Állatvédelem: Romániában is egyre szigorúbban kezelik az állatok életfeltételeinek és jólétének biztosítását
Fotó: Facebook/Sirius Animal Rescue
Az Állatok Világnapját minden évben október 4-én tartják, azzal a céllal, hogy felhívják a figyelmet valamennyi állat – legyen az gazdás vagy gazdátlan, vad vagy háziasított – jogaira és jólétére. A világnap idei jelszava: „Mentsük meg az állatokat, mentsük meg a bolygót!
2025. október 04., 10:262025. október 04., 10:26
2025. október 04., 10:562025. október 04., 10:56
A 2025-ös világnap jelmondata: „Mentsük meg az állatokat, mentsük meg a bolygót!” (Save Animals, Save the Planet!), emlékeztetve arra, hogy az állatok jóléte szorosan összefügg bolygónk egészségével. Az, ahogyan az állatokhoz viszonyulunk, közvetlen hatással van a környezetre. A kulcsfontosságú fajok megőrzése együtt jár élőhelyeik védelmével. Ha meg akarjuk óvni például a tigriseket vagy a farkasokat, akkor azokat a területeket is meg kell védenünk, ahol ezek az állatok – áll az Agerpres hírügynökség összefoglalójában, amely az Állatok Világnapján az esemény hivatalos portálját, a worldanimalday.org.uk honlapot idézi.
2024-ben a világnap mottója ez volt: „A világ az ő otthonuk is!” (The World is Their Home Too!). A szervezők így igyekeztek ráirányítani a figyelmet azokra az emberi tevékenységekre, amelyek hozzájárulhatnak a környezet pusztulásához, és ezzel számos állatfaj életét sodorják veszélybe.
2024. október 10-én tette közzé a WWF (Természetvédelmi Világalap) Élő Bolygó című jelentését, amely szerint az elmúlt 50 évben átlagosan 73%-kal csökkent a vadon élő állatpopulációk egyedszáma – elsősorban az emberi tevékenységek következtében. Ez azonban nem azt jelenti, hogy a vadállatok kétharmada eltűnt a Földről, hanem azt, hogy a különböző élőhelyeken élő populációk egyedszáma átlagosan ennyivel esett vissza 1970 és 2020 között. A 2022-es jelentés még 68%-os csökkenésről számolt be.
„Nem csupán a vadvilágról van szó, hanem az emberi élet fenntartásához nélkülözhetetlen ökoszisztémákról is” – figyelmeztetett Daudi Sumba, a WWF természetvédelmi igazgatója egy online bemutatón. A legfrissebb jelentés hangsúlyozza: sürgősen közösen kell fellépnünk a klímaválság és a természetpusztulás egymással összefüggő krízisei ellen. A dokumentum kiemeli azt is, hogy egyre nagyobb a veszélye bizonyos ökoszisztémák visszafordíthatatlan összeomlásának.
„Világszerte tudjuk, hogy a szűk elterjedésű fajok aránytalanul nagy kihalási kockázattal szembesülnek, és a földhasználat megváltoztatása katasztrofális következményekkel járhat” – mondta Michelle Ward, a Griffith Egyetem Környezettudományi Karának kutatója, a Biological Conservation című folyóiratban megjelent tanulmány vezető szerzője.
Az állatok világnapján a közmédia több csatornáján tematikus műsorok hirdetik az állatvilág ökológiai és érzelmi jelentőségét. A közmédia egész évben kiemelten figyel az állat- és természetvédelemre, hiszen számos ismeretterjesztő
Az Állatok Világnapja gondolata a német író és publicista, Heinrich Zimmermann nevéhez fűződik, aki szenvedélyes állatvédőként a „Mensch und Hund” (Ember és kutya) című folyóirat szerkesztője volt. Az első világnapot 1925. március 24-én rendezték meg a Berlini Sportpalotában kiállításokkal és előadásokkal. Az eseményen több mint ötezren vettek részt. Eredetileg október 4-ére tervezték, de akkor nem találtak elég nagy helyszínt.
A helyzet 1929-ben változott meg, amikor először tartották meg az állatok napját október 4-én. Zimmermann kezdeményezése hamarosan Németország határain túl is visszhangra talált, főként Ausztriában, Svájcban és Csehszlovákiában.
Az október 4-i dátum azonban hivatalosan csak 1931 májusában vált az állatok világnapjává, amikor a német publicista javaslatát elfogadta a Firenzében megrendezett Nemzetközi Állatvédelmi Kongresszus.
Október 4. egyben Assisi Szent Ferenc ünnepe is, aki a ferences rend alapítója, a természet és az állatok mennyei patrónusa. A hagyomány szerint képes volt megszelídíteni a vadállatokat, sőt, egy farkast is békés szavakkal sikerült lecsillapítania.
Az állatok jogai és védelme iránti első kezdeményezések a 19. századra nyúlnak vissza. Az első állatvédelmi törvényt – az úgynevezett Martin-törvényt – a brit parlament fogadta el 1822. július 22-én.
Ez szabályozza az állatok – legyenek gazdával vagy anélkül – életfeltételeinek és jólétének biztosításához szükséges intézkedéseket. A törvény 17. cikkének (2) bekezdése tiltja a gerinces állatok felhasználását – szelídségi foktól, származástól vagy fogságban születéstől függetlenül – cirkuszi előadásokban, vándorcirkuszokban, karavánokban, vándortársulatoknál és bármilyen más hasonló műsorban.
Ebtartást szabályozó törvényt fogadott el a parlament. Az új jogszabály nyugati minta alapján elrendeli az állatok regisztrációját és sterilizálását. Vitatott fejezete, a kóbor kutyák eutanáziája örökbefogadók révén kerülhető el.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Mintegy három hónapos késéssel, március 10-én tette közzé a bukaresti pénzügyminisztérium a 2026-os állami költségvetés tervezetét. Hogy mihez képest a késés? Egy felelősen gazdálkodó ország kormányához mindenképp.
Igazi tavaszias, napos idő elé nézünk a következő egy hétben. A tavasz megérkeztét jelzi, hogy a nappali csúcshőmérsékletek elérik a 17 fokot, de az éjszakák továbbra is hidegek maradnak.
Az alapvető élelmiszerek árréssapkája nem kezelte a megélhetési válság valódi okait – állapítják meg legfrissebb elemzésükben a BBTE Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karán létrejött Romanian Economic Monitor kutatócsoport szakértői.
Egy „mini nyugdíjjal” indult Balin, dán repülőjegy-lemondással folytatódott, és végül Ausztráliában kapott új irányt a sepsiszentgyörgyi fiatal házaspár története.
A március elején megszokott átlagokhoz képest néhány fokkal melegebb, enyhe, tavaszias idő várható az előttünk álló hét napban; csupán az éjszakai hőmérsékletek süllyednek fagypont alá.
Szabó Szilárd táncpedagógus-koreográfus feleségével, Németh Ildikó néptáncművész-oktatóval a Fejér vármegyei Tordason lakik. Az erdélyi táncok kiváló ismerőjeként és oktatójaként a házaspár gyakran megfordul Erdélyben is. Velük beszélgettünk.
Négy évnyi háború után kijelenthető: Ukrajna egyre rosszabb állapotban van, Oroszország hadereje és gazdasága is jókora veszteséget szenvedett, és Európa is súlyosan megsínylette a konfliktust.
A méhészetből származó jövedelmének jelentős részét szenvedélyére fordítja egy hármasfalusi gazda: több mint egy évtizede régiségeket gyűjt, és otthona egyik szárnyát valóságos kiállítótérré alakította.
Egy gombolyag fonal, csendes téli esték és nemzedékeken át öröklődő tudás – innen indult, mára pedig saját, szeretettel teli alkotói világgá formálódott. A horgolt figuráktól Szabó Anita beszélt az Erdélyi Naplónak.
Közel négy év elteltével is homály fedi, ki vagy kik perzseltek meg, majd dobtak ki levélszavazatokat Maros megyében, a 2022-es magyarországi választások előtt nem sokkal. A Maros megyei ügyészségtől megtudtuk, a tetteseket nem sikerült azonosítani.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!