Április utolsó napján volt a méhek napja, amelyről azért nagyon fontos megemlékezni, mert ha nem teszünk valamit, a méhek pusztulása komoly gondot jelent majd világszerte.
2013. május 03., 22:012013. május 03., 22:01
2013. május 04., 18:042013. május 04., 18:04
A szakemberek már néhány éve meghúzták a vészharangot, ám az, hogy mi is jelenti a legnagyobb veszélyt a beporzó rovarokra, csak az utóbbi időben vált bizonyossá. Európában például a mezőgazdaságban használt, úgynevezett csávázószerek, ezen belül a neonikotinoidok. Ezek akkor is károsak a méhekre, ha a halálos adagnál kisebb mennyiség jut a szervezetükbe: hatásukra ugyanis elkóborolhatnak, soha nem találnak vissza a kaptárba. Kint éhen vesznek, a magukra maradt lárvák és a méhkirálynő szintén elpusztul. Ugyan a szakemberek már kimutatták, ahogy a méhpusztulásban is felelős vegyszerek a mezőgazdaságban sokkal több kárt okozhatnak, mint amekkora hasznot hoznak, betiltásukra még mindig várni kell.
Egy háztartásban, a konyhában persze nem gondolunk minden percben a pusztuló méhekre, és az is távoli gondnak tűnik, hogy beporozzák vagy sem a növényeket. Az viszont minden háziasszonyt közvetlenül érintene, ha például karácsonykor nem tudna mézeskalácsot sütni vagy nem kedveskedhetne többé mézes krémessel a családjának.
A méznek persze az édesítés, ízesítés a sok egyéb jó tulajdonsága mellett csak az egyik. A méz tele van energiával, serkentően hat az izmok és a szív működésére, pozitívan befolyásolja az emésztőrendszert is. A méz csökkenti a vérnyomást, gyógyító hatása van a légúti megbetegedések esetében. Mézzel a gyógyteák egészségjavító hatása többszörösére fokozható. Természetes antioxidánsokban is rendkívül gazdag. A méz alacsony pH–tartalmának, valamint a szerves savainak köszönhetően ellenséges közeg a vírusok, baktériumok számára. A méz ekképp a vágásokra, horzsolásokra, égési sérülésekre is nagyon jó.
A méz szinte az összes ásványi anyagot tartalmazza, amely az emberi szervezet működéséhez szükséges. A sötétebb mézek, mint a fenyő vagy a pitypang, gazdagabbak ásványi elemekben, vasban, rézben és mangánban. A száraz, sötét, hűvös helyen, zárt üvegben tárolt méz két évig megőrzi vitamintartalmát. Rendszeres fogyasztása elősegíti a vérképződést, gyarapítja az immunrendszer vérképző sejtjeit.
Gyógyhatása persze csak a hűvös, sötét helyen, jól záródó üvegben tartott méznek van. Ha főzünk, sütünk vele, a hőkezelés hatására a legtöbb jó tulajdonságát elveszti, ám íze akkor is benne marad az ételben. Mézzel helyettesíthetjük a cukrot, sőt, lassan le is szokhatunk a cukorról, de legalábbis a túl édes desszertekről biztosan. Tíz deka cukor helyett nagyjából 3 evőkanál mézzel számoljunk. Aztán kísérletezzünk sós ételekkel, amelyeket szintén a méz tesz pikánssá, izgalmassá. És persze figyeljünk nagyon a méhekre!
(egigeropaszuly.blogspot.com)
Kecskesajtos lepény mézzel
Hozzávalók: egy adag leveles tészta, 20-30 dkg kecskesajt, kakukkfű vagy rozmaring – lehetőleg friss méz, só, frissen őrölt bors.
Elkészítés: A leveles tésztával kibélelünk egy tűzálló tálat úgy, hogy oldala is legyen. Rátesszük a kb. fél centisre vágott sajtszeleteket. Sózzuk, borsozzuk, majd megszórjuk a zöldfűszerrel. Minden sajtszeletre teszünk egy evőkanál mézet, és csorgatunk a tésztára is, a sajtok közé. 200 fokra előmelegített sütőben addig sütjük, míg a tészta aranybarna lesz.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A március elején megszokott átlagokhoz képest néhány fokkal melegebb, enyhe, tavaszias idő várható az előttünk álló hét napban; csupán az éjszakai hőmérsékletek süllyednek fagypont alá.
Szabó Szilárd táncpedagógus-koreográfus feleségével, Németh Ildikó néptáncművész-oktatóval a Fejér vármegyei Tordason lakik. Az erdélyi táncok kiváló ismerőjeként és oktatójaként a házaspár gyakran megfordul Erdélyben is. Velük beszélgettünk.
Négy évnyi háború után kijelenthető: Ukrajna egyre rosszabb állapotban van, Oroszország hadereje és gazdasága is jókora veszteséget szenvedett, és Európa is súlyosan megsínylette a konfliktust.
A méhészetből származó jövedelmének jelentős részét szenvedélyére fordítja egy hármasfalusi gazda: több mint egy évtizede régiségeket gyűjt, és otthona egyik szárnyát valóságos kiállítótérré alakította.
Egy gombolyag fonal, csendes téli esték és nemzedékeken át öröklődő tudás – innen indult, mára pedig saját, szeretettel teli alkotói világgá formálódott. A horgolt figuráktól Szabó Anita beszélt az Erdélyi Naplónak.
Közel négy év elteltével is homály fedi, ki vagy kik perzseltek meg, majd dobtak ki levélszavazatokat Maros megyében, a 2022-es magyarországi választások előtt nem sokkal. A Maros megyei ügyészségtől megtudtuk, a tetteseket nem sikerült azonosítani.
Miközben az éjszakák még téliesen fagyosak maradnak, péntektől látványosan melegednek a nappalok, hétvégére akár 15 °C-os csúcshőmérséklet is várható. A tavasziasan meleg időjárás kitart a jövő hét első felében is.
Csapatmunkára és kommunikációra épülő, intenzív és figyelemlekötő játékra számíthatnak azok, akik a Szatmár Megyei Múzeumban járva „lemerészkednek” a pincébe is. Itt ugyanis Románia első, nemrég újranyílt szabadulószobája fogadja őket.
Folyamatos lehűlés, valamint esőben, havasesőben és hóban gazdag csapadék jellemzi az előttünk álló hetet. A télies hidegek elmúltával a jövő héttől számíthatunk enyhülésre.
Balázs Ferenc (1901–1937), a kiemelkedő unitárius lelkész, költő, író, faluszervező szellemi örökségére összpontosít 2026-ban a Magyar Unitárius Egyház. Kovács István püspök megkeresésünkre Balázs Ferenc szerteágazó tevékenységéről beszélt.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!