Állatvédelem: Romániában is egyre szigorúbban kezelik az állatok életfeltételeinek és jólétének biztosítását
Fotó: Facebook/Sirius Animal Rescue
Az Állatok Világnapját minden évben október 4-én tartják, azzal a céllal, hogy felhívják a figyelmet valamennyi állat – legyen az gazdás vagy gazdátlan, vad vagy háziasított – jogaira és jólétére. A világnap idei jelszava: „Mentsük meg az állatokat, mentsük meg a bolygót!
2025. október 04., 10:262025. október 04., 10:26
2025. október 04., 10:562025. október 04., 10:56
A 2025-ös világnap jelmondata: „Mentsük meg az állatokat, mentsük meg a bolygót!” (Save Animals, Save the Planet!), emlékeztetve arra, hogy az állatok jóléte szorosan összefügg bolygónk egészségével. Az, ahogyan az állatokhoz viszonyulunk, közvetlen hatással van a környezetre. A kulcsfontosságú fajok megőrzése együtt jár élőhelyeik védelmével. Ha meg akarjuk óvni például a tigriseket vagy a farkasokat, akkor azokat a területeket is meg kell védenünk, ahol ezek az állatok – áll az Agerpres hírügynökség összefoglalójában, amely az Állatok Világnapján az esemény hivatalos portálját, a worldanimalday.org.uk honlapot idézi.
2024-ben a világnap mottója ez volt: „A világ az ő otthonuk is!” (The World is Their Home Too!). A szervezők így igyekeztek ráirányítani a figyelmet azokra az emberi tevékenységekre, amelyek hozzájárulhatnak a környezet pusztulásához, és ezzel számos állatfaj életét sodorják veszélybe.
2024. október 10-én tette közzé a WWF (Természetvédelmi Világalap) Élő Bolygó című jelentését, amely szerint az elmúlt 50 évben átlagosan 73%-kal csökkent a vadon élő állatpopulációk egyedszáma – elsősorban az emberi tevékenységek következtében. Ez azonban nem azt jelenti, hogy a vadállatok kétharmada eltűnt a Földről, hanem azt, hogy a különböző élőhelyeken élő populációk egyedszáma átlagosan ennyivel esett vissza 1970 és 2020 között. A 2022-es jelentés még 68%-os csökkenésről számolt be.
„Nem csupán a vadvilágról van szó, hanem az emberi élet fenntartásához nélkülözhetetlen ökoszisztémákról is” – figyelmeztetett Daudi Sumba, a WWF természetvédelmi igazgatója egy online bemutatón. A legfrissebb jelentés hangsúlyozza: sürgősen közösen kell fellépnünk a klímaválság és a természetpusztulás egymással összefüggő krízisei ellen. A dokumentum kiemeli azt is, hogy egyre nagyobb a veszélye bizonyos ökoszisztémák visszafordíthatatlan összeomlásának.
„Világszerte tudjuk, hogy a szűk elterjedésű fajok aránytalanul nagy kihalási kockázattal szembesülnek, és a földhasználat megváltoztatása katasztrofális következményekkel járhat” – mondta Michelle Ward, a Griffith Egyetem Környezettudományi Karának kutatója, a Biological Conservation című folyóiratban megjelent tanulmány vezető szerzője.
Az állatok világnapján a közmédia több csatornáján tematikus műsorok hirdetik az állatvilág ökológiai és érzelmi jelentőségét. A közmédia egész évben kiemelten figyel az állat- és természetvédelemre, hiszen számos ismeretterjesztő
Az Állatok Világnapja gondolata a német író és publicista, Heinrich Zimmermann nevéhez fűződik, aki szenvedélyes állatvédőként a „Mensch und Hund” (Ember és kutya) című folyóirat szerkesztője volt. Az első világnapot 1925. március 24-én rendezték meg a Berlini Sportpalotában kiállításokkal és előadásokkal. Az eseményen több mint ötezren vettek részt. Eredetileg október 4-ére tervezték, de akkor nem találtak elég nagy helyszínt.
A helyzet 1929-ben változott meg, amikor először tartották meg az állatok napját október 4-én. Zimmermann kezdeményezése hamarosan Németország határain túl is visszhangra talált, főként Ausztriában, Svájcban és Csehszlovákiában.
Az október 4-i dátum azonban hivatalosan csak 1931 májusában vált az állatok világnapjává, amikor a német publicista javaslatát elfogadta a Firenzében megrendezett Nemzetközi Állatvédelmi Kongresszus.
Október 4. egyben Assisi Szent Ferenc ünnepe is, aki a ferences rend alapítója, a természet és az állatok mennyei patrónusa. A hagyomány szerint képes volt megszelídíteni a vadállatokat, sőt, egy farkast is békés szavakkal sikerült lecsillapítania.
Az állatok jogai és védelme iránti első kezdeményezések a 19. századra nyúlnak vissza. Az első állatvédelmi törvényt – az úgynevezett Martin-törvényt – a brit parlament fogadta el 1822. július 22-én.
Ez szabályozza az állatok – legyenek gazdával vagy anélkül – életfeltételeinek és jólétének biztosításához szükséges intézkedéseket. A törvény 17. cikkének (2) bekezdése tiltja a gerinces állatok felhasználását – szelídségi foktól, származástól vagy fogságban születéstől függetlenül – cirkuszi előadásokban, vándorcirkuszokban, karavánokban, vándortársulatoknál és bármilyen más hasonló műsorban.
Ebtartást szabályozó törvényt fogadott el a parlament. Az új jogszabály nyugati minta alapján elrendeli az állatok regisztrációját és sterilizálását. Vitatott fejezete, a kóbor kutyák eutanáziája örökbefogadók révén kerülhető el.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Pár napig még kitart a csapadékos, hűvös időjárás, húsvétra azonban kellemesen meleg, napos idő várható, 20 fok körüli csúcshőmérséklettel.
A bárányhúsból készült étkek sok erdélyi család húsvéti ünnepi menüsorozatának elmaradhatatlan alkotóelemei: ilyen a bárányfejleves, töltött bárány, vagy a belsőségekből készülő bárányfasírt.
Táj, zene és belső képek találkoznak Rácz Magda munkáiban. A Székelyföldről indult alkotó évtizedeken át rajztanárként dolgozott, miközben festett, grafikákat készített és szőtt.
A drága energia, a méregdrága üzemanyag és az egyre erőteljesebb megélhetési nyomás korában egyre kevésbé látszik elvont brüsszeli jelszónak, buta és költséges hóbortnak a zöld átállás Erdélyben.
Mi a hasonlóság a román Szociáldemokrata Párt (PSD) ellenzékbe vonulással való fenyegetőzése és a bukaresti kormánynak az üzemanyag-drágulással szembeni hatékony fellépése között? Hát csak az, hogy nagy valószínűséggel egyik sem fog bekövetkezni.
Tóth László kézdivásárhelyi újságíró halk szavú ember: székely lévén akkor szólal meg, ha van mondanivalója. Úgy tűnik, ez kissé zavarja is, s ha nem kívánja verbálisan közkinccsé tenni gondolatait, azokat papírra veti.
Dr. Székely-Szentmiklósi István negyvenöt éve családorvos a Szilágyságban – pályája egyszerre jelent hivatást, alkalmazkodást és közösségi elköteleződést.
Feleségként biztosították a hátteret, ápolóként segítettek, fegyvert ragadva csatlakoztak a harcokhoz. Az 1848–49-es szabadságharc asszonyait a korabeli lapokból, a visszaemlékezésekből ismerhetjük. A Teleki Tékában kiállítással tisztelegnek előttük.
Az elmúlt napok kellemesen meleg tavaszias időjárását az előttünk álló egy hétben néhány fokos lehűlés váltja fel, a nappali csúcsértékek nem haladják meg a 11–13 fokot. Erőteljes felhőképződésre, elszórtan esőre, záporokra kell számítani.
Miközben Traian Băsescu volt államfő reálisnak tartja, hogy Irán beváltja fenyegetését, és megtámadja Romániát az amerikai katonai eszközök befogadása miatt, szakértők óvatosságra intenek a kérdésben.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!