A kolozsvári magyar étterembe tömegesen térnek vissza a családi rendezvények
Fotó: Facebook/Mikó Étterem
A kolozsvári éttermek mintegy harminc százaléka ment csődbe a koronavírus-járvány következményeként, de további vendéglők tulajdonosai is fontolgatják a bezárást. A kincses város egyik elismert magyar vendéglőjének, a Mikó étteremnek a tulajdonosával, Kovács Zsolttal az újrakezdésről és vendéglátás kilátásairól beszélgettünk.
2021. június 29., 08:182021. június 29., 08:18
2021. június 29., 08:212021. június 29., 08:21
– Törzsközönségük hogyan fogadta a kolozsvári Mikó étterem újraindulását?
– Az újraindulás a vendégek szempontjából nagy eseménynek számít. Rengeteg családi ünnepség – keresztelő, születésnap, konfirmáció, eljegyzés, lakodalom, stb. – maradt el az elmúlt bő egy esztendő alatt, amit az emberek most szeretnének pótolni. Az a gond, hogy a hétvégi foglalásokra már hónapokkal előre betelt minden helyünk.
Sok református gyülekezetben idén tartották meg a tavalyról elmaradt konfirmációt, illetve az ideit. Magyar étteremként hirtelen annyian megkerestek, hogy a templomi ünnepséget követő két-három hétben jutnak csak asztalfoglaláshoz.
– Ez azt jelenti, hogy folyamatosan telt ház van, azaz teljes gőzzel működik a vendéglátás?
– Érdekes jelenség, hogy a két évvel ezelőtti családi események létszámához képest sokkal kisebb csoportok részére foglalnak. Sok idős ember fél elmenni vendéglőbe, de általában az emberek többsége visszafogottabb. A megszokott 50-60-100 fős vagy ennél nagyobb családi események helyett rendszerint 10-20-30-as létszámú foglalásaink vannak, inkább a szűk családi kör jön el egy-egy fontos eseményt megünnepelni. És az is jellemző, hogy több esemény egymásra tevődik.
– Vannak olyanok is, akiknek a korábban lefoglalt családi rendezvényét hosszú hónapok múlva, újra ütemezik?
– Több ilyen esetünk van. Éppen
Azon a hétvégén lett volna az eljegyzési vacsorájuk hatvan személyre, amikor bevezették a teljes lezárást. Akkor elhalaszottuk 2020 nyarára. Júniusban azt mondták, inkább legyen szeptemberben, mert akkorra visszatérnek az emberek a szabadságukról. Mire szeptember végén megtarthatták volna, ismét be kellett zárni az éttermet. Akkor áttettük idén februárra, amiről, persze kiderült, hogy még tombol a koronavírus-járvány. Ennyi halasztás után került át idén júniusra: a tavaly márciusi 60 személyből most jelen lesz 20, akik egy vacsorával megünneplik a polgári és a templomi esküvőt és a keresztelőt is, mert közben megszületett a baba.
Kovács Zsolt, a Mikó étterem tulajdonosa és vezetője
Fotó: Makkay József
– Az újrainduló vendéglátásnak mi a legnagyobb terhe?
– A tavaly tavaszi 22 alkalmazottunknak mára a fele maradt. Mivel mi tartjuk fenn a Kolozsvári Református Kollégium konyháját is, az ott dolgozó asszonyokat államilag támogatott tényszerpihenőre kellett küldjük. Egy-két hónap múlva többen is más munkát kerestek, mert elégedetlenek voltak az állami segéllyel. Van, aki azért ment el tőlünk, mert a nyugdíjazásáig még van pár éve, és azt mondta, egy biztosabb állást keres az állami szektorban, kórházi konyhán.
A másik nagy gond a 35-40 százalékos élelmiszerdrágulás. 2020 januárjában mintegy tízéves halogatás után korrigáltuk az árainkat, mert sok éven át nem volt semmiféle áremelés. Erre fel másfél év után kéne ismét árat emelni, mert veszteségben fogunk dolgozni. Ami nagyon kényes kérdés, hiszen a kolozsvári éttermek egy része nem profitorientált alapon működik. Vannak jól menő vállalkozók, akik más területekről tartják fenn vendéglőjüket, így az éttermi szolgáltatásuk nem sínyli meg az alapélelmiszerek drágulását. Arra törekednek, hogy vendéglátásuk legalább nullszaldós legyen, mert a profitot más területen termelik meg. Nekünk ehhez a piachoz kell igazódnunk.
– Mennyire szenvedte meg a pandémiát a kolozsvári vendéglátás?
– Keményen megszenvedte:
De azok is nehéz helyzetben vannak, akik túl nagy költségvetésű vendéglátó helyeket tartottak fenn, és a több hónapnyi bevételhiány behéz anyagi helyzetbe sodorta őket. Mindezt súlyosbítja a drágulási hullám, amit azoknak a vendéglőknek is nehéz kigazdálkodniuk, mint a mienk, akik az elmúlt hónapokban teljesen behúztuk a nadrágszíjat, így mindenféle kiadást minimálisra faragtunk. Figyelembe kell venni, hogy az emberek jelentős része a még meglévő tartalékait éli fel. Ha most hirtelen megemelnénk az árakat, nagyon sokan elpártolnának tőlünk. A vendéglátósok túlélése, megmaradása attól függ, hogy ebben az igen nehéz időszakban ki hogyan tudja menedzselni vállalkozását.
– Mennyire nehéz pótolni a hiányzó munkaerőt?
– Amikor három évvel ezelőtt segédszakácsot kerestem sajtóhírdetésekben, gyakorlatilag senki nem jelentkezett. Mostani hirdetésünkre húszan jelentkeztek be, ami jól mutatja, hogy van érdeklődés az állások iránt. A gond viszont az, hogy akik tőlünk elmentek, mind jó szakembnerek voltak, mi neveltük ki őket az évek során.
Akiket alkalmazni tudunk, azt a konyhán és a kiszolgálásban kell kiképezzük. Jó hír viszont, hogy akik jelentkeztek, már két lábbal a földön állnak, és reálisan értékelik tudásukat, illetve azt a fizetést, amit munkájukért adni tudunk. A pandémia előtt ha jött jelentkező az álláshirdetésekre, hatalmas bért kért, anélkül, hogy azt valóban kiérdemelné.
Hortobágyi húsos palacsinta. A magyar ételek előkelő helyen szerepelnek az erdélyi vendéglátásban
Fotó: Facebook/Mikó Étterem
– Az ételek házhoz szállításával vajon mennyire szoktak le az emberek a vendéglőbe járásról?
– A házhoz szállítás egy kényszermegoldás volt, és talán segített is éttermeken, hogy ne zárjanak be. Ez nem egy reális alternatíva a vendéglátás számára. Nagyon magas a kihordási díj: az ezzel foglalkozó cégek az étel árának a 40 százalékát kérik el. Az ételt előállító vendéglős nem marad szinte semmivel. És ha azt akarja, hogy többet rendeljenek tőle, belesétál az ételszállító cégek reklámajaánlataiba, amivel még kisebb profitra tesz szert, de többet dolgozik, sok esetben önköltségi áron. Akik minőségi ételeket kínálnak jó alapanyagokból, azoknak ez a fajta szolgáltatás nem jelent alternatívát. Ha az éttermi kínálatunkat meg tudjuk tartani elérhető áron, akkor az emberek visszatérnek a vendéglőkbe.
Cikkünk eredetileg a Székelyhon napilap hetente megjelenő gasztronómiai kiadványában, az Erdélyi Gasztróban látott napvilágot.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A szerdai átmeneti felfrissülés után ismét erősödik a hőség Erdélyben. Csütörtöktől napos, száraz idő várható, a hétvégére pedig több helyen 33 fokig emelkedhet a hőmérséklet. A jövő hét elején a kánikula tovább fokozódhat.
Néhány nap leforgása alatt másodszor vallott kudarcot a román államfő kormányalakítási kísérlete, ami a válság mélyülésén túlmenően lesújtó képet nyújt az elnök makulátlannak hitt politikai-erkölcsi felfogásáról is.
Miközben az Egyesült Államok a futball-világbajnokságra érkező játékosokat, bírókat és szurkolókat példátlan szigorral szűri a határain, saját utcáin továbbra is ezrek esnek erőszakos bűncselekmények áldozatául.
Téli beszámolómat azzal zártam, hogy az ott szerzett benyomások olyan mély nyomot hagytak bennünk, hogy még vissza kell térnünk. Ez az elhatározás azonban nem maradt sokáig puszta vágy: néhány hónappal később ismét Genf felé vezetett az utunk.
Miközben sokan még mindig nehezen tudják elhinni, hogy 2026-ban egy EU-tagállamban megtörténhet, hogy a falat áttörve lakoltatnak ki a hatóságok egy magyar egyházi vezetőt, olyan hangok is hallatszanak, amelyek őt teszik felelőssé a történtekért.
Az Európai Parlamentben tartott eszmecserén európai képviselők és az Egyesült Arab Emírségek szélsőségesség és terrorizmus elleni küzdelemért felelős különmegbízottja a radikalizmus és a demokratikus ellenálló képesség kérdéseit vitatták meg.
Rekordbírság a bankoknak, perrel fenyegető pénzintézetek, kártérítéssel hitegetett ügyfelek: a ROBOR-ügy egyszerre pénzügyi, jogi és bizalmi botrány az általunk is mohón táplált pénzéhes világunkban.
Még nyárias meleg és helyenként 30 fok feletti hőmérséklet várható szerdán, ám a hét második felében markáns változás következik az időjárásban. Több hullámban érkező frontok miatt záporokra, zivatarokra és megerősödő szélre kell készülni.
Migrén, álmatlanság, szorongás, klimax – egyre többen próbálják ki az gyógypiercinget, amikor gyógyszermentes megoldást keresnek régóta fennálló panaszaikra. A módszer sokak életminőségét javítja, az orvosok azonban óvatosságra intenek.
Bár a színházi nyelvnek „nincs nemzetisége”, mégis egyfajta küldetés magyar darabokat színre vinni olyan közegben, amelyben alig, vagy inkább egyáltalán nem ismerik a magyar kultúrát – vallja Tapasztó Ernő.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!