Spanyolországi pihenő. A kerékpáros mindent magával visz, amire útközben szüksége van
Fotó: Pál Márton magánarchívuma
Egy magyarországi fiatalember fél Európát körbeutazza kerékpárral. Miért indul el? Hol alszik? Miből fedezi a költségeit? Ezekről beszélgettünk Pál Mártonnal, aki az interjú megjelenésének idején már Portugália második legnagyobb városában, Portóban kerekezik.
2022. szeptember 23., 09:582022. szeptember 23., 09:58
– Nemzeti körökben a fontos események állandó részvevőjeként, hagyományőrzőként, hadisírok felkutatójaként és gondozójaként, valamint megrögzött kerékpárosként ismernek. Nemrég olvastam, hogy hosszú útra indultál. Honnan és hová mész biciklivel?
– Ez a negyedik El Camino túrám, négy év kihagyás miatt most elég kiadós út. Sokat kerékpározok, évente nagyjából tízezer kilométert, de ez most a szokásos távok duplája lesz. A spanyolországi Cadíznál már meg is volt a félút. Itthonról
aztán következik az Isztriai-félsziget. Az egész terület hegyes. Az olasz csizma megkerülése után értem Franciaországba. Utána Spanyolország következett, majd Portugália és Franciaország. Hazafelé a Duna forrásvidékén kerekezek Németországban, Passautól a folyóparton haladok végig Pozsonyig, majd Rajkánál érkezem vissza Magyarországra.
– Az El Camino nem csak egy spanyolországi zarándokút? Ennél jóval hosszabb a távolság, amelyet biciklivel teszel meg.
– A Szent Jakab apostol útja igazából Jeruzsálemben kezdődik, és Észak-Spanyolországba tart. Ehhez lehet tetszés szerint kapcsolódni útközben, ahogy én is teszem Magyarországról indulva.
Pál Márton többször végigjárta Szent Jakab útját
Fotó: Pál Márton magánarchívuma
– Milyen elhatározásból kerékpározol évente sok ezer kilométert Európában?
– Ez számomra kihívás, de természetesen vallási tartalom is létezik egy zarándoklat alkalmával.
– Milyen látnivalók érdekelnek a legjobban?
– Igazi ékszerdoboznak számító kis falvakat találtam, amelyeket a turisták elkerülnek. De megnéztem a sevillai Makovecz-pavilont vagy Horthy Miklós portugáliai házát is. Egy temetőben magyar katonasírokat is találtam.
– Milyen természettel kapcsolatos élményeket gyűjtöttél utaid során?
– Érdekes dologra lettem figyelmes Portugáliában. Az út mentén, szinte méterenként, rengeteg hagyma van elszórva. Aztán megláttam, hogy néhol autókból dobálják ki szándékosan a hagymákat. Majd jött egy parasztbácsi, és a zsákjából módszeresen szórta szét a hagymákat. Próbáltam megtudni, mi ennek az oka. A botjával a hiúzveszélyre figyelmeztető út menti táblára mutatott. Tőle tudtam meg, a hagymaszag távol tartja a vadat az úttól.
– Hol szállsz meg, illetve hol és mit eszel?
Van mit ennem, néha bővebben, néha csak konzervet... Ha kell, néha koldulok is, de nem egész nap, hanem csak annyit, hogy elegendő legyen egy vásárlásra. Általában ismert nemzetközi vagy helyi szupermarketekben vásárolok élelmet.
– Hol voltak a leginkább segítőkészek a helyiek?
– Franciaországban voltak leginkább nyitottak az emberek, de Európa-szerte mindenhol elboldogulok.
– Szoktál magyarokkal is találkozni?
– Az útjaim során sokszor találkoztam magyarokkal. Nemrég összefutottam olyanokkal, akik még Csíksomlyóról emlékeztek rám.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Hűvös hajnalokkal, de sok napsütéssel és 20 fok körüli délutáni hőmérsékletekkel köszönt be október Erdélyben. A HungaroMet következő hét napra szóló előrejelzése alapján számottevő csapadékra egyelőre nem kell számítani.
Egyszerre fest valós és kínos képet a szuverén román állam sebezhetőségéről a leleplezés, miszerint az Ilie Bolojan vezette kormány tavaszi bukásához az Egyesült Államok is hozzájárulhatott. De az összkép a teljes román politikumot szemlélve lesújtó.
Nem múzeumi anyagként, hanem ma is élő, szerethető és megszólító kultúraként szeretné bemutatni az operett és a magyar zenés színpad örökségét a Hat élet, hat sors című új kolozsvári programsorozat, amely szeptember 27-én kezdődik Kolozsváron.
Világszerte már 1,17 milliárd embert érint valamilyen mentális zavar, és Erdélyben is egyre többen kérnek segítséget. Vajda Ildikó pszichiáter szerint különösen aggasztó, hogy mind több fiatal és serdülő kerül rendelőbe.
Hiába nőttek a romániai fizetések, ez nem hozta magával automatikusan a vásárlóerő növekedését is, az infláció ugyanis többet „vett ki” a zsebünkből – ez a munkaerőpiacot vizsgáló tanulmány egyik legfontosabb következtetése.
Egyre több partiumi, sőt erdélyi kertben érik be a füge (Ficus carica), sőt akadnak helyek, ahol a indián banán vagy datolyaszilva is megterem.
Megőrizni a tájegységekre jellemző hagyományos, népi mintákat és formákat vagy a vevők igényeihez igazítani a cserépedényeket – erre a kérdésre is keresték a választ a fazekasok Marosvásárhelyen az Erdélyi Mesterségek Ünnepén.
Egy rövid erdélyi körút mindig több az egyszerű kirándulásnál: történelem, épített örökség vagy éppen érdekes találkozások egyvelege. Mi mind a hármat megtapasztaltuk, amikor Erdély több épített örökségét felkerestük.
A hét második felében még késő nyárias, 24–25 Celsius-fokos idő várható Erdélyben, a hétvégén azonban jelentős változás kezdődik. Szombattól megnő a záporok, zivatarok esélye, majd vasárnaptól tartósabban csapadékosra fordulhat az idő.
Egy épület akkor válik igazán otthonná, amikor élettel telik meg. A Kolozsvár melletti Kajántón évtizedes álom valósult meg az új református gyülekezeti ház felépítésével, amelynek története az imádságról, adakozásról, sok munkáról szól.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!