Ki ne emlékezne a rendszerváltás előtti, blokkok körüli kis kertekre? Sajnálkozva néztük le az egész nyáron kapálgató, kertjüket művelő embereket, ilyen-olyan jelzővel illetve őket.
2013. május 10., 23:112013. május 10., 23:11
Ez a fajta „földművelés” időközben divatos lett a világban is. Közösségi kertészkedésnek hívják, és mindenhol művelhető, ahol egy akkora szabad terület áll szabadon, amin elfér egy palánta.
A mozgalom jó pár éve hódít szerte a világban, az afrikai városkáktól a metropoliszokig. A cél változó: van, ahol csak úri huncutságból termelnek az emberek, van, ahol a megélhetést jelentik ezek a kis kertek. Van, ahol így teszik széppé, élővé az elhagyott telkeket, és van, ahol nagyítóval keresik a bármilyen kicsi, üresen álló, de beültethető területeket. Magyarországon az elmúlt két-három évben jelentek meg az első közösségi kertészek, azóta Budapest különböző pontjain egyre másra nyílnak az újabb és újabb kertek. Az alapelv ugyanaz: ott, ahol üresen áll egy telek, megkeresik a tulajdonost, legyen az az állam, az önkormányzat vagy magánszemély, és ha beleegyezik, szerződést kötnek vele. A háttérben általában egy-egy civil szervezet áll, a parcellákra pályázni kell. A sikeres pályázók minimális összeg befizetése után egy évig kedvükre művelhetik a földet. A pénzért szerszám, locsoló, víz és szaktanácsadás is jár, azaz a közösségi kerteket nem a haszonért működtetik, hanem azért, hogy mindenkinek jó legyen. Hatalmas hozam nem várható, de azt a 4-5 étkezésre elegendő paradicsomot, paprikát egészen biztosan mindenki a legnagyobb kincsként kezeli. Az elsődleges haszon nem ebben mérhető, hanem a közösség építő erejében, abban, hogy városi emberek kerülnek közel a földhöz. A teremtésről szól ez, arról, hogy a napi 10-12 órát irodában ülő emberek előtt megnyílik egy teljesen más világ.
Bár sokan életükben először kerülnek kapcsolatba a földműveléssel, a feladatot teljesen komolyan veszik. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint néhány adat: 2010-ben New-Yorkban közel 500 közösségi kert volt, jelentős részük együttműködött egy közeli iskolával. Los Angelesben 70 kert megművelésében 3900 család vesz részt. Detroit összképét ma már a pusztuló épületek és a közösségi kertek határozzák meg. Ott, ahol a munkanélküliségi ráta az országos átlag kétszerese, a lakosság a kertészkedésbe menekült. Itt a legnagyobbak a közösségi kertek, városszerte mintegy 1200 található. Elkeríteni sem kell őket, a lakosság vigyáz rájuk. Etiópiában az önkormányzatok adományozzák a földeket, hogy a HIV fertőzött nőket érintő háztartásokat ezzel is segítsék. A kertészkedés nem csak a teljes elszegényedéstől menti meg ezeket a családokat, hanem csökkenti az őket ért hátrányos megkülönböztetés mértékét is. Akinek a közelében nincs közösségi kert, az egy másik divatirányzatnak hódolhat: a balkonláda-kertészet mostanában szintén feljövőben van. Az embereknek egyre inkább igényük van arra, hogy valamit saját maguk állítsanak elő. Adott esetben egy kevés rukkola, metélőhagyma, petrezselyem, koktélparadicsom is nagy örömöt tud jelenteni, balkonládát pedig szinte mindenhova lehet telepíteni.
Persze egy ilyen kertben ilyenkor még nagyon kevés növény található, ezek is leginkább fűszernövények. Ám néhány fűszer már elég ahhoz, hogy illatos reggelit varázsoljunk az asztalra. Attól, hogy saját termelésű hozzávalókat tartalmaz, nagyon megnő az értéke adott esetben egy omlettnek is. Ez persze csak alaprecept, bátran lehet kísérletezni. Spenóttal, medvehagymával, turbolyával, ilyenkor spárgával vagy ami éppen akad otthon. Hidegen előételnek is finom, ebben az esetben a végén ne kenjük meg vajjal.
(egigeropaszuly.blogspot.com)
Omlett a teraszról
Hozzávalók: 6-8 tojás (személyenként 2-3), tárkony, turbolya, petrezselyem, metélőhagyma, 3-5 dkg vaj, só, 5-10 dkg sajt (elhagyható)
Elkészítés: A fűszereket apróra vágjuk. A tojásokat felverjük, belekeverjük a fűszereket, a reszelt sajtot, sózzuk. A vaj egy részét felolvasztjuk, ráöntjük a tojást, és kevergetés nélkül megsütjük mindkét oldalát. Kicsúsztatjuk a serpenyőből, óvatosan feltekerjük, és megkenjük egy kevés vajjal.
A március elején megszokott átlagokhoz képest néhány fokkal melegebb, enyhe, tavaszias idő várható az előttünk álló hét napban; csupán az éjszakai hőmérsékletek süllyednek fagypont alá.
Szabó Szilárd táncpedagógus-koreográfus feleségével, Németh Ildikó néptáncművész-oktatóval a Fejér vármegyei Tordason lakik. Az erdélyi táncok kiváló ismerőjeként és oktatójaként a házaspár gyakran megfordul Erdélyben is. Velük beszélgettünk.
Négy évnyi háború után kijelenthető: Ukrajna egyre rosszabb állapotban van, Oroszország hadereje és gazdasága is jókora veszteséget szenvedett, és Európa is súlyosan megsínylette a konfliktust.
A méhészetből származó jövedelmének jelentős részét szenvedélyére fordítja egy hármasfalusi gazda: több mint egy évtizede régiségeket gyűjt, és otthona egyik szárnyát valóságos kiállítótérré alakította.
Egy gombolyag fonal, csendes téli esték és nemzedékeken át öröklődő tudás – innen indult, mára pedig saját, szeretettel teli alkotói világgá formálódott. A horgolt figuráktól Szabó Anita beszélt az Erdélyi Naplónak.
Közel négy év elteltével is homály fedi, ki vagy kik perzseltek meg, majd dobtak ki levélszavazatokat Maros megyében, a 2022-es magyarországi választások előtt nem sokkal. A Maros megyei ügyészségtől megtudtuk, a tetteseket nem sikerült azonosítani.
Miközben az éjszakák még téliesen fagyosak maradnak, péntektől látványosan melegednek a nappalok, hétvégére akár 15 °C-os csúcshőmérséklet is várható. A tavasziasan meleg időjárás kitart a jövő hét első felében is.
Csapatmunkára és kommunikációra épülő, intenzív és figyelemlekötő játékra számíthatnak azok, akik a Szatmár Megyei Múzeumban járva „lemerészkednek” a pincébe is. Itt ugyanis Románia első, nemrég újranyílt szabadulószobája fogadja őket.
Folyamatos lehűlés, valamint esőben, havasesőben és hóban gazdag csapadék jellemzi az előttünk álló hetet. A télies hidegek elmúltával a jövő héttől számíthatunk enyhülésre.
Balázs Ferenc (1901–1937), a kiemelkedő unitárius lelkész, költő, író, faluszervező szellemi örökségére összpontosít 2026-ban a Magyar Unitárius Egyház. Kovács István püspök megkeresésünkre Balázs Ferenc szerteágazó tevékenységéről beszélt.
szóljon hozzá!