Állatok Világnapja: a világ az ő otthonuk is

2024-ben a világnap mottója ez volt: „A világ az ő otthonuk is!” (The World is Their Home Too!). A szervezők így igyekeztek ráirányítani a figyelmet azokra az emberi tevékenységekre, amelyek hozzájárulhatnak a környezet pusztulásához, és ezzel számos állatfaj életét sodorják veszélybe.

Állatvédelem: a Természetvédelmi Világalap lesújtó adatokat közöl

2024. október 10-én tette közzé a WWF (Természetvédelmi Világalap) Élő Bolygó című jelentését, amely szerint az elmúlt 50 évben átlagosan 73%-kal csökkent a vadon élő állatpopulációk egyedszáma – elsősorban az emberi tevékenységek következtében. Ez azonban nem azt jelenti, hogy a vadállatok kétharmada eltűnt a Földről, hanem azt, hogy a különböző élőhelyeken élő populációk egyedszáma átlagosan ennyivel esett vissza 1970 és 2020 között. A 2022-es jelentés még 68%-os csökkenésről számolt be.

„Nem csupán a vadvilágról van szó, hanem az emberi élet fenntartásához nélkülözhetetlen ökoszisztémákról is” – figyelmeztetett Daudi Sumba, a WWF természetvédelmi igazgatója egy online bemutatón. A legfrissebb jelentés hangsúlyozza: sürgősen közösen kell fellépnünk a klímaválság és a természetpusztulás egymással összefüggő krízisei ellen. A dokumentum kiemeli azt is, hogy egyre nagyobb a veszélye bizonyos ökoszisztémák visszafordíthatatlan összeomlásának.

„Világszerte tudjuk, hogy a szűk elterjedésű fajok aránytalanul nagy kihalási kockázattal szembesülnek, és a földhasználat megváltoztatása katasztrofális következményekkel járhat” – mondta Michelle Ward, a Griffith Egyetem Környezettudományi Karának kutatója, a Biological Conservation című folyóiratban megjelent tanulmány vezető szerzője.

korábban írtuk

Állati műsorok október 4-én a közmédia csatornáin

Az állatok világnapján a közmédia több csatornáján tematikus műsorok hirdetik az állatvilág ökológiai és érzelmi jelentőségét. A közmédia egész évben kiemelten figyel az állat- és természetvédelemre, hiszen számos ismeretterjesztő

Az Állatok Világnapja gondolata a német író és publicista, Heinrich Zimmermann nevéhez fűződik, aki szenvedélyes állatvédőként a „Mensch und Hund” (Ember és kutya) című folyóirat szerkesztője volt. Az első világnapot 1925. március 24-én rendezték meg a Berlini Sportpalotában kiállításokkal és előadásokkal. Az eseményen több mint ötezren vettek részt. Eredetileg október 4-ére tervezték, de akkor nem találtak elég nagy helyszínt.

A helyzet 1929-ben változott meg, amikor először tartották meg az állatok napját október 4-én. Zimmermann kezdeményezése hamarosan Németország határain túl is visszhangra talált, főként Ausztriában, Svájcban és Csehszlovákiában.

Romániában is törvény szabályozza az állatok életfeltételeit

• Az október 4-i dátum azonban hivatalosan csak 1931 májusában vált az állatok világnapjává, amikor a német publicista javaslatát elfogadta a Firenzében megrendezett Nemzetközi Állatvédelmi Kongresszus.

• Október 4. egyben Assisi Szent Ferenc ünnepe is, aki a ferences rend alapítója, a természet és az állatok mennyei patrónusa. A hagyomány szerint képes volt megszelídíteni a vadállatokat, sőt, egy farkast is békés szavakkal sikerült lecsillapítania.

Az állatok jogai és védelme iránti első kezdeményezések a 19. századra nyúlnak vissza. Az első állatvédelmi törvényt – az úgynevezett Martin-törvényt – a brit parlament fogadta el 1822. július 22-én.

Ez szabályozza az állatok – legyenek gazdával vagy anélkül – életfeltételeinek és jólétének biztosításához szükséges intézkedéseket. A törvény 17. cikkének (2) bekezdése tiltja a gerinces állatok felhasználását – szelídségi foktól, származástól vagy fogságban születéstől függetlenül – cirkuszi előadásokban, vándorcirkuszokban, karavánokban, vándortársulatoknál és bármilyen más hasonló műsorban.

korábban írtuk

Kutyavilág törvényen innen és túl

Ebtartást szabályozó törvényt fogadott el a parlament. Az új jogszabály nyugati minta alapján elrendeli az állatok regisztrációját és sterilizálását. Vitatott fejezete, a kóbor kutyák eutanáziája  örökbefogadók révén kerülhető el.