„Átsuhanó babák” – Tabuk nélkül a perinatális gyászról

„Ezen az alkalmon olyan házaspárok, férfiak és nők, anyák és apák vettek részt, akik elvesztették meg nem született gyermeküket – akár egy háromnapos embriót, akár egy húszhetes magzatot. Mindenkit vártunk: azt is, aki néhány hónapja élte át ezt, és azt is, aki évtizedekkel ezelőtt” – mondja Homokiné Hollósi M. Cecília tanácsadó szakpszichológus, az Anna–Joachim-program szakmai vezetője.

Az este során Káposztássy Béla teológus-szupervizor, Szimon Petra gyásztanácsadó pszichológus és Kovácsné Treer Mária lelkigondozó tartott rövid előadást, majd a résztvevők egyénileg és párban is felkereshették őket. Aki pedig szerette volna, Fekete Zita művészetterapeuta segítségével agyagból alkothatott mécsestartót gyermeke emlékére.

Eszköztelenek vagyunk, ha perinatális veszteségről hallunk

„Egyre többet beszélünk a perinatális veszteségről, ám a hétköznapi ember – sőt sok esetben a szakma is – még mindig eszköztelen, amikor egy ilyen történettel szembesül. Egyszerűen lefagyunk, ha arról hallunk, hogy egy várandós édesanya elvesztette a babáját. Tudattalan szinten bekapcsol a saját halálszorongásunk, értetlenül állunk a történtek előtt, hiszen a perinatális veszteség éppen akkor történik, amikor egy család egy új életre készül. Ez diszkomfortérzetet okoz, és sokszor védekező mechanizmusok indulnak el bennünk ahelyett, hogy kapcsolódni tudnánk a gyászolóhoz” – magyarázza Szimon Petra gyásztanácsadó.

A szakember szerint a perinatális veszteségről nyíltan kell beszélni, érzékenyítve és edukálva a társadalmat.
„Emellett folyamatosan foglalkozni kell a veszteséget megélő párokkal, ám valójában már a gyermekvállalásra készülőket is érdemes felkészíteni, kapaszkodókkal ellátni – beszélni arról, mi történik, ha baj van. Egy várandóssága elején járó édesanya nem biztos, hogy be fogja engedni ezt az információt, de ha mégis átéli a veszteséget, tudni fogja, hová fordulhat segítségért” – teszi hozzá.

Ma már több szakember és szervezet is nyújt támaszt az érintett szülőknek, többek között az Átsuhanó babák fogalmát meghonosító, Sevcsik M. Anna által vezetett Élet.Érzés Egyesület.

A házaspárok sorstársaikkal két hétvégét és két péntek estét töltenek együtt, így megélhetik a problémák megosztásából és közös feldolgozásából fakadó erőt, akár saját közösségeket is létrehozva. Párkonzultációkon vehetnek részt, a szakemberek pedig többek között az érzelemfókuszú terápia, a pszichodráma, a kognitív pszichológia és a szexuálpszichológia módszereivel is segítenek nekik.

• A program szakmai vezetője arra is felhívja a figyelmet: egy pár könnyen magára maradhat a gyászával, ha a várandósság korai szakaszában veszítik el a magzatot.

• „Egy korai terhességről általában még nem beszélnek a környezetüknek, így viszont a veszteségről sem tudnak mesélni – ez pedig megoszthatatlan fájdalommá válik” – fogalmaz a szakember.

Helmeczi-Szabó Fruzsina

korábban írtuk

Amikor nem jön a gólya: minden negyedik pár meddőségi kezelésre szorul (VIDEÓ)

A meddőségi szakorvosi rendelőkben gyermekáldásra váró párok országszerte abban reménykednek, hogy az orvostudomány segítségével elősegítik a baba érkezését. Most induló videós egészségügyi sorozatunkban egy kolozsvári meddőségi klinikára látogattunk el.