Állatvásár 1967-ben az Erdélyi-szigethegységben
Fotó: Bridget Gubbins
A Nagy-Britanniában élő Bridget Gubbins utazó a közelmúltban fotógyűjteményt adott át a kolozsvári Lucian Blaga könyvtárnak 1967-es és az 1990-es években tett látogatásairól az Erdélyi-szigethegység településein. A fotók az eltűnőben levő vidéki életmód értékes dokumentumai, amelyre a brit hölgy székelyföldi családi ismerőse hívta fel szerkesztőségünk figyelmét.
2024. július 28., 20:352024. július 28., 20:35
2024. július 30., 09:402024. július 30., 09:40
Bridget Gubbins brit hölgy 1967-ben járt először kelet-európai országokban, többek között Romániában és Magyarországon. Utazásait számtalan fényképen és egy háromkötetes könyvben örökítette meg Cold War, Warm Hearts (Hideg háború, meleg szívek) címmel. Elsősorban a hagyományos vidéki élet, a mezőgazdaságból élők életformája és boldogulása foglalkoztatta, számos felvétele ma már kordokumentumnak számít.
A Mócvidékről érkező fuvarosok Erdély-szerte kínálták kézműves termékeiket
Fotó: Bridget Gubbins
A Ceaușescu-diktatúra bukása után, az 1990-es években Bridget Gubbins többször is visszatért Romániába, utazásait újabb izgalmas fotósorozatok kísérték. Elsősorban erdélyi látogatásairól készült digitalizált fotógyűjteményét felajánlotta a kolozsvári Lucian Blaga Központi Egyetemi Könyvtárnak. Gesztusáról a brit hölgy egy londoni újságcikkben számolt be, amelyet székelyföldi családi barátjuk, Barabás Eszter juttatott el szerkesztőségünknek, ezekkel a sorokkal:
,,Bridget Gubbins családi ismerősöm, aki 1991-ben, két évvel a születésem előtt ismerkedett meg a szüleimmel. Ezután szoros kapcsolat alakult ki a két család között, és azóta is levelezünk és találkozunk, amint alkalom adódik. Bridget-et mindig is nagyon érdekelte a romániai, illetve a kelet-európai élet, úgyhogy nagyon örült, amikor a kolozsvári Babeș-Bolyai Tudományegyetem könyvtára elfogadta fotógyűjteményét” – áll a szerkesztőségünknek eljuttatott levélben.
Vásári pillanatkép malacot kínáló gazdákról
Fotó: Bridget Gubbins
Az eseményről íródott angol nyelvű cikkében Bridget Gubbins többek között így fogalmaz: ,,1991 és 2007 között utaztam lovaskocsival, biciklivel vagy gyalog, egyedül vagy néha Rosie nővéremmel.
Patakban ruhát mosó erdélyi asszonyok az 1960-as évek végén
Fotó: Bridget Gubbins
Egy másik esztendőben pásztorokkal és nyájaikkal tettem meg vándorútjukat, miközben a Newminster Abbey szerzeteseinek útját kutattam, amint nyáron a Cheviot dombokhoz vitték a juhokat. Feljegyeztem, ahogy a helyiek meszet készítettek saját, házi meszes kemencéikben, és a szakképzett asztalosok munkáját, akik vásári utazásaik előtt létrákat állítottak elő, hogy árujukat szekereken értékesítsék a síkság településein.”
A legelőről hazatérő tehenek látványa négy évtizeddel ezelőtt Erdély legtöbb falujában még természetes jelenség volt
Fotó: Bridget Gubbins
Beszámolójában Bridget Gubbins arra is kitér, hogy az évek során fényképeit a nagyváradi regionális múzeumban és romániai falvakban is kiállították. ,,Most, hogy a 80. életévemhez közeledem, szeretnék gondoskodni róla, hogy gyűjteményem ne vesszen el. Az eredeti fényképek – amelyek egy része közepes formátumú fekete-fehér, illetve színes fotó –, a Northumberland Archívumban vannak tárolva, Woodhornban, Ashington közelében, Nagy-Britanniában. A teljes digitalizált gyűjtemény immár megtalálható a kolozsvári Lucian Blaga Központi Egyetemi Könyvtárban is. Ez a vidéki Románia története, ahogyan azt egy brit nő érzékelte: feljegyzések a kommunizmus és Románia EU-csatlakozása közötti időszakáról.”
Cigánytéglát égető család a kommunizmus éveiben
Fotó: Bridget Gubbins
A kolozsvári egyetemi könyvtár köszönő levele
A kolozsvári Lucian Blaga könyvtár főigazgatója, Valentin Șerdan-Orga egyetemi docens ezekkel a sorokkal köszönte meg a brit fotógyűjteményt:
,,Kedves Bridget Gubbins!
A Lucian Blaga Központi Egyetemi Könyvtár nevében köszönjük nagylelkű adományait. Megtisztel bennünket kedves gesztusa, amely értékes hozzájárulást jelent fényképgyűjteményünkhöz, különböző erdélyi helyi közösségek életét dokumentálva. A fotók egyedülálló társadalmi és kulturális dokumentumok, amelyek az Erdélyi-szigethegység régió hagyományos életmódját örökítik meg, egy olyan életmódot, amely gyors eltűnőben van. Így nemcsak a szociológusok és antropológusok, hanem a területet kutató történészek számára is felbecsülhetetlen értékű forrást jelentenek majd”.
Vándorló juhász az Érchegységben
Fotó: Bridget Gubbins
Juhaikat legeltető mócvidéki pakulárok
Fotó: Bridget Gubbins
A hatvanas években még sok erdélyi faluban zakatoltak a cséplőgépek
Fotó: Bridget Gubbins
Bivalyfejés. A fekete jószág elsősorban Kalotaszeg falvaiban volt elterjedve
Fotó: Bridget Gubbins
Lepus főutcáján végigvonuló juhnyáj az 1990-es években
Fotó: Bridget Gubbins
A juhtartó gazdák a rendszerváltás után korszerű mezőgépeket is beszerezhettek
Fotó: Bridget Gubbins
Mócvidéki juhászok az 1990-es évek végén
Fotó: Bridget Gubbins
Sajtkészítés hegyvidéki esztenán
Fotó: Bridget Gubbins
Megnyírt juhak egy mócvidéki esztenán
Fotó: Bridget Gubbins
Libanyájat terelő asszony 1967-ben a vidéki Magyarországon
Fotó: Bridget Gubbins
Szarvasmarhafogat egy hortobágyi itatónál
Fotó: Bridget Gubbins
A szürkemarha a Kádár-korszakban is megmaradt a magyar gazda kedvenc jószágának
Fotó: Bridget Gubbins
Csoportkép egy magyarországi termelőszövetkezetben dolgozó asszonyokkal
Fotó: Bridget Gubbins
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Balázs Ferenc (1901–1937), a kiemelkedő unitárius lelkész, költő, író, faluszervező szellemi örökségére összpontosít 2026-ban a Magyar Unitárius Egyház. Kovács István püspök megkeresésünkre Balázs Ferenc szerteágazó tevékenységéről beszélt.
Az Alföldön ügyes kezű mesteremberek is készítették, Erdélyben tamburaként emlegették, Kodály a szegények hangszerének nevezte. Ma virágkorát éli: hungarikum lett, és egyre többen veszik kézbe. Gyermek- és ifjúsági citeratalálkozón jártunk Maros megyében.
A börtönlelkészi szolgálat láthatatlan, mégis létfontosságú terület a lelkipásztori munkában. Szabó-Salánki Tibor református lelkipásztor a szamosújvári és besztercei börtönökben vigaszt, reményt és Isten igéjét viszi a rabok számára.
„Reformátusnak kell maradnunk, a Szentírásra és hitvallásainkra építve” – vallja Kolumbán Vilmos József erdélyi református püspök. Interjúnkban Kolumbán Vilmos József a Református Egyházak Világközössége progresszív teológiai irányáról is beszélt.
Legyen szó képzőművészetről vagy irodalomról, műveiben visszaköszönnek a természettel összhangban élő faluközösségbe kapaszkodó gyökerek, az irányt mutató népi bölcsességek, a sallangok nélküli kifejezések, a deportálást túlélők közösségi traumája.
A rövid ideig tartó hideghullámot követően szerdától ismét enyhe, csapadékban gazdag időjárás várható, a nappali csúcshőmérséklet elérheti a 10 fokot. Melegfronti hatásokra kell számítani.
Kutyaszorítóba kerültek a négypárti bukaresti kormánykoalíciót alkotó politikai alakulatok, köztük is kiemelten az RMDSZ: úgy kell elszámolniuk a felháborodott polgárok előtt a népszerűtlen intézkedésekért, hogy a döntést közösen hozták meg.
Házi készítésű hústermékek és pálinkák versenyét szervezi immár negyedik éve egy lelkes fiatalokból álló csapat a Kolozsvártól mintegy húsz kilométerre fekvő Tordaszentlászlón. A többség számára a rendezvény remek gasztronómiai alkalomnak számít.
A reformáció genfi emlékművétől kőhajításnyira fekvő gyülekezeti házban ma is hangzik a magyar ige. A svájci városban Dániel Levente erdélyi ösztöndíjasként szolgál, amely a magyar diaszpóra számára egyszerre lelki otthon, kulturális kapaszkod&oac
Csütörtök délután nyílt meg az Apáczai 400 című képzőművészeti kiállítás a kolozsvári Apáczai Csere János Elméleti Líceum dísztermében. A tárlat Apáczai Csere János sokoldalú szellemi öröksége előtt tiszteleg, kort&am
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!