Hirdetés

A régi almafajtáiról híres marosszéki zsákfalu

alma

László János nyugalmazott magyartanár minden fát ismer és szeretettel mesél róla

Fotó: Haáz Vince

A föld kopárságát gyümölcstermesztéssel pótolták, és bár az egykori híres piros páris almafajtát még nem sikerült visszatelepíteni, egyre többen oltanak és foglalkoznak almatermesztéssel a marosszéki zsákfaluban. Az almafáiról híres Gegesben jártunk.

Simon Virág

2025. október 21., 08:382025. október 21., 08:38

2025. október 21., 09:192025. október 21., 09:19

Idén a tavaszi fagyok miatt az átlagosnál kevesebb alma termett Romániában, de Magyarországon is. A szakértők szerint nyolc éve nem volt ilyen kevés alma a gyümölcsösökben, ami azt eredményezi, hogy a hazai gyümölcs drága lesz, az üzletekben meg főleg külföldről behozott almát lehet majd vásárolni. Marosszéken a helyi termelők jelenleg 9 lejért árulják a helyi alma kilóját, a préselt almalé litere pedig nyolc–tíz lejt. Maros megyében több almatermő vidék van, egyik a Szászrégen melletti Bátos, Vajola és környéke, itt régi és új telepítésű gyümölcsösök egyaránt vannak.

Mi egy zsákfaluba, Gegesre látogattunk, ahol több száz éves hagyománya van az almatermesztésnek, és odafigyelnek a régi, tájfajta almafák visszatelepítésére.

Hirdetés
alma Galéria

Idén körte termett, az almát elvitték a tavaszi fagyok

Fotó: Haáz Vince

Már a régi egyházi nyilvántartásokban feljegyezték, hogy a Havadtő melletti Gegesben szokássá vált almafát adományozni a lelkésznek és az eklézsiának, amelynek termése hozzájárul a jövedelmükhöz. Orbán Balázs azt jegyzi le, hogy „Geges, azon csinos székely falu, mely földének kopárságát nagy mérvű gyümölcstenyésztéssel pótolja, mert e vidék főtenyésztője a marosszéki híres (...) piros páris-almának.”

A település neves szülötte Gegesi Kiss József huszárhadnagy, aki a szabadságharc után hazatelepszik, és gyümölcstermesztéssel foglalkozik. Megtanítja gyümölcsfát oltani a gegesieket, népszerűsíti a régi, tájfajta almákat. Halála után többen folytatják az általa elkezdett munkát, és ma is van, aki lelkesen szaporítja a tájfajta fákat, és próbálja visszatelepíteni az Orbán Balázs által is emlegetett marosszéki piros páris almát.

alma Galéria

A határban is van gyümölcsös, de azt a medve látogatja

Fotó: Haáz Vince

Nem hagyta abba a tanítást

László János nyugalmazott magyartanárral, aki a gegesi szülőháza udvarán, kertjében, de a határban is az almafák szaporításával és a tájfajta almák népszerűsítésével foglalkozik, először havadi otthonában beszélgettünk. Arról mesélt, hogy már gyermekkorában szerette nézni, ahogy édesapja beoltja a gyümölcsfákat, a kertben dolgozik. Ő is megtanult oltani és szemezni, ez utóbbit kevesen gyakorolják, pedig bevallása szerint nem olyan bonyolult.

Régebben a gazdák kijártak az erdőbe, és jó magoncot kerestek, amit hazavittek és beoltottak. Ma már annyi fiatal csemete van, amit nemesíteni lehet, hogy nem kell keresni.

alma Galéria

Jókora almafa termés nélkül a ház mellett

Fotó: Haáz Vince

A régi, tájfajta almafákról levágott, három-négy rügyet tartalmazó vesszővel be lehet oltani az ujjnyi vastagságú magról kelt vadalma- vagy vadkörtefát, amelyek gyorsan fognak teremni, és ugyanolyan gyümölcsöt adnak, mint az oltóvesszőt adó fa.
Fontos volt számára, hogy a régi, Gegesben levő tájfajta almákat népszerűsítse és telepítse, így a saját kertjében, de a visszakapott területekre is, valamint a református egyházhoz is ezeket a régi almafajtákat ültette.

„Orbán Balázs ír a könyvében a marosszéki piros páris almáról, ezt sokáig kerestem, hogy visszatelepítsem. Tavaly Énlakáról kaptam egy oltóágat, de a szárazság miatt nem maradt meg. Ígéretet kaptam egy gyümölcsfaiskolától, hogy kapok egy ilyen régi almafajtát, hogy újra vissza tudjam telepíteni.

Idézet
Fontos, hogy az az almafajta, amiről egykor híres volt Geges, újra itt teremjen”

– magyarázza vendéglátónk.

alma Galéria

Több idős fa fölött eljárt már az idő

Fotó: Haáz Vince

László János arról is mesélt, hogy régebben majdnem minden gegesi kertben, ház mellett volt pónyik, batul, bóni, sándorcár vagy tányéralma, de ma már sokan az újfajta almafákat ültetik. Folytatni akarja Gegesi Kiss János munkásságát, aki a tájfajta gyümölcsfákat népszerűsítette, nemcsak az almát, hanem más gyümölcsöt is. Beszélgetőtársunk elmondta, hogy Tőkés Attila református lelkész idején faluszerte jobban odafigyeltek a tájfajta almákra, még almafesztivált is szerveztek, ahol népszerűsítették a régi almákat és az abból készült finomságokat.

alma Galéria

László János nagy szeretettel mesél a birtokáról

Fotó: Haáz Vince

Nagy almafa egyetlen terméssel

Az idei terméstől már a gegesi szülőháza udvarán beszélgettünk. Láthattuk a csodaszép batul almafát, amin idén egyetlen gyümölcs termett. De nemcsak ez a fa pihent idén, hanem a kertben és a határban levő többi almafa is. László János elmondta, hogy almafáit nem permetezi, és általában annyit teremnek, hogy gyümölcslé és kompót, lekvár is készül belőlük, sőt, ajándékba is megy pár láda a barátoknak, ismerősöknek, családnak. Idén a tavaszi fagyok miatt nem lett gyümölcs. A határban levő fákat amúgy előszeretettel látogatja a medve is, volt, hogy össze is tört belőlük, de azért maradt bőven. Van, aki a gyümölcsösét villanypásztorral őrizteti, több-kevesebb sikerrel.

Tündérkert

László Jánostól megtudtuk, hogy nemcsak nem permetezi, de nem is metszi a fákat, hiszen azt vallja, hogy a fák meg tudják magukat takarítani az esetleges elszáradt ágaiktól.

Tündérkertnek nevezi a gyümölcsösét, ahol sokféle alma, körte, barack terem jó időben, és ahonnan szívesen ad oltóágat vagy kis gyümölcsfát a fiataloknak, azoknak, akiket érdekel a tájfajta gyümölcs.

alma Galéria

A szőlő szép, de nagyon savanyú maradt, még a madaraknak sem kell

Fotó: Haáz Vince

Az udvaron egy sorban zöldellnek a magról kelt gyümölcsfák is, ezeket a kis magoncokat majd be lehet oltani.

Megtudtuk, hogy régebben nagy szekérrel vitték Gegesből a piacra értékesíteni az almát, ma is van pár gyümölcsös, de azokban inkább újfajta fák vannak. Sokan tudnak oltani és gyakorolják is, ezt nem felejtették el, így nemesítenek, fiatalítanak.

  • A nyugalmazott magyartanár naplót vezet arról, hogy mikor milyen fát ültetett, oltott, megszámozza azokat, hogy tudja, milyen alanyra mit oltott, azt honnan hozta, kitől kapta.

  • Így pontos kimutatása van minden fáról, ami a kertben vagy a határban levő gyümölcsösében van.

  • Olyan szeretettel beszél a természetről, fákról, gyümölcsről, hogy az embernek kedve támad fát ültetni, gondozni.

alma Galéria

A portán minden oltott gyümölcsfát nyilvántartanak

Fotó: Haáz Vince

Hazatérés előtt még teszünk egy kört a gegesi „körgyűrűn”, ami körbevezet a házak között, így benézhetünk a takaros udvarokra, láthatjuk a közeli dombokat, erdőt, és hallhatjuk a nagy csendet, ami ott még megadatott. S bár mosolygó almákkal teli ládákat nem láthattunk, mégis megértettük, miért fontosak a tájfajta almák, gyümölcsfák, miért ellenállóbbak, miért élnek túl permetezés nélkül is, és miért jó, ha megőrizzük ezeket gyermekeinknek, unokáinknak.

alma Galéria

Megtekintjük a magról kelt csemetéket is

Fotó: Haáz Vince

Még népdalban is megörökítették
Bekecs alatt Nyárád tere,
Ott egy kunyhó zsuppal fedve;
De belseje aranybánya,
Arany benne egy kislányka, csuhajja!

Marosszéki piros-párizs!
Oly piros az én rózsám is.
Szép az alma az ágtetőn,
De százszor szebb a szeretőm, csuhajja!

Zsellér vagy te, én meg székely,
De egünkre egy nap jő fel;
Egy eső hull a földünkre:
Miért lennék én különb, mint te? Csuhajja!

alma Galéria

László János egykor magyartanár volt, most gyümölcsfákat nevel

Fotó: Haáz Vince

alma Galéria

Geges bejáratánál székelykapu fogadja a vendéget

Fotó: Haáz Vince

korábban írtuk

Őshonos fajtákat ment a Partiumi Tündérkert – szembe kell állítani a szemrevaló piacképességet a gyümölcsök beltartalmával
Őshonos fajtákat ment a Partiumi Tündérkert – szembe kell állítani a szemrevaló piacképességet a gyümölcsök beltartalmával

Mesélik, hogy 1849-ben Kalotaszegen egy öreg odvas diófában bújt el egy család a kozákok elől. A történetet továbbgondolva öreg gyümölcsfáink a mi túlélésünket is biztosíthatják. Valós értéket hordoznak, amely kitartásra és értékeink megóvására nevel. 

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. február 15., vasárnap

Erdélyiség és egyetemesség egészséges összhangja: Balázs Ferenc életművét állítja a ma embere elé az unitárius egyház

Balázs Ferenc (1901–1937), a kiemelkedő unitárius lelkész, költő, író, faluszervező szellemi örökségére összpontosít 2026-ban a Magyar Unitárius Egyház. Kovács István püspök megkeresésünkre Balázs Ferenc szerteágazó tevékenységéről beszélt.

Erdélyiség és egyetemesség egészséges összhangja: Balázs Ferenc életművét állítja a ma embere elé az unitárius egyház
Hirdetés
2026. február 14., szombat

A szegények hangszeréből hungarikum: újra hódít a citera Erdélyben

Az Alföldön ügyes kezű mesteremberek is készítették, Erdélyben tamburaként emlegették, Kodály a szegények hangszerének nevezte. Ma virágkorát éli: hungarikum lett, és egyre többen veszik kézbe. Gyermek- és ifjúsági citeratalálkozón jártunk Maros megyében.

A szegények hangszeréből hungarikum: újra hódít a citera Erdélyben
2026. február 09., hétfő

Szolgálat a rácsok mögött: reményt visz a szamosújvári börtönbe Szabó-Salánki Tibor református lelkipásztor

A börtönlelkészi szolgálat láthatatlan, mégis létfontosságú terület a lelkipásztori munkában. Szabó-Salánki Tibor református lelkipásztor a szamosújvári és besztercei börtönökben vigaszt, reményt és Isten igéjét viszi a rabok számára.

Szolgálat a rácsok mögött: reményt visz a szamosújvári börtönbe Szabó-Salánki Tibor református lelkipásztor
2026. február 08., vasárnap

Egyház és közélet határán: Kolumbán Vilmos József erdélyi püspök a reformátusság kihívásairól itthon és a nagyvilágban

„Reformátusnak kell maradnunk, a Szentírásra és hitvallásainkra építve” – vallja Kolumbán Vilmos József erdélyi református püspök. Interjúnkban Kolumbán Vilmos József a Református Egyházak Világközössége progresszív teológiai irányáról is beszélt.

Egyház és közélet határán: Kolumbán Vilmos József erdélyi püspök a reformátusság kihívásairól itthon és a nagyvilágban
Hirdetés
2026. február 05., csütörtök

Nemzete és szülőföldje szeretete köszön vissza a munkáiban – Brittich Erzsébet, Simonyifalva sokoldalú művésze

Legyen szó képzőművészetről vagy irodalomról, műveiben visszaköszönnek a természettel összhangban élő faluközösségbe kapaszkodó gyökerek, az irányt mutató népi bölcsességek, a sallangok nélküli kifejezések, a deportálást túlélők közösségi traumája.

Nemzete és szülőföldje szeretete köszön vissza a munkáiban – Brittich Erzsébet, Simonyifalva sokoldalú művésze
2026. február 03., kedd

Melegfronti hatásokkal érkezik az enyhébb, csapadékos időjárás

A rövid ideig tartó hideghullámot követően szerdától ismét enyhe, csapadékban gazdag időjárás várható, a nappali csúcshőmérséklet elérheti a 10 fokot. Melegfronti hatásokra kell számítani.

Melegfronti hatásokkal érkezik az enyhébb, csapadékos időjárás
2026. február 03., kedd

Miért az RMDSZ-t szorongatja leginkább az adóprés a kormánypártok közül?

Kutyaszorítóba kerültek a négypárti bukaresti kormánykoalíciót alkotó politikai alakulatok, köztük is kiemelten az RMDSZ: úgy kell elszámolniuk a felháborodott polgárok előtt a népszerűtlen intézkedésekért, hogy a döntést közösen hozták meg.

Miért az RMDSZ-t szorongatja leginkább az adóprés a kormánypártok közül?
Hirdetés
2026. február 02., hétfő

Gyermekkorunk ízvilága elevenedett meg a házi készítésű hústermékek és pálinkák tordaszentlászlói ünnepén

Házi készítésű hústermékek és pálinkák versenyét szervezi immár negyedik éve egy lelkes fiatalokból álló csapat a Kolozsvártól mintegy húsz kilométerre fekvő Tordaszentlászlón. A többség számára a rendezvény remek gasztronómiai alkalomnak számít.

Gyermekkorunk ízvilága elevenedett meg a házi készítésű hústermékek és pálinkák tordaszentlászlói ünnepén
2026. január 31., szombat

Lelki gazdagodás a reformáció bölcsőjében: erdélyi lelkipásztor Genfben

A reformáció genfi emlékművétől kőhajításnyira fekvő gyülekezeti házban ma is hangzik a magyar ige. A svájci városban Dániel Levente erdélyi ösztöndíjasként szolgál, amely a magyar diaszpóra számára egyszerre lelki otthon, kulturális kapaszkod&oac

Lelki gazdagodás a reformáció bölcsőjében: erdélyi lelkipásztor Genfben
2026. január 30., péntek

A hiány képei: Apáczai Csere János a kortárs művészet tükrében

Csütörtök délután nyílt meg az Apáczai 400 című képzőművészeti kiállítás a kolozsvári Apáczai Csere János Elméleti Líceum dísztermében. A tárlat Apáczai Csere János sokoldalú szellemi öröksége előtt tiszteleg, kort&am

A hiány képei: Apáczai Csere János a kortárs művészet tükrében
Hirdetés
Hirdetés