
Tavaly Kapuvár központjában ropták Verbunk Napján a táncot
Fotó: Hagyományok Háza
2019 őszén a verbunk tánc hagyománya felkerült az UNESCO Szellemi Kulturális Örökség Nemzeti Jegyzékébe. Ezt ünnepelve és ezt a gyakorlatot éltetve immár harmadik alkalommal rendezi a Hagyományok Háza a Verbunk Napját. A jeles ünnepről Babinecz Sándort az Intézmény hálózati referensét, ötletgazdát kérdeztük.
2023. szeptember 22., 20:562023. szeptember 22., 20:56
„A harmadik Verbunk Napjára készülünk. Korábban júniusi, visszagondolva nem túl szerencsés időpontot választottunk. Akkor volt a tanévzárás, a ballagás, s minden család már a nyár felé kacsingatott. Eredetileg is felvetődött az őszi ünnep ötlete, mivel a hagyományban október 1-je volt a berukkolás napja, amikor a legények katonának álltak. Idén az e dátumhoz legközelebbi szombatot, szeptember 30-át jelöltük ki a jeles napra.
s ennek kívántunk méltó módon hangot adni határon belül és túl. Napjainkban, ha megkérdezik egy átlag magyar embertől, milyen hagyományos magyar táncot ismer, akkor először a csárdást jelöli meg, aztán talán a verbunk jöhet szóba. Az utóbbit kívánjuk jobban megismertetni a nagyközönséggel és egyúttal a szakmával is, hiszen egy nagyon színes táncról beszélhetünk. Férfitáncként könyveljük el, pedig Szatmárban páros formája is létezik. Nagyon sok variánsát ismerjük. Rábaközben korán kialakult egy kötött formája, ami a korai toborzásokból eredeztethető. Több változatban él tovább ez a tánctípus, csoportosan körben táncolják, általában egyrészes, de létezik kétrészes formája is. Igazi gömöri ritkaság, amikor hajnalban, a lakodalomban tréfás verbuválást járnak el. Az olvasó fantáziájára bízom e felvidéki mulatságok vaskos mozdulatait, s kevésbé szalonképes szövegeit.
A szombathelyi kavalkád is sok fellépőt és nagy közönséget vonzott
Fotó: Hagyományok Háza
Budapest és Nyíregyháza mellett a helyszíneket évről-évre próbáljuk váltogatni, például Nyugat-Magyarországon már a harmadik színtért jelölhettük ki, s Erdélyben és Felvidéken is váltottunk. A vidéki és külhoni helyszíneken egész- és félnapos rendezvényt tervezünk, s ezres számban várjuk a vendégeket. Nyíregyháza ugyancsak élen járt, a Sóstói Múzeumfaluban, ismertebb nevén Skanzenben rendezték-rendezik az eseményt, s a korábbi tapasztalatok nyomán idén is több ezer látogatót várnak.”
Erdélyben Székelyudvarhely volt a kiemelt tánchelyszín
Fotó: Hagyományok Háza
Balázs Ferenc (1901–1937), a kiemelkedő unitárius lelkész, költő, író, faluszervező szellemi örökségére összpontosít 2026-ban a Magyar Unitárius Egyház. Kovács István püspök megkeresésünkre Balázs Ferenc szerteágazó tevékenységéről beszélt.
Az Alföldön ügyes kezű mesteremberek is készítették, Erdélyben tamburaként emlegették, Kodály a szegények hangszerének nevezte. Ma virágkorát éli: hungarikum lett, és egyre többen veszik kézbe. Gyermek- és ifjúsági citeratalálkozón jártunk Maros megyében.
A börtönlelkészi szolgálat láthatatlan, mégis létfontosságú terület a lelkipásztori munkában. Szabó-Salánki Tibor református lelkipásztor a szamosújvári és besztercei börtönökben vigaszt, reményt és Isten igéjét viszi a rabok számára.
„Reformátusnak kell maradnunk, a Szentírásra és hitvallásainkra építve” – vallja Kolumbán Vilmos József erdélyi református püspök. Interjúnkban Kolumbán Vilmos József a Református Egyházak Világközössége progresszív teológiai irányáról is beszélt.
Legyen szó képzőművészetről vagy irodalomról, műveiben visszaköszönnek a természettel összhangban élő faluközösségbe kapaszkodó gyökerek, az irányt mutató népi bölcsességek, a sallangok nélküli kifejezések, a deportálást túlélők közösségi traumája.
A rövid ideig tartó hideghullámot követően szerdától ismét enyhe, csapadékban gazdag időjárás várható, a nappali csúcshőmérséklet elérheti a 10 fokot. Melegfronti hatásokra kell számítani.
Kutyaszorítóba kerültek a négypárti bukaresti kormánykoalíciót alkotó politikai alakulatok, köztük is kiemelten az RMDSZ: úgy kell elszámolniuk a felháborodott polgárok előtt a népszerűtlen intézkedésekért, hogy a döntést közösen hozták meg.
Házi készítésű hústermékek és pálinkák versenyét szervezi immár negyedik éve egy lelkes fiatalokból álló csapat a Kolozsvártól mintegy húsz kilométerre fekvő Tordaszentlászlón. A többség számára a rendezvény remek gasztronómiai alkalomnak számít.
A reformáció genfi emlékművétől kőhajításnyira fekvő gyülekezeti házban ma is hangzik a magyar ige. A svájci városban Dániel Levente erdélyi ösztöndíjasként szolgál, amely a magyar diaszpóra számára egyszerre lelki otthon, kulturális kapaszkod&oac
Csütörtök délután nyílt meg az Apáczai 400 című képzőművészeti kiállítás a kolozsvári Apáczai Csere János Elméleti Líceum dísztermében. A tárlat Apáczai Csere János sokoldalú szellemi öröksége előtt tiszteleg, kort&am
szóljon hozzá!