Tavaly Kapuvár központjában ropták Verbunk Napján a táncot
Fotó: Hagyományok Háza
2019 őszén a verbunk tánc hagyománya felkerült az UNESCO Szellemi Kulturális Örökség Nemzeti Jegyzékébe. Ezt ünnepelve és ezt a gyakorlatot éltetve immár harmadik alkalommal rendezi a Hagyományok Háza a Verbunk Napját. A jeles ünnepről Babinecz Sándort az Intézmény hálózati referensét, ötletgazdát kérdeztük.
2023. szeptember 22., 20:562023. szeptember 22., 20:56
„A harmadik Verbunk Napjára készülünk. Korábban júniusi, visszagondolva nem túl szerencsés időpontot választottunk. Akkor volt a tanévzárás, a ballagás, s minden család már a nyár felé kacsingatott. Eredetileg is felvetődött az őszi ünnep ötlete, mivel a hagyományban október 1-je volt a berukkolás napja, amikor a legények katonának álltak. Idén az e dátumhoz legközelebbi szombatot, szeptember 30-át jelöltük ki a jeles napra.
s ennek kívántunk méltó módon hangot adni határon belül és túl. Napjainkban, ha megkérdezik egy átlag magyar embertől, milyen hagyományos magyar táncot ismer, akkor először a csárdást jelöli meg, aztán talán a verbunk jöhet szóba. Az utóbbit kívánjuk jobban megismertetni a nagyközönséggel és egyúttal a szakmával is, hiszen egy nagyon színes táncról beszélhetünk. Férfitáncként könyveljük el, pedig Szatmárban páros formája is létezik. Nagyon sok variánsát ismerjük. Rábaközben korán kialakult egy kötött formája, ami a korai toborzásokból eredeztethető. Több változatban él tovább ez a tánctípus, csoportosan körben táncolják, általában egyrészes, de létezik kétrészes formája is. Igazi gömöri ritkaság, amikor hajnalban, a lakodalomban tréfás verbuválást járnak el. Az olvasó fantáziájára bízom e felvidéki mulatságok vaskos mozdulatait, s kevésbé szalonképes szövegeit.
A szombathelyi kavalkád is sok fellépőt és nagy közönséget vonzott
Fotó: Hagyományok Háza
Budapest és Nyíregyháza mellett a helyszíneket évről-évre próbáljuk váltogatni, például Nyugat-Magyarországon már a harmadik színtért jelölhettük ki, s Erdélyben és Felvidéken is váltottunk. A vidéki és külhoni helyszíneken egész- és félnapos rendezvényt tervezünk, s ezres számban várjuk a vendégeket. Nyíregyháza ugyancsak élen járt, a Sóstói Múzeumfaluban, ismertebb nevén Skanzenben rendezték-rendezik az eseményt, s a korábbi tapasztalatok nyomán idén is több ezer látogatót várnak.”
Erdélyben Székelyudvarhely volt a kiemelt tánchelyszín
Fotó: Hagyományok Háza
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
,,Ez egy következmények nélküli ország, ahol mindent ellopnak” – mondogatta az utóbbi időben szomszédom magyarországi unokatestvére, akiről utólag kiderült, hogy jobban él, mint sokan közülünk Erdélyben.
Temesvár mellett feltárt avar lovas harcos sírok újraírhatják a térség avar múltjáról alkotott eddigi ismereteket. A leletek szerint az avar elit nemcsak jelen volt a Bánságban, hanem katonai és gazdasági ellenőrzést is gyakorolhatott.
A következő három napban a néphagyományból ismert fagyosszentek idén nem hozzák „igazi formájukat”: a meteorológiai előrejelzések szerint Erdély legnagyobb részén nem kell fagyra számítani.
Egy japán kisváros művelődési házában erdélyi ételek főnek: tyúkhúsleves, pörkölt, töltött káposzta kerül az asztalra, a falakon kalotaszegi minták, a konyhában pedig egy olyan ember dolgozik, aki mindezt nem tanulta, hanem hozta magával.
Az e heti fejlemények ismét csak bizonyították, hogy nincs olyan súlyos válsághelyzet Romániában, amelyet a politikai osztály ne lenne képes tovább fokozni.
Bár csütörtökön többfelé alakultak ki záporok Erdélyben, a gazdák többsége hiába várt a tartós, kiadós csapadékot. A meteorológiai előrejelzések szerint azonban a hétvégén többfelé megérkezhet az eső.
Erőltetett menetben látott neki a bukaresti kormány a védelmi képességek fejlesztését szolgáló európai SAFE-program végrehajtásának, amelynek keretében közel 17 milliárd euró áll Románia rendelkezésére.
Lépésről lépésre Isten igéjének a fényében próbál előre haladni a megalakulásának 30. évfordulóját idén ünneplő Szatmárnémeti-Szigetlankai Református Egyházközség, amelyben Rácz Ervin Lajos lelkipásztor szerint megpróbálják összehangolni a generációkat.
Fontos mérföldkőhöz érkezett az apahidai református közösség templomépítése: a Krónika munkatársainak jelenlétében időkapszulát helyeztek el az épülő torony egyik szegletében.
Erdélyben még rétegjelenség a gombatermesztés, de egyre többen látnak benne lehetőséget. A székelyföldi Márton Zoltán gourmet-gombákat termeszt, hírportálunknak arról beszélt, hogyan működik a termesztés, mivel érdemes kezdeni, és meg lehet-e élni belőle.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!