Mintegy nyolcvan ebet indítottak a harmadik alkalommal megrendezett magyarfenesi Alternatív Kutyakiállításon, az együtt versengő fajtatiszta és keverék ebek megmérettetéséből mindenki győztesen került ki.
2015. augusztus 29., 12:042015. augusztus 29., 12:04
A Kolozsváron állatgyógyászati kabinetet működtető Madaras Péter állatorvos ötlete nyomán ezelőtt három évvel elindított magyarfenesi Alternatív Kutyakiállítás immár bőven túlnőtte a kalotaszegi falu határait. Sok ebtartó gazda érdeklődését az alternatív szó keltette fel, hiszen a négylábúak gazdái ahhoz szoktak, hogy kutyakiállításra csak fajtatiszta állatokkal lehet benevezni. Másrészt a fajtán belüli versenyek annyira kiélezettek, hogy legtöbben kemény lobbi eredményének tartják a pódiumra felkerülő ebek rangsorolását. Nem véletlen hát, hogy nagy lett a népszerűsége Magyarfenes Kolozsvár felőli bejáratánál, a Bartha Ernő képzőművész által létrehozott Arkhai Szoborparkban rendezett kutyakiállításnak, ahova fajtától, illetve fajtakeveréktől függetlenül bármilyen ebbel be lehetett nevezni. A helybéli magyarfenesiek érdeklődését más falvakból, más vidékekről érkezett ebtulajdonosok egészítették ki, így a mintegy 200 résztvevő 70–80 kutyát vonultatott fel a ringbe.
Az ötletgazda és főszervező Madaras Péter idén is nyomatékosította, hogy minden kutya bajnok. „A rendezvény célja lebontani a faj- és a keverékkutyák közé emelt mesterséges falat. Olyan világban akarunk élni, ahol a kutyából kivész az embertől való félelem ösztöne” – mondta a résztvevőknek a szakember, aki állatvédő egyesületeket is meghívott a rendezvényre. Az előző évektől eltérően idén elmaradt az őrző-védő kutyákat idomítók izgalmas bemutató, a gyereksereget azonban kárpótolta az az állatvédő szervezet, amely különféle játékokat, táncokat mutatott be kutyákkal. A civil szervezet célja többek között a szobafogságra ítélt embereknek ajánlani és keresni hűséges négylábú társat.
A kis galuska, éjjeli csavargó, atléta, vasbeton, pelenkás, versenytacskó és rokonai kategóriában meghirdetett versenyszámok nyerteseit olyan zsűri válogatta ki, amelyben az egyetlen szakember igazából Madaras Péter állatorvos volt. A zsűri többi tagjai lelkes magyarfenesi állatbarátok voltak, akiket nem köt gúzsba a fajtatiszta ebek elbírálásának szokásos stressze, így aztán felszabadult döntéseket hozhattak. Nem volt nyertes és vesztes, hiszen valamennyi résztvevő kapott egy nyakba akasztható díjat, amit a környéken tömegesen fellelhető, a Szent László-pénzként elhíresült lapos kövecskékből alakítottak ki.
A magyarfenesi falunap szerves részét képező kutyakiállítás ételfelhozatalának bevételeit a szervezők a park tulajdonosának, Bartha Ernőnek ajánlották fel, aki néhány hete Bács Ildikó vizuális művésszel indult el gyalog Londonba, hogy a 2000 kilométeres gyalogúttal hívja fel a világ figyelmét a Román Kulturális Intézet által az angol fővárosban „felejtett” nagy méretű szénaszobraira.
Az állatvédő egyesületek egyik legfontosabb kolozsvári partnerének tekintett állatgyógyászati rendelő tulajdonosa, Madaras Péter érdeklődésünkre elmondta: határozott javulás érezhető a néhány éve még nagy vihart kavaró kóbor kutyák helyzetében. A keverék ebek kötelező ivartalanítása, illetve az állatok chippes megjelölése látványos előrelépést hozott az állatvédelem terén, jelentősen csökkent az elhagyottan kószáló ebek száma. A magyarfenesi kiállításra is bejelentkeztek olyan gazdik, akik ingyen kínálták fel kutyájuk népes szaporulatát az érdeklődőknek. Madaras szerint ezek a példák is azt bizonyítják, hogy állami beavatkozással és az állatvédő civil szervezetek összefogásával a kilátástalannak tartott helyzetekből is van kiút. Ezt a célt szolgálja az egyre nagyobb népszerűségnek örvendő magyarfenesi kutyakiállítás is.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Hűvös hajnalokkal, de sok napsütéssel és 20 fok körüli délutáni hőmérsékletekkel köszönt be október Erdélyben. A HungaroMet következő hét napra szóló előrejelzése alapján számottevő csapadékra egyelőre nem kell számítani.
Egyszerre fest valós és kínos képet a szuverén román állam sebezhetőségéről a leleplezés, miszerint az Ilie Bolojan vezette kormány tavaszi bukásához az Egyesült Államok is hozzájárulhatott. De az összkép a teljes román politikumot szemlélve lesújtó.
Nem múzeumi anyagként, hanem ma is élő, szerethető és megszólító kultúraként szeretné bemutatni az operett és a magyar zenés színpad örökségét a Hat élet, hat sors című új kolozsvári programsorozat, amely szeptember 27-én kezdődik Kolozsváron.
Világszerte már 1,17 milliárd embert érint valamilyen mentális zavar, és Erdélyben is egyre többen kérnek segítséget. Vajda Ildikó pszichiáter szerint különösen aggasztó, hogy mind több fiatal és serdülő kerül rendelőbe.
Hiába nőttek a romániai fizetések, ez nem hozta magával automatikusan a vásárlóerő növekedését is, az infláció ugyanis többet „vett ki” a zsebünkből – ez a munkaerőpiacot vizsgáló tanulmány egyik legfontosabb következtetése.
Egyre több partiumi, sőt erdélyi kertben érik be a füge (Ficus carica), sőt akadnak helyek, ahol a indián banán vagy datolyaszilva is megterem.
Megőrizni a tájegységekre jellemző hagyományos, népi mintákat és formákat vagy a vevők igényeihez igazítani a cserépedényeket – erre a kérdésre is keresték a választ a fazekasok Marosvásárhelyen az Erdélyi Mesterségek Ünnepén.
Egy rövid erdélyi körút mindig több az egyszerű kirándulásnál: történelem, épített örökség vagy éppen érdekes találkozások egyvelege. Mi mind a hármat megtapasztaltuk, amikor Erdély több épített örökségét felkerestük.
A hét második felében még késő nyárias, 24–25 Celsius-fokos idő várható Erdélyben, a hétvégén azonban jelentős változás kezdődik. Szombattól megnő a záporok, zivatarok esélye, majd vasárnaptól tartósabban csapadékosra fordulhat az idő.
Egy épület akkor válik igazán otthonná, amikor élettel telik meg. A Kolozsvár melletti Kajántón évtizedes álom valósult meg az új református gyülekezeti ház felépítésével, amelynek története az imádságról, adakozásról, sok munkáról szól.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!