
Spanyolországi pihenő. A kerékpáros mindent magával visz, amire útközben szüksége van
Fotó: Pál Márton magánarchívuma
Egy magyarországi fiatalember fél Európát körbeutazza kerékpárral. Miért indul el? Hol alszik? Miből fedezi a költségeit? Ezekről beszélgettünk Pál Mártonnal, aki az interjú megjelenésének idején már Portugália második legnagyobb városában, Portóban kerekezik.
2022. szeptember 23., 09:582022. szeptember 23., 09:58
– Nemzeti körökben a fontos események állandó részvevőjeként, hagyományőrzőként, hadisírok felkutatójaként és gondozójaként, valamint megrögzött kerékpárosként ismernek. Nemrég olvastam, hogy hosszú útra indultál. Honnan és hová mész biciklivel?
– Ez a negyedik El Camino túrám, négy év kihagyás miatt most elég kiadós út. Sokat kerékpározok, évente nagyjából tízezer kilométert, de ez most a szokásos távok duplája lesz. A spanyolországi Cadíznál már meg is volt a félút. Itthonról
aztán következik az Isztriai-félsziget. Az egész terület hegyes. Az olasz csizma megkerülése után értem Franciaországba. Utána Spanyolország következett, majd Portugália és Franciaország. Hazafelé a Duna forrásvidékén kerekezek Németországban, Passautól a folyóparton haladok végig Pozsonyig, majd Rajkánál érkezem vissza Magyarországra.
– Az El Camino nem csak egy spanyolországi zarándokút? Ennél jóval hosszabb a távolság, amelyet biciklivel teszel meg.
– A Szent Jakab apostol útja igazából Jeruzsálemben kezdődik, és Észak-Spanyolországba tart. Ehhez lehet tetszés szerint kapcsolódni útközben, ahogy én is teszem Magyarországról indulva.
Pál Márton többször végigjárta Szent Jakab útját
Fotó: Pál Márton magánarchívuma
– Milyen elhatározásból kerékpározol évente sok ezer kilométert Európában?
– Ez számomra kihívás, de természetesen vallási tartalom is létezik egy zarándoklat alkalmával.
– Milyen látnivalók érdekelnek a legjobban?
– Igazi ékszerdoboznak számító kis falvakat találtam, amelyeket a turisták elkerülnek. De megnéztem a sevillai Makovecz-pavilont vagy Horthy Miklós portugáliai házát is. Egy temetőben magyar katonasírokat is találtam.
– Milyen természettel kapcsolatos élményeket gyűjtöttél utaid során?
– Érdekes dologra lettem figyelmes Portugáliában. Az út mentén, szinte méterenként, rengeteg hagyma van elszórva. Aztán megláttam, hogy néhol autókból dobálják ki szándékosan a hagymákat. Majd jött egy parasztbácsi, és a zsákjából módszeresen szórta szét a hagymákat. Próbáltam megtudni, mi ennek az oka. A botjával a hiúzveszélyre figyelmeztető út menti táblára mutatott. Tőle tudtam meg, a hagymaszag távol tartja a vadat az úttól.
– Hol szállsz meg, illetve hol és mit eszel?
Van mit ennem, néha bővebben, néha csak konzervet... Ha kell, néha koldulok is, de nem egész nap, hanem csak annyit, hogy elegendő legyen egy vásárlásra. Általában ismert nemzetközi vagy helyi szupermarketekben vásárolok élelmet.
– Hol voltak a leginkább segítőkészek a helyiek?
– Franciaországban voltak leginkább nyitottak az emberek, de Európa-szerte mindenhol elboldogulok.
– Szoktál magyarokkal is találkozni?
– Az útjaim során sokszor találkoztam magyarokkal. Nemrég összefutottam olyanokkal, akik még Csíksomlyóról emlékeztek rám.
Balázs Ferenc (1901–1937), a kiemelkedő unitárius lelkész, költő, író, faluszervező szellemi örökségére összpontosít 2026-ban a Magyar Unitárius Egyház. Kovács István püspök megkeresésünkre Balázs Ferenc szerteágazó tevékenységéről beszélt.
Az Alföldön ügyes kezű mesteremberek is készítették, Erdélyben tamburaként emlegették, Kodály a szegények hangszerének nevezte. Ma virágkorát éli: hungarikum lett, és egyre többen veszik kézbe. Gyermek- és ifjúsági citeratalálkozón jártunk Maros megyében.
A börtönlelkészi szolgálat láthatatlan, mégis létfontosságú terület a lelkipásztori munkában. Szabó-Salánki Tibor református lelkipásztor a szamosújvári és besztercei börtönökben vigaszt, reményt és Isten igéjét viszi a rabok számára.
„Reformátusnak kell maradnunk, a Szentírásra és hitvallásainkra építve” – vallja Kolumbán Vilmos József erdélyi református püspök. Interjúnkban Kolumbán Vilmos József a Református Egyházak Világközössége progresszív teológiai irányáról is beszélt.
Legyen szó képzőművészetről vagy irodalomról, műveiben visszaköszönnek a természettel összhangban élő faluközösségbe kapaszkodó gyökerek, az irányt mutató népi bölcsességek, a sallangok nélküli kifejezések, a deportálást túlélők közösségi traumája.
A rövid ideig tartó hideghullámot követően szerdától ismét enyhe, csapadékban gazdag időjárás várható, a nappali csúcshőmérséklet elérheti a 10 fokot. Melegfronti hatásokra kell számítani.
Kutyaszorítóba kerültek a négypárti bukaresti kormánykoalíciót alkotó politikai alakulatok, köztük is kiemelten az RMDSZ: úgy kell elszámolniuk a felháborodott polgárok előtt a népszerűtlen intézkedésekért, hogy a döntést közösen hozták meg.
Házi készítésű hústermékek és pálinkák versenyét szervezi immár negyedik éve egy lelkes fiatalokból álló csapat a Kolozsvártól mintegy húsz kilométerre fekvő Tordaszentlászlón. A többség számára a rendezvény remek gasztronómiai alkalomnak számít.
A reformáció genfi emlékművétől kőhajításnyira fekvő gyülekezeti házban ma is hangzik a magyar ige. A svájci városban Dániel Levente erdélyi ösztöndíjasként szolgál, amely a magyar diaszpóra számára egyszerre lelki otthon, kulturális kapaszkod&oac
Csütörtök délután nyílt meg az Apáczai 400 című képzőművészeti kiállítás a kolozsvári Apáczai Csere János Elméleti Líceum dísztermében. A tárlat Apáczai Csere János sokoldalú szellemi öröksége előtt tiszteleg, kort&am
szóljon hozzá!