
Spanyolországi pihenő. A kerékpáros mindent magával visz, amire útközben szüksége van
Fotó: Pál Márton magánarchívuma
Egy magyarországi fiatalember fél Európát körbeutazza kerékpárral. Miért indul el? Hol alszik? Miből fedezi a költségeit? Ezekről beszélgettünk Pál Mártonnal, aki az interjú megjelenésének idején már Portugália második legnagyobb városában, Portóban kerekezik.
2022. szeptember 23., 09:582022. szeptember 23., 09:58
– Nemzeti körökben a fontos események állandó részvevőjeként, hagyományőrzőként, hadisírok felkutatójaként és gondozójaként, valamint megrögzött kerékpárosként ismernek. Nemrég olvastam, hogy hosszú útra indultál. Honnan és hová mész biciklivel?
– Ez a negyedik El Camino túrám, négy év kihagyás miatt most elég kiadós út. Sokat kerékpározok, évente nagyjából tízezer kilométert, de ez most a szokásos távok duplája lesz. A spanyolországi Cadíznál már meg is volt a félút. Itthonról
aztán következik az Isztriai-félsziget. Az egész terület hegyes. Az olasz csizma megkerülése után értem Franciaországba. Utána Spanyolország következett, majd Portugália és Franciaország. Hazafelé a Duna forrásvidékén kerekezek Németországban, Passautól a folyóparton haladok végig Pozsonyig, majd Rajkánál érkezem vissza Magyarországra.
– Az El Camino nem csak egy spanyolországi zarándokút? Ennél jóval hosszabb a távolság, amelyet biciklivel teszel meg.
– A Szent Jakab apostol útja igazából Jeruzsálemben kezdődik, és Észak-Spanyolországba tart. Ehhez lehet tetszés szerint kapcsolódni útközben, ahogy én is teszem Magyarországról indulva.
Pál Márton többször végigjárta Szent Jakab útját
Fotó: Pál Márton magánarchívuma
– Milyen elhatározásból kerékpározol évente sok ezer kilométert Európában?
– Ez számomra kihívás, de természetesen vallási tartalom is létezik egy zarándoklat alkalmával.
– Milyen látnivalók érdekelnek a legjobban?
– Igazi ékszerdoboznak számító kis falvakat találtam, amelyeket a turisták elkerülnek. De megnéztem a sevillai Makovecz-pavilont vagy Horthy Miklós portugáliai házát is. Egy temetőben magyar katonasírokat is találtam.
– Milyen természettel kapcsolatos élményeket gyűjtöttél utaid során?
– Érdekes dologra lettem figyelmes Portugáliában. Az út mentén, szinte méterenként, rengeteg hagyma van elszórva. Aztán megláttam, hogy néhol autókból dobálják ki szándékosan a hagymákat. Majd jött egy parasztbácsi, és a zsákjából módszeresen szórta szét a hagymákat. Próbáltam megtudni, mi ennek az oka. A botjával a hiúzveszélyre figyelmeztető út menti táblára mutatott. Tőle tudtam meg, a hagymaszag távol tartja a vadat az úttól.
– Hol szállsz meg, illetve hol és mit eszel?
Van mit ennem, néha bővebben, néha csak konzervet... Ha kell, néha koldulok is, de nem egész nap, hanem csak annyit, hogy elegendő legyen egy vásárlásra. Általában ismert nemzetközi vagy helyi szupermarketekben vásárolok élelmet.
– Hol voltak a leginkább segítőkészek a helyiek?
– Franciaországban voltak leginkább nyitottak az emberek, de Európa-szerte mindenhol elboldogulok.
– Szoktál magyarokkal is találkozni?
– Az útjaim során sokszor találkoztam magyarokkal. Nemrég összefutottam olyanokkal, akik még Csíksomlyóról emlékeztek rám.
Életútja sporttörténet, nemzetközi tapasztalat és közösségi elköteleződés. A kolozsvári medencéktől az amerikai egyetemi bajnokságig, majd vissza Erdélybe: Baloga Istvánt vízilabdázóként, oktatóként és családapaként is a kitartás vezérli.
Szilveszter éjszakáján és az új év első napjaiban jóval fagypont alatti hőmérséklettel búcsúzik az óesztendő, és köszönt be az új esztendő. Hétvégére, illetve a jövő hét elejére azonban enyhül a hideg idő.
Karácsony előtt idén nem a szokásos takarítással foglalkoztunk, hanem egy különleges utazást választottunk: Malagát és Granadát fedeztük fel Andalúzia napsütötte vidékén. A mediterrán városok lenyűgöző erődítményei az első pillanattól magukkal ragadtak.
Harmincöt éve szolgál Marosszentgyörgyön, nemrég jelent meg a századik verseskötete, és december elején a prefektúra is kitüntette a közösségért végzett szolgálatáért. Baricz Lajos római katolikus plébánossal a szolgálatáról és az ünnepről beszélgettünk.
Lehet-e egyszerre fergeteges bulikat tartani és Jézus örömhírét hitelesen képviselni? Miklós Gyuri szerint nemcsak lehet, hanem kell is. A kolozsvári zenész és vallástanár a vele készült beszélgetés során hitről, zenéről, küldetésről és arról vall.
A gyulai Százéves Cukrászda korábban is megkerülhetetlen pontja volt a viharsarki városnak, az idén elnyert Magyarország Tortája cím pedig csak még több vendéget vonz a létesítménybe. Decemberi látogatásunkkor „belekóstolunk” az egykori kávéházi miliőbe.
Télies, hideg napok elé nézünk az esztendő utolsó hetében, éjszakánként mindenütt fagypont alá süllyed a hőmérő higanyszála. A nappalok sem lesznek sokkal enyhébbek, a csúcshőmérséklet többnyire alig haladja meg a fagypontot, napközben is hideg lesz.
A fiatal generáció nagy mértékben ki van szolgáltatva a közösségi oldalakon terjedő, a Ceaușescu diktatúrája, a totalitárius rendszerek iránti nosztalgiát és szélsőséges eszméket terjesztő tartalmaknak – derült ki nemrég egy elemzésből.
A karácsonyra készülődés jegyében az Erdélyi Napló Keskeny út című videós összeállítása keretében három lelkipásztor mesél arról, hogyan készülnek a híveik a karácsonyra.
Az újságíró sosem megy igazán szabadságra – legalábbis ezt szokták mondani nekem a barátaim, az ismerőseim, a családom. Mert valóban figyelek, látok, jegyzetelek, amikor utazom is. Valóban, mindig úgy alakul, hogy történeteket hozok haza.
szóljon hozzá!