Éjjeli csavargók, vasbetonok és pelenkások versenye

A Kolozsváron állatgyógyászati kabinetet működtető Madaras Péter állatorvos ötlete nyomán ezelőtt három évvel elindított magyarfenesi Alternatív Kutyakiállítás immár bőven túlnőtte a kalotaszegi falu határait. Sok ebtartó gazda érdeklődését az alternatív szó keltette fel, hiszen a négylábúak gazdái ahhoz szoktak, hogy kutyakiállításra csak fajtatiszta állatokkal lehet benevezni. Másrészt a fajtán belüli versenyek annyira kiélezettek, hogy legtöbben kemény lobbi eredményének tartják a pódiumra felkerülő ebek rangsorolását. Nem véletlen hát, hogy nagy lett a népszerűsége Magyarfenes Kolozsvár felőli bejáratánál, a Bartha Ernő képzőművész által létrehozott Arkhai Szoborparkban rendezett kutyakiállításnak, ahova fajtától, illetve fajtakeveréktől függetlenül bármilyen ebbel be lehetett nevezni. A helybéli magyarfenesiek érdeklődését más falvakból, más vidékekről érkezett ebtulajdonosok egészítették ki, így a mintegy 200 résztvevő 70–80 kutyát vonultatott fel a ringbe.

Az ötletgazda és főszervező Madaras Péter idén is nyomatékosította, hogy minden kutya bajnok. „A rendezvény célja lebontani a faj- és a keverékkutyák közé emelt mesterséges falat. Olyan világban akarunk élni, ahol a kutyából kivész az embertől való félelem ösztöne” – mondta a résztvevőknek a szakember, aki állatvédő egyesületeket is meghívott a rendezvényre. Az előző évektől eltérően idén elmaradt az őrző-védő kutyákat idomítók izgalmas bemutató, a gyereksereget azonban kárpótolta az az állatvédő szervezet, amely különféle játékokat, táncokat mutatott be kutyákkal. A civil szervezet célja többek között a szobafogságra ítélt embereknek ajánlani és keresni hűséges négylábú társat.

A kis galuska, éjjeli csavargó, atléta, vasbeton, pelenkás, versenytacskó és rokonai kategóriában meghirdetett versenyszámok nyerteseit olyan zsűri válogatta ki, amelyben az egyetlen szakember igazából Madaras Péter állatorvos volt. A zsűri többi tagjai lelkes magyarfenesi állatbarátok voltak, akiket nem köt gúzsba a fajtatiszta ebek elbírálásának szokásos stressze, így aztán felszabadult döntéseket hozhattak. Nem volt nyertes és vesztes, hiszen valamennyi résztvevő kapott egy nyakba akasztható díjat, amit a környéken tömegesen fellelhető, a Szent László-pénzként elhíresült lapos kövecskékből alakítottak ki.

A magyarfenesi falunap szerves részét képező kutyakiállítás ételfelhozatalának bevételeit a szervezők a park tulajdonosának, Bartha Ernőnek ajánlották fel, aki néhány hete Bács Ildikó vizuális művésszel indult el gyalog Londonba, hogy a 2000 kilométeres gyalogúttal hívja fel a világ figyelmét a Román Kulturális Intézet által az angol fővárosban „felejtett” nagy méretű szénaszobraira.

Az állatvédő egyesületek egyik legfontosabb kolozsvári partnerének tekintett állatgyógyászati rendelő tulajdonosa, Madaras Péter érdeklődésünkre elmondta: határozott javulás érezhető a néhány éve még nagy vihart kavaró kóbor kutyák helyzetében. A keverék ebek kötelező ivartalanítása, illetve az állatok chippes megjelölése látványos előrelépést hozott az állatvédelem terén, jelentősen csökkent az elhagyottan kószáló ebek száma. A magyarfenesi kiállításra is bejelentkeztek olyan gazdik, akik ingyen kínálták fel kutyájuk népes szaporulatát az érdeklődőknek. Madaras szerint ezek a példák is azt bizonyítják, hogy állami beavatkozással és az állatvédő civil szervezetek összefogásával a kilátástalannak tartott helyzetekből is van kiút. Ezt a célt szolgálja az egyre nagyobb népszerűségnek örvendő magyarfenesi kutyakiállítás is.