
2014. szeptember 19., 20:132014. szeptember 19., 20:13
A horvátországi Hvar szigetén fekvő Dol faluban néhány éve minden nyárutón megrendezik a Puhijadát, azaz peleünnepet. Az ősi hagyományt összekötik a turizmus felvirágoztatásával, és olyat kínálnak az odalátogatóknak, amivel ma már szinte sehol máshol nem találkozni Európában. Ilyenkor ugyanis a főmenü a grillezett pele.
A pele nagyon aranyos rágcsáló, erdőkben, ligetekben, kertekben él. Miután nappal alszik, és csak az esti szürkületben kezd mozogni, ritkán lehet vele találkozni. A mókuséhoz hasonló ügyességgel mozog a fákon, faodvakban vagy a gyökerek között ásott üregekben lakik. Beköltözik a madaraknak kitett odúkba is, ezekben készíti el fészkét. A mérsékelt éghajlaton élők téli álmot alszanak. Elsősorban gyümölcsökkel és magvakkal táplálkoznak, fenyőmaggal, dióval, mogyoróval, amelyektől a húsuk valóban rendkívül ízletes.
Dolban a nagy pelét sütik meg tradicionálisan, immár több éve. Roppant büszkék a saját ünnepükre, és nagy elismeréssel tekintenek a hozzájuk csatlakozó idegenre. Az ünnepségen már csak a nyúzott pelékkel találkoznak a vendégek. Az állatokat előtte kilövik, vagy csapdákat állítanak nekik, és úgy szedik össze őket.
Bár a grillezett pele nagyon egyszerűnek tűnik – végy néhány pelét, nyúzd meg, majd tedd a grillrácsra –, a peleevésnek is megvan a maga tudománya. Például minél kövérebb egy pele, annál finomabb. Grillezés közben ugyanis kisül a saját zsírja, ami bevonja, ízesíti magát a húst. Ezért aztán a téli álmukra készülő pelékből lesz igazán finom lakoma: ekkorra hizlalják fel magukat a legjobban. Az, hogy a pelék készülnek a téli álmukra, messziről látszik: ilyenkor ugyanis bokáig lehet járkálni a szétrágott fenyőtobozokban, amelyekből gondosan kieszegetik az értékes és finom magokat.
A peleevés valóban ősi szokás, bebizonyosodott, hogy az ókori rómaiak is előszeretettel fogyasztották. Néhány évvel ezelőtt régészeknek sikerült feltárniuk az ókori Római Birodalom egyik városa, Herculaneum egy háromszintes lakóházát. A házban talált szemét tanulmányozása is bizonyította, hogy a rómaiak már sütöttek pelét. A magyarországi Zalában állítólag néhány évtizeddel ezelőtt is készítettek pele- és mókuspörköltet, az egyik legfinomabb szüreti ebédnek számított.
Furmintos oldalas
Hozzávalók: 4-6 db oldalas (húsos), 2 dl furmint, 6 cikk fokhagyma, só, bors, kevés zsír (olaj)
Elkészítés: A középhőmérsékletű bordákat sózzuk, borsozzuk, kevés zsírban körbepirítjuk. A húsokat tepsibe helyezzük, mellétesszük a fokhagymákat, ráöntjük a bort, lefedjük fóliával. Betesszük a sütőbe, 140 fokon 2,5 órát sütjük. Ekkor levesszük a fóliát, és nagyobb lángon vagy magasabb hőmérsékleten nagyjából 20 perc alatt megpirítjuk a húsokat, miközben a szaft is besűrűsödik. Krumplipürével vagy friss kenyérrel kínáljuk.
Senkit nem biztatnék arra, hogy ezentúl minden ősszel induljon el pelevadászatra, sőt, azt hiszem, azon felnőttek közül, akik gyerekkoruktól nem szoktak hozzá a peleevéshez vagy legalább a gondolatához, csak nagyon kis százalék enné meg szívesen. Ám lassan tényleg itt a különböző őszi ételek ideje. Van még szőlő, must, illetve a nehezebb, borban sült húsokat is bátran készíthetünk. Az alapszabály, hogy csakis olyan bort használjunk sütéshez-főzéshez, amit szívesen meg is innánk. A gyenge minőségű borok nem teszik ízletesebbé a húsokat, márpedig a cél mindenképpen az, hogy valami pluszt adjunk hozzájuk.
A furmintban sült oldalas szolidabb változat, de lehet más borokkal is kísérletezni. Ha szeretik az édesebb húsokat, bátran süssék sárga muskotályban, és tegyenek a tepsibe szőlőt is. Sőt, mustban sütve is nagyon finom lesz, ebben az esetben tegyenek a hús mellé keményebb körtét, almát, birsalmát is.
(egigeropaszuly.blogspot.com)
Egy „mini nyugdíjjal” indult Balin, dán repülőjegy-lemondással folytatódott, és végül Ausztráliában kapott új irányt a sepsiszentgyörgyi fiatal házaspár története.
A március elején megszokott átlagokhoz képest néhány fokkal melegebb, enyhe, tavaszias idő várható az előttünk álló hét napban; csupán az éjszakai hőmérsékletek süllyednek fagypont alá.
Szabó Szilárd táncpedagógus-koreográfus feleségével, Németh Ildikó néptáncművész-oktatóval a Fejér vármegyei Tordason lakik. Az erdélyi táncok kiváló ismerőjeként és oktatójaként a házaspár gyakran megfordul Erdélyben is. Velük beszélgettünk.
Négy évnyi háború után kijelenthető: Ukrajna egyre rosszabb állapotban van, Oroszország hadereje és gazdasága is jókora veszteséget szenvedett, és Európa is súlyosan megsínylette a konfliktust.
A méhészetből származó jövedelmének jelentős részét szenvedélyére fordítja egy hármasfalusi gazda: több mint egy évtizede régiségeket gyűjt, és otthona egyik szárnyát valóságos kiállítótérré alakította.
Egy gombolyag fonal, csendes téli esték és nemzedékeken át öröklődő tudás – innen indult, mára pedig saját, szeretettel teli alkotói világgá formálódott. A horgolt figuráktól Szabó Anita beszélt az Erdélyi Naplónak.
Közel négy év elteltével is homály fedi, ki vagy kik perzseltek meg, majd dobtak ki levélszavazatokat Maros megyében, a 2022-es magyarországi választások előtt nem sokkal. A Maros megyei ügyészségtől megtudtuk, a tetteseket nem sikerült azonosítani.
Miközben az éjszakák még téliesen fagyosak maradnak, péntektől látványosan melegednek a nappalok, hétvégére akár 15 °C-os csúcshőmérséklet is várható. A tavasziasan meleg időjárás kitart a jövő hét első felében is.
Csapatmunkára és kommunikációra épülő, intenzív és figyelemlekötő játékra számíthatnak azok, akik a Szatmár Megyei Múzeumban járva „lemerészkednek” a pincébe is. Itt ugyanis Románia első, nemrég újranyílt szabadulószobája fogadja őket.
Folyamatos lehűlés, valamint esőben, havasesőben és hóban gazdag csapadék jellemzi az előttünk álló hetet. A télies hidegek elmúltával a jövő héttől számíthatunk enyhülésre.
szóljon hozzá!