
Spanyolországi pihenő. A kerékpáros mindent magával visz, amire útközben szüksége van
Fotó: Pál Márton magánarchívuma
Egy magyarországi fiatalember fél Európát körbeutazza kerékpárral. Miért indul el? Hol alszik? Miből fedezi a költségeit? Ezekről beszélgettünk Pál Mártonnal, aki az interjú megjelenésének idején már Portugália második legnagyobb városában, Portóban kerekezik.
2022. szeptember 23., 09:582022. szeptember 23., 09:58
– Nemzeti körökben a fontos események állandó részvevőjeként, hagyományőrzőként, hadisírok felkutatójaként és gondozójaként, valamint megrögzött kerékpárosként ismernek. Nemrég olvastam, hogy hosszú útra indultál. Honnan és hová mész biciklivel?
– Ez a negyedik El Camino túrám, négy év kihagyás miatt most elég kiadós út. Sokat kerékpározok, évente nagyjából tízezer kilométert, de ez most a szokásos távok duplája lesz. A spanyolországi Cadíznál már meg is volt a félút. Itthonról
aztán következik az Isztriai-félsziget. Az egész terület hegyes. Az olasz csizma megkerülése után értem Franciaországba. Utána Spanyolország következett, majd Portugália és Franciaország. Hazafelé a Duna forrásvidékén kerekezek Németországban, Passautól a folyóparton haladok végig Pozsonyig, majd Rajkánál érkezem vissza Magyarországra.
– Az El Camino nem csak egy spanyolországi zarándokút? Ennél jóval hosszabb a távolság, amelyet biciklivel teszel meg.
– A Szent Jakab apostol útja igazából Jeruzsálemben kezdődik, és Észak-Spanyolországba tart. Ehhez lehet tetszés szerint kapcsolódni útközben, ahogy én is teszem Magyarországról indulva.
Pál Márton többször végigjárta Szent Jakab útját
Fotó: Pál Márton magánarchívuma
– Milyen elhatározásból kerékpározol évente sok ezer kilométert Európában?
– Ez számomra kihívás, de természetesen vallási tartalom is létezik egy zarándoklat alkalmával.
– Milyen látnivalók érdekelnek a legjobban?
– Igazi ékszerdoboznak számító kis falvakat találtam, amelyeket a turisták elkerülnek. De megnéztem a sevillai Makovecz-pavilont vagy Horthy Miklós portugáliai házát is. Egy temetőben magyar katonasírokat is találtam.
– Milyen természettel kapcsolatos élményeket gyűjtöttél utaid során?
– Érdekes dologra lettem figyelmes Portugáliában. Az út mentén, szinte méterenként, rengeteg hagyma van elszórva. Aztán megláttam, hogy néhol autókból dobálják ki szándékosan a hagymákat. Majd jött egy parasztbácsi, és a zsákjából módszeresen szórta szét a hagymákat. Próbáltam megtudni, mi ennek az oka. A botjával a hiúzveszélyre figyelmeztető út menti táblára mutatott. Tőle tudtam meg, a hagymaszag távol tartja a vadat az úttól.
– Hol szállsz meg, illetve hol és mit eszel?
Van mit ennem, néha bővebben, néha csak konzervet... Ha kell, néha koldulok is, de nem egész nap, hanem csak annyit, hogy elegendő legyen egy vásárlásra. Általában ismert nemzetközi vagy helyi szupermarketekben vásárolok élelmet.
– Hol voltak a leginkább segítőkészek a helyiek?
– Franciaországban voltak leginkább nyitottak az emberek, de Európa-szerte mindenhol elboldogulok.
– Szoktál magyarokkal is találkozni?
– Az útjaim során sokszor találkoztam magyarokkal. Nemrég összefutottam olyanokkal, akik még Csíksomlyóról emlékeztek rám.
Pár napig még kitart a csapadékos, hűvös időjárás, húsvétra azonban kellemesen meleg, napos idő várható, 20 fok körüli csúcshőmérséklettel.
A bárányhúsból készült étkek sok erdélyi család húsvéti ünnepi menüsorozatának elmaradhatatlan alkotóelemei: ilyen a bárányfejleves, töltött bárány, vagy a belsőségekből készülő bárányfasírt.
Táj, zene és belső képek találkoznak Rácz Magda munkáiban. A Székelyföldről indult alkotó évtizedeken át rajztanárként dolgozott, miközben festett, grafikákat készített és szőtt.
A drága energia, a méregdrága üzemanyag és az egyre erőteljesebb megélhetési nyomás korában egyre kevésbé látszik elvont brüsszeli jelszónak, buta és költséges hóbortnak a zöld átállás Erdélyben.
Mi a hasonlóság a román Szociáldemokrata Párt (PSD) ellenzékbe vonulással való fenyegetőzése és a bukaresti kormánynak az üzemanyag-drágulással szembeni hatékony fellépése között? Hát csak az, hogy nagy valószínűséggel egyik sem fog bekövetkezni.
Tóth László kézdivásárhelyi újságíró halk szavú ember: székely lévén akkor szólal meg, ha van mondanivalója. Úgy tűnik, ez kissé zavarja is, s ha nem kívánja verbálisan közkinccsé tenni gondolatait, azokat papírra veti.
Dr. Székely-Szentmiklósi István negyvenöt éve családorvos a Szilágyságban – pályája egyszerre jelent hivatást, alkalmazkodást és közösségi elköteleződést.
Feleségként biztosították a hátteret, ápolóként segítettek, fegyvert ragadva csatlakoztak a harcokhoz. Az 1848–49-es szabadságharc asszonyait a korabeli lapokból, a visszaemlékezésekből ismerhetjük. A Teleki Tékában kiállítással tisztelegnek előttük.
Az elmúlt napok kellemesen meleg tavaszias időjárását az előttünk álló egy hétben néhány fokos lehűlés váltja fel, a nappali csúcsértékek nem haladják meg a 11–13 fokot. Erőteljes felhőképződésre, elszórtan esőre, záporokra kell számítani.
Miközben Traian Băsescu volt államfő reálisnak tartja, hogy Irán beváltja fenyegetését, és megtámadja Romániát az amerikai katonai eszközök befogadása miatt, szakértők óvatosságra intenek a kérdésben.
szóljon hozzá!