Állatvédelem: Romániában is egyre szigorúbban kezelik az állatok életfeltételeinek és jólétének biztosítását
Fotó: Facebook/Sirius Animal Rescue
Az Állatok Világnapját minden évben október 4-én tartják, azzal a céllal, hogy felhívják a figyelmet valamennyi állat – legyen az gazdás vagy gazdátlan, vad vagy háziasított – jogaira és jólétére. A világnap idei jelszava: „Mentsük meg az állatokat, mentsük meg a bolygót!
2025. október 04., 10:262025. október 04., 10:26
2025. október 04., 10:562025. október 04., 10:56
A 2025-ös világnap jelmondata: „Mentsük meg az állatokat, mentsük meg a bolygót!” (Save Animals, Save the Planet!), emlékeztetve arra, hogy az állatok jóléte szorosan összefügg bolygónk egészségével. Az, ahogyan az állatokhoz viszonyulunk, közvetlen hatással van a környezetre. A kulcsfontosságú fajok megőrzése együtt jár élőhelyeik védelmével. Ha meg akarjuk óvni például a tigriseket vagy a farkasokat, akkor azokat a területeket is meg kell védenünk, ahol ezek az állatok – áll az Agerpres hírügynökség összefoglalójában, amely az Állatok Világnapján az esemény hivatalos portálját, a worldanimalday.org.uk honlapot idézi.
2024-ben a világnap mottója ez volt: „A világ az ő otthonuk is!” (The World is Their Home Too!). A szervezők így igyekeztek ráirányítani a figyelmet azokra az emberi tevékenységekre, amelyek hozzájárulhatnak a környezet pusztulásához, és ezzel számos állatfaj életét sodorják veszélybe.
2024. október 10-én tette közzé a WWF (Természetvédelmi Világalap) Élő Bolygó című jelentését, amely szerint az elmúlt 50 évben átlagosan 73%-kal csökkent a vadon élő állatpopulációk egyedszáma – elsősorban az emberi tevékenységek következtében. Ez azonban nem azt jelenti, hogy a vadállatok kétharmada eltűnt a Földről, hanem azt, hogy a különböző élőhelyeken élő populációk egyedszáma átlagosan ennyivel esett vissza 1970 és 2020 között. A 2022-es jelentés még 68%-os csökkenésről számolt be.
„Nem csupán a vadvilágról van szó, hanem az emberi élet fenntartásához nélkülözhetetlen ökoszisztémákról is” – figyelmeztetett Daudi Sumba, a WWF természetvédelmi igazgatója egy online bemutatón. A legfrissebb jelentés hangsúlyozza: sürgősen közösen kell fellépnünk a klímaválság és a természetpusztulás egymással összefüggő krízisei ellen. A dokumentum kiemeli azt is, hogy egyre nagyobb a veszélye bizonyos ökoszisztémák visszafordíthatatlan összeomlásának.
„Világszerte tudjuk, hogy a szűk elterjedésű fajok aránytalanul nagy kihalási kockázattal szembesülnek, és a földhasználat megváltoztatása katasztrofális következményekkel járhat” – mondta Michelle Ward, a Griffith Egyetem Környezettudományi Karának kutatója, a Biological Conservation című folyóiratban megjelent tanulmány vezető szerzője.
Az állatok világnapján a közmédia több csatornáján tematikus műsorok hirdetik az állatvilág ökológiai és érzelmi jelentőségét. A közmédia egész évben kiemelten figyel az állat- és természetvédelemre, hiszen számos ismeretterjesztő
Az Állatok Világnapja gondolata a német író és publicista, Heinrich Zimmermann nevéhez fűződik, aki szenvedélyes állatvédőként a „Mensch und Hund” (Ember és kutya) című folyóirat szerkesztője volt. Az első világnapot 1925. március 24-én rendezték meg a Berlini Sportpalotában kiállításokkal és előadásokkal. Az eseményen több mint ötezren vettek részt. Eredetileg október 4-ére tervezték, de akkor nem találtak elég nagy helyszínt.
A helyzet 1929-ben változott meg, amikor először tartották meg az állatok napját október 4-én. Zimmermann kezdeményezése hamarosan Németország határain túl is visszhangra talált, főként Ausztriában, Svájcban és Csehszlovákiában.
Az október 4-i dátum azonban hivatalosan csak 1931 májusában vált az állatok világnapjává, amikor a német publicista javaslatát elfogadta a Firenzében megrendezett Nemzetközi Állatvédelmi Kongresszus.
Október 4. egyben Assisi Szent Ferenc ünnepe is, aki a ferences rend alapítója, a természet és az állatok mennyei patrónusa. A hagyomány szerint képes volt megszelídíteni a vadállatokat, sőt, egy farkast is békés szavakkal sikerült lecsillapítania.
Az állatok jogai és védelme iránti első kezdeményezések a 19. századra nyúlnak vissza. Az első állatvédelmi törvényt – az úgynevezett Martin-törvényt – a brit parlament fogadta el 1822. július 22-én.
Ez szabályozza az állatok – legyenek gazdával vagy anélkül – életfeltételeinek és jólétének biztosításához szükséges intézkedéseket. A törvény 17. cikkének (2) bekezdése tiltja a gerinces állatok felhasználását – szelídségi foktól, származástól vagy fogságban születéstől függetlenül – cirkuszi előadásokban, vándorcirkuszokban, karavánokban, vándortársulatoknál és bármilyen más hasonló műsorban.
Ebtartást szabályozó törvényt fogadott el a parlament. Az új jogszabály nyugati minta alapján elrendeli az állatok regisztrációját és sterilizálását. Vitatott fejezete, a kóbor kutyák eutanáziája örökbefogadók révén kerülhető el.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Hűvös hajnalokkal, de sok napsütéssel és 20 fok körüli délutáni hőmérsékletekkel köszönt be október Erdélyben. A HungaroMet következő hét napra szóló előrejelzése alapján számottevő csapadékra egyelőre nem kell számítani.
Egyszerre fest valós és kínos képet a szuverén román állam sebezhetőségéről a leleplezés, miszerint az Ilie Bolojan vezette kormány tavaszi bukásához az Egyesült Államok is hozzájárulhatott. De az összkép a teljes román politikumot szemlélve lesújtó.
Nem múzeumi anyagként, hanem ma is élő, szerethető és megszólító kultúraként szeretné bemutatni az operett és a magyar zenés színpad örökségét a Hat élet, hat sors című új kolozsvári programsorozat, amely szeptember 27-én kezdődik Kolozsváron.
Világszerte már 1,17 milliárd embert érint valamilyen mentális zavar, és Erdélyben is egyre többen kérnek segítséget. Vajda Ildikó pszichiáter szerint különösen aggasztó, hogy mind több fiatal és serdülő kerül rendelőbe.
Hiába nőttek a romániai fizetések, ez nem hozta magával automatikusan a vásárlóerő növekedését is, az infláció ugyanis többet „vett ki” a zsebünkből – ez a munkaerőpiacot vizsgáló tanulmány egyik legfontosabb következtetése.
Egyre több partiumi, sőt erdélyi kertben érik be a füge (Ficus carica), sőt akadnak helyek, ahol a indián banán vagy datolyaszilva is megterem.
Megőrizni a tájegységekre jellemző hagyományos, népi mintákat és formákat vagy a vevők igényeihez igazítani a cserépedényeket – erre a kérdésre is keresték a választ a fazekasok Marosvásárhelyen az Erdélyi Mesterségek Ünnepén.
Egy rövid erdélyi körút mindig több az egyszerű kirándulásnál: történelem, épített örökség vagy éppen érdekes találkozások egyvelege. Mi mind a hármat megtapasztaltuk, amikor Erdély több épített örökségét felkerestük.
A hét második felében még késő nyárias, 24–25 Celsius-fokos idő várható Erdélyben, a hétvégén azonban jelentős változás kezdődik. Szombattól megnő a záporok, zivatarok esélye, majd vasárnaptól tartósabban csapadékosra fordulhat az idő.
Egy épület akkor válik igazán otthonná, amikor élettel telik meg. A Kolozsvár melletti Kajántón évtizedes álom valósult meg az új református gyülekezeti ház felépítésével, amelynek története az imádságról, adakozásról, sok munkáról szól.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!