Állatvásár 1967-ben az Erdélyi-szigethegységben
Fotó: Bridget Gubbins
A Nagy-Britanniában élő Bridget Gubbins utazó a közelmúltban fotógyűjteményt adott át a kolozsvári Lucian Blaga könyvtárnak 1967-es és az 1990-es években tett látogatásairól az Erdélyi-szigethegység településein. A fotók az eltűnőben levő vidéki életmód értékes dokumentumai, amelyre a brit hölgy székelyföldi családi ismerőse hívta fel szerkesztőségünk figyelmét.
2024. július 28., 20:352024. július 28., 20:35
2024. július 30., 09:402024. július 30., 09:40
Bridget Gubbins brit hölgy 1967-ben járt először kelet-európai országokban, többek között Romániában és Magyarországon. Utazásait számtalan fényképen és egy háromkötetes könyvben örökítette meg Cold War, Warm Hearts (Hideg háború, meleg szívek) címmel. Elsősorban a hagyományos vidéki élet, a mezőgazdaságból élők életformája és boldogulása foglalkoztatta, számos felvétele ma már kordokumentumnak számít.
A Mócvidékről érkező fuvarosok Erdély-szerte kínálták kézműves termékeiket
Fotó: Bridget Gubbins
A Ceaușescu-diktatúra bukása után, az 1990-es években Bridget Gubbins többször is visszatért Romániába, utazásait újabb izgalmas fotósorozatok kísérték. Elsősorban erdélyi látogatásairól készült digitalizált fotógyűjteményét felajánlotta a kolozsvári Lucian Blaga Központi Egyetemi Könyvtárnak. Gesztusáról a brit hölgy egy londoni újságcikkben számolt be, amelyet székelyföldi családi barátjuk, Barabás Eszter juttatott el szerkesztőségünknek, ezekkel a sorokkal:
,,Bridget Gubbins családi ismerősöm, aki 1991-ben, két évvel a születésem előtt ismerkedett meg a szüleimmel. Ezután szoros kapcsolat alakult ki a két család között, és azóta is levelezünk és találkozunk, amint alkalom adódik. Bridget-et mindig is nagyon érdekelte a romániai, illetve a kelet-európai élet, úgyhogy nagyon örült, amikor a kolozsvári Babeș-Bolyai Tudományegyetem könyvtára elfogadta fotógyűjteményét” – áll a szerkesztőségünknek eljuttatott levélben.
Vásári pillanatkép malacot kínáló gazdákról
Fotó: Bridget Gubbins
Az eseményről íródott angol nyelvű cikkében Bridget Gubbins többek között így fogalmaz: ,,1991 és 2007 között utaztam lovaskocsival, biciklivel vagy gyalog, egyedül vagy néha Rosie nővéremmel.
Patakban ruhát mosó erdélyi asszonyok az 1960-as évek végén
Fotó: Bridget Gubbins
Egy másik esztendőben pásztorokkal és nyájaikkal tettem meg vándorútjukat, miközben a Newminster Abbey szerzeteseinek útját kutattam, amint nyáron a Cheviot dombokhoz vitték a juhokat. Feljegyeztem, ahogy a helyiek meszet készítettek saját, házi meszes kemencéikben, és a szakképzett asztalosok munkáját, akik vásári utazásaik előtt létrákat állítottak elő, hogy árujukat szekereken értékesítsék a síkság településein.”
A legelőről hazatérő tehenek látványa négy évtizeddel ezelőtt Erdély legtöbb falujában még természetes jelenség volt
Fotó: Bridget Gubbins
Beszámolójában Bridget Gubbins arra is kitér, hogy az évek során fényképeit a nagyváradi regionális múzeumban és romániai falvakban is kiállították. ,,Most, hogy a 80. életévemhez közeledem, szeretnék gondoskodni róla, hogy gyűjteményem ne vesszen el. Az eredeti fényképek – amelyek egy része közepes formátumú fekete-fehér, illetve színes fotó –, a Northumberland Archívumban vannak tárolva, Woodhornban, Ashington közelében, Nagy-Britanniában. A teljes digitalizált gyűjtemény immár megtalálható a kolozsvári Lucian Blaga Központi Egyetemi Könyvtárban is. Ez a vidéki Románia története, ahogyan azt egy brit nő érzékelte: feljegyzések a kommunizmus és Románia EU-csatlakozása közötti időszakáról.”
Cigánytéglát égető család a kommunizmus éveiben
Fotó: Bridget Gubbins
A kolozsvári egyetemi könyvtár köszönő levele
A kolozsvári Lucian Blaga könyvtár főigazgatója, Valentin Șerdan-Orga egyetemi docens ezekkel a sorokkal köszönte meg a brit fotógyűjteményt:
,,Kedves Bridget Gubbins!
A Lucian Blaga Központi Egyetemi Könyvtár nevében köszönjük nagylelkű adományait. Megtisztel bennünket kedves gesztusa, amely értékes hozzájárulást jelent fényképgyűjteményünkhöz, különböző erdélyi helyi közösségek életét dokumentálva. A fotók egyedülálló társadalmi és kulturális dokumentumok, amelyek az Erdélyi-szigethegység régió hagyományos életmódját örökítik meg, egy olyan életmódot, amely gyors eltűnőben van. Így nemcsak a szociológusok és antropológusok, hanem a területet kutató történészek számára is felbecsülhetetlen értékű forrást jelentenek majd”.
Vándorló juhász az Érchegységben
Fotó: Bridget Gubbins
Juhaikat legeltető mócvidéki pakulárok
Fotó: Bridget Gubbins
A hatvanas években még sok erdélyi faluban zakatoltak a cséplőgépek
Fotó: Bridget Gubbins
Bivalyfejés. A fekete jószág elsősorban Kalotaszeg falvaiban volt elterjedve
Fotó: Bridget Gubbins
Lepus főutcáján végigvonuló juhnyáj az 1990-es években
Fotó: Bridget Gubbins
A juhtartó gazdák a rendszerváltás után korszerű mezőgépeket is beszerezhettek
Fotó: Bridget Gubbins
Mócvidéki juhászok az 1990-es évek végén
Fotó: Bridget Gubbins
Sajtkészítés hegyvidéki esztenán
Fotó: Bridget Gubbins
Megnyírt juhak egy mócvidéki esztenán
Fotó: Bridget Gubbins
Libanyájat terelő asszony 1967-ben a vidéki Magyarországon
Fotó: Bridget Gubbins
Szarvasmarhafogat egy hortobágyi itatónál
Fotó: Bridget Gubbins
A szürkemarha a Kádár-korszakban is megmaradt a magyar gazda kedvenc jószágának
Fotó: Bridget Gubbins
Csoportkép egy magyarországi termelőszövetkezetben dolgozó asszonyokkal
Fotó: Bridget Gubbins
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Hűvös hajnalokkal, de sok napsütéssel és 20 fok körüli délutáni hőmérsékletekkel köszönt be október Erdélyben. A HungaroMet következő hét napra szóló előrejelzése alapján számottevő csapadékra egyelőre nem kell számítani.
Egyszerre fest valós és kínos képet a szuverén román állam sebezhetőségéről a leleplezés, miszerint az Ilie Bolojan vezette kormány tavaszi bukásához az Egyesült Államok is hozzájárulhatott. De az összkép a teljes román politikumot szemlélve lesújtó.
Nem múzeumi anyagként, hanem ma is élő, szerethető és megszólító kultúraként szeretné bemutatni az operett és a magyar zenés színpad örökségét a Hat élet, hat sors című új kolozsvári programsorozat, amely szeptember 27-én kezdődik Kolozsváron.
Világszerte már 1,17 milliárd embert érint valamilyen mentális zavar, és Erdélyben is egyre többen kérnek segítséget. Vajda Ildikó pszichiáter szerint különösen aggasztó, hogy mind több fiatal és serdülő kerül rendelőbe.
Hiába nőttek a romániai fizetések, ez nem hozta magával automatikusan a vásárlóerő növekedését is, az infláció ugyanis többet „vett ki” a zsebünkből – ez a munkaerőpiacot vizsgáló tanulmány egyik legfontosabb következtetése.
Egyre több partiumi, sőt erdélyi kertben érik be a füge (Ficus carica), sőt akadnak helyek, ahol a indián banán vagy datolyaszilva is megterem.
Megőrizni a tájegységekre jellemző hagyományos, népi mintákat és formákat vagy a vevők igényeihez igazítani a cserépedényeket – erre a kérdésre is keresték a választ a fazekasok Marosvásárhelyen az Erdélyi Mesterségek Ünnepén.
Egy rövid erdélyi körút mindig több az egyszerű kirándulásnál: történelem, épített örökség vagy éppen érdekes találkozások egyvelege. Mi mind a hármat megtapasztaltuk, amikor Erdély több épített örökségét felkerestük.
A hét második felében még késő nyárias, 24–25 Celsius-fokos idő várható Erdélyben, a hétvégén azonban jelentős változás kezdődik. Szombattól megnő a záporok, zivatarok esélye, majd vasárnaptól tartósabban csapadékosra fordulhat az idő.
Egy épület akkor válik igazán otthonná, amikor élettel telik meg. A Kolozsvár melletti Kajántón évtizedes álom valósult meg az új református gyülekezeti ház felépítésével, amelynek története az imádságról, adakozásról, sok munkáról szól.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!