
Állatvásár 1967-ben az Erdélyi-szigethegységben
Fotó: Bridget Gubbins
A Nagy-Britanniában élő Bridget Gubbins utazó a közelmúltban fotógyűjteményt adott át a kolozsvári Lucian Blaga könyvtárnak 1967-es és az 1990-es években tett látogatásairól az Erdélyi-szigethegység településein. A fotók az eltűnőben levő vidéki életmód értékes dokumentumai, amelyre a brit hölgy székelyföldi családi ismerőse hívta fel szerkesztőségünk figyelmét.
2024. július 28., 20:352024. július 28., 20:35
2024. július 30., 09:402024. július 30., 09:40
Bridget Gubbins brit hölgy 1967-ben járt először kelet-európai országokban, többek között Romániában és Magyarországon. Utazásait számtalan fényképen és egy háromkötetes könyvben örökítette meg Cold War, Warm Hearts (Hideg háború, meleg szívek) címmel. Elsősorban a hagyományos vidéki élet, a mezőgazdaságból élők életformája és boldogulása foglalkoztatta, számos felvétele ma már kordokumentumnak számít.
A Mócvidékről érkező fuvarosok Erdély-szerte kínálták kézműves termékeiket
Fotó: Bridget Gubbins
A Ceaușescu-diktatúra bukása után, az 1990-es években Bridget Gubbins többször is visszatért Romániába, utazásait újabb izgalmas fotósorozatok kísérték. Elsősorban erdélyi látogatásairól készült digitalizált fotógyűjteményét felajánlotta a kolozsvári Lucian Blaga Központi Egyetemi Könyvtárnak. Gesztusáról a brit hölgy egy londoni újságcikkben számolt be, amelyet székelyföldi családi barátjuk, Barabás Eszter juttatott el szerkesztőségünknek, ezekkel a sorokkal:
,,Bridget Gubbins családi ismerősöm, aki 1991-ben, két évvel a születésem előtt ismerkedett meg a szüleimmel. Ezután szoros kapcsolat alakult ki a két család között, és azóta is levelezünk és találkozunk, amint alkalom adódik. Bridget-et mindig is nagyon érdekelte a romániai, illetve a kelet-európai élet, úgyhogy nagyon örült, amikor a kolozsvári Babeș-Bolyai Tudományegyetem könyvtára elfogadta fotógyűjteményét” – áll a szerkesztőségünknek eljuttatott levélben.
Vásári pillanatkép malacot kínáló gazdákról
Fotó: Bridget Gubbins
Az eseményről íródott angol nyelvű cikkében Bridget Gubbins többek között így fogalmaz: ,,1991 és 2007 között utaztam lovaskocsival, biciklivel vagy gyalog, egyedül vagy néha Rosie nővéremmel.
Patakban ruhát mosó erdélyi asszonyok az 1960-as évek végén
Fotó: Bridget Gubbins
Egy másik esztendőben pásztorokkal és nyájaikkal tettem meg vándorútjukat, miközben a Newminster Abbey szerzeteseinek útját kutattam, amint nyáron a Cheviot dombokhoz vitték a juhokat. Feljegyeztem, ahogy a helyiek meszet készítettek saját, házi meszes kemencéikben, és a szakképzett asztalosok munkáját, akik vásári utazásaik előtt létrákat állítottak elő, hogy árujukat szekereken értékesítsék a síkság településein.”
A legelőről hazatérő tehenek látványa négy évtizeddel ezelőtt Erdély legtöbb falujában még természetes jelenség volt
Fotó: Bridget Gubbins
Beszámolójában Bridget Gubbins arra is kitér, hogy az évek során fényképeit a nagyváradi regionális múzeumban és romániai falvakban is kiállították. ,,Most, hogy a 80. életévemhez közeledem, szeretnék gondoskodni róla, hogy gyűjteményem ne vesszen el. Az eredeti fényképek – amelyek egy része közepes formátumú fekete-fehér, illetve színes fotó –, a Northumberland Archívumban vannak tárolva, Woodhornban, Ashington közelében, Nagy-Britanniában. A teljes digitalizált gyűjtemény immár megtalálható a kolozsvári Lucian Blaga Központi Egyetemi Könyvtárban is. Ez a vidéki Románia története, ahogyan azt egy brit nő érzékelte: feljegyzések a kommunizmus és Románia EU-csatlakozása közötti időszakáról.”
Cigánytéglát égető család a kommunizmus éveiben
Fotó: Bridget Gubbins
A kolozsvári egyetemi könyvtár köszönő levele
A kolozsvári Lucian Blaga könyvtár főigazgatója, Valentin Șerdan-Orga egyetemi docens ezekkel a sorokkal köszönte meg a brit fotógyűjteményt:
,,Kedves Bridget Gubbins!
A Lucian Blaga Központi Egyetemi Könyvtár nevében köszönjük nagylelkű adományait. Megtisztel bennünket kedves gesztusa, amely értékes hozzájárulást jelent fényképgyűjteményünkhöz, különböző erdélyi helyi közösségek életét dokumentálva. A fotók egyedülálló társadalmi és kulturális dokumentumok, amelyek az Erdélyi-szigethegység régió hagyományos életmódját örökítik meg, egy olyan életmódot, amely gyors eltűnőben van. Így nemcsak a szociológusok és antropológusok, hanem a területet kutató történészek számára is felbecsülhetetlen értékű forrást jelentenek majd”.
Vándorló juhász az Érchegységben
Fotó: Bridget Gubbins
Juhaikat legeltető mócvidéki pakulárok
Fotó: Bridget Gubbins
A hatvanas években még sok erdélyi faluban zakatoltak a cséplőgépek
Fotó: Bridget Gubbins
Bivalyfejés. A fekete jószág elsősorban Kalotaszeg falvaiban volt elterjedve
Fotó: Bridget Gubbins
Lepus főutcáján végigvonuló juhnyáj az 1990-es években
Fotó: Bridget Gubbins
A juhtartó gazdák a rendszerváltás után korszerű mezőgépeket is beszerezhettek
Fotó: Bridget Gubbins
Mócvidéki juhászok az 1990-es évek végén
Fotó: Bridget Gubbins
Sajtkészítés hegyvidéki esztenán
Fotó: Bridget Gubbins
Megnyírt juhak egy mócvidéki esztenán
Fotó: Bridget Gubbins
Libanyájat terelő asszony 1967-ben a vidéki Magyarországon
Fotó: Bridget Gubbins
Szarvasmarhafogat egy hortobágyi itatónál
Fotó: Bridget Gubbins
A szürkemarha a Kádár-korszakban is megmaradt a magyar gazda kedvenc jószágának
Fotó: Bridget Gubbins
Csoportkép egy magyarországi termelőszövetkezetben dolgozó asszonyokkal
Fotó: Bridget Gubbins
Megkezdődtek csütörtökön a Nemzetek Ligája csoportköreinek utolsó mérkőzései. A magyar labdarúgó-válogatott az első két hely egyikéért száll harcba a grúzok és északírek ellen, a románok a becsületpontokért lépnek pályára a lengyelek és bosnyákok ellen.
Sok erdélyi magyar község elveszítheti önállóságát a kormány drasztikus közigazgatási reformterve miatt. Tételesen megvizsgáltuk, milyen RMDSZ-es irányítású községek érintettek az átszervezési lázban.
Nincs mit szépíteni: az amerikai választópolgárok alaposan beintettek Donald Trump elnöknek a második mandátuma első majd' két évében mutatott, acélosnak a legnagyobb jóindulattal sem nevezhető teljesítményért.
Az előttünk álló napokban többnyire száraz, napos, hűvös időre számíthatunk Erdélyben. A HungaroMet Magyar Meteorológiai Szolgáltató Nonprofit Zrt. egyhetes előrejelzése szerint a hét második felében és a hétvégén többfelé mínusz fokok érkeznek.
Miközben Románia jelentős energiatermelő kapacitásokkal rendelkezik, a lakosság magas villanyszámlákkal szembesül. A magyarországi árakkal való összehasonlítás különösen fájó, hiszen nálunk az olcsó energiatermelés előnyeiből alig érzékelünk valamit.
Radikális lépésre szánta el magát Erdély egyik legvonzóbb pontja: Brassó a tömegturizmus helyett inkább a minőségre fókuszál, 2034-től a „Kárpátok fővárosaként” reklámozza magát. Íme a nagyszabású, multikulturalizmusra is építő stratégia.
A szerdai kellemes, napos időt csütörtöktől kiadós esőzés és jelentős lehűlés váltja fel Erdélyben. Pénteken mindössze 13 Celsius-fokig emelkedik a hőmérséklet, a hétvégére azonban javul az idő, és ismét előbújik a nap.
Akár húszmillió ukrán menekült is Európába indulhat, ha Ukrajna vereséget szenved – figyelmeztetett Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a múlt heti brüsszeli uniós csúcstalálkozón. A lehetséges menekülhullámról kérdeztük az Európai Bizottság szóvívőjét.
Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter erdélyi körútja során eléggé élesen kirajzolódott, miként is viszonyul egymáshoz a romániai magyar közösség és az anyaország új kormánya.
A tiltás mindenkire vonatkozott, a terheket az érintettek mégsem egyformán viselték: akinek pénze vagy kapcsolata volt, biztonságosabb utat talált, a falusi és munkásasszonyok viszont sokszor az életükkel fizettek.
szóljon hozzá!