az időszakban, amikor azt mondják sokan: „Te jó Isten, mindjárt itt az ünnep!” „Mennyi embernek kell ajándékot vennem!” „Nem vagyok képes ráhangolódni az ünnepre!” Igen, a lelkiségre, a készülődésre kellene jobban figyelni, az ünnepet mi magunk teremtjük, sugározzuk és szórjuk a világba.
– Hogyan vélekedik, mit tehetnek a pedagógusok azért, hogy a gyerekekben kialakuljon: nem csak anyagi természetű ajándékozásról szól az ünnep? És azért, hogy nemcsak ünnepekkor, hanem máskor is jobban odafigyeljenek egymásra.
– Tudatosan figyelnünk kell magunkra, képesek vagyunk-e a megállásra és mérlegelésre. Arra, hogy legyünk képesek észrevenni életünk értékeit. Adjunk minőségi időt egymásnak. Szánjunk időt az ünnepre való „bemosakodásra”.
– Mit tapasztal, a mai diákság életében mennyire van jelen a lelki elcsendesedés, hiszen a nagyobbacska gyerekek szülei nap mint nap azt tapasztalják: csemetéik alig teszik le kezükből a telefont, folyamatosan facebookoznak, és percről-percre információdömping éri őket?
– Igen, gyerekeink másként élnek, mint ahogy mi gyerekkorunkban. De ne csak azt lássuk, hogy telefon van a kezükben, vegyük észre azt is, hogy mennyivel jobban tájékozódnak ezekben a dolgokban mint mi, hogy jóval könnyebben kapnak kézhez információkat. Ha új téma vetődik fel, pillanatok alatt utánanéznek az interneten. Azt tapasztalom, hogy jó felvezetéssel képesek elcsendesedni, képesek a mély beszélgetésekre, megérzik, hogy mi az igazi érték. Miközben rengetegen elmarasztalják a mai fiatalokat, ők többnyire sok boldogtalan, frusztrált felnőttet látnak maguk körül. Mindkét viszonyulás szélsőséges. Mi lenne, ha advent idején megkeresnénk az egyensúlyt? Ha jobban figyelnénk önmagunkra és mindarra, amit sugárzunk feléjük és a világba, ha intenzívebben keresnénk bennük a nagyon kereső, szép és mély dolgokra nyitott fiatalokat. Így mindannyian közelebb kerülnénk a szeretet ünnepéhez.
Pár napig még kitart a csapadékos, hűvös időjárás, húsvétra azonban kellemesen meleg, napos idő várható, 20 fok körüli csúcshőmérséklettel.
A bárányhúsból készült étkek sok erdélyi család húsvéti ünnepi menüsorozatának elmaradhatatlan alkotóelemei: ilyen a bárányfejleves, töltött bárány, vagy a belsőségekből készülő bárányfasírt.
Táj, zene és belső képek találkoznak Rácz Magda munkáiban. A Székelyföldről indult alkotó évtizedeken át rajztanárként dolgozott, miközben festett, grafikákat készített és szőtt.
A drága energia, a méregdrága üzemanyag és az egyre erőteljesebb megélhetési nyomás korában egyre kevésbé látszik elvont brüsszeli jelszónak, buta és költséges hóbortnak a zöld átállás Erdélyben.
Mi a hasonlóság a román Szociáldemokrata Párt (PSD) ellenzékbe vonulással való fenyegetőzése és a bukaresti kormánynak az üzemanyag-drágulással szembeni hatékony fellépése között? Hát csak az, hogy nagy valószínűséggel egyik sem fog bekövetkezni.
Tóth László kézdivásárhelyi újságíró halk szavú ember: székely lévén akkor szólal meg, ha van mondanivalója. Úgy tűnik, ez kissé zavarja is, s ha nem kívánja verbálisan közkinccsé tenni gondolatait, azokat papírra veti.
Dr. Székely-Szentmiklósi István negyvenöt éve családorvos a Szilágyságban – pályája egyszerre jelent hivatást, alkalmazkodást és közösségi elköteleződést.
Feleségként biztosították a hátteret, ápolóként segítettek, fegyvert ragadva csatlakoztak a harcokhoz. Az 1848–49-es szabadságharc asszonyait a korabeli lapokból, a visszaemlékezésekből ismerhetjük. A Teleki Tékában kiállítással tisztelegnek előttük.
Az elmúlt napok kellemesen meleg tavaszias időjárását az előttünk álló egy hétben néhány fokos lehűlés váltja fel, a nappali csúcsértékek nem haladják meg a 11–13 fokot. Erőteljes felhőképződésre, elszórtan esőre, záporokra kell számítani.
Miközben Traian Băsescu volt államfő reálisnak tartja, hogy Irán beváltja fenyegetését, és megtámadja Romániát az amerikai katonai eszközök befogadása miatt, szakértők óvatosságra intenek a kérdésben.
szóljon hozzá!