A Csajod zenekar erdélyi és magyarországi színpadokon egyaránt megfordult már
Fotó: Facebook/A Csajod
A megalakuláskor még elképzelhetetlennek tűnt A Csajod zenekar számára, hogy a Petőfi Rádió játssza majd a dalaikat, és hogy a legnagyobb magyarországi klubokban zenéljenek. Szőcs Tamás, a kolozsvári fiúbanda frontembere a kezdetektől bejárt útról, szakmai elismerésekről, koncerttervekről és a készülő nagylemezről beszélt az Erdélyi Naplónak.
2024. május 31., 06:272024. május 31., 06:27
2024. május 31., 13:312024. május 31., 13:31
– Nemrég jelent meg legújabb dalotok és videóklipetek Átkok címmel, amelyet élőben is bemutattatok a kincses városi közönségnek. Milyen volt a fogadtatása?
– Igazi feltöltődés volt. Már nagyon hiányzott, hogy találkozzunk az itthoni közönséggel, hiszen az utóbbi időben nagyon sokat játszottunk magyarországi helyszíneken. Ezek között volt teltházas budapesti Akvárium és A38-as koncert is, ahol vendégzenekarként játszottunk, és persze azokat is nagyon élveztük. Ezen a saját koncerten viszont sokkal közvetlenebbül tudtunk kapcsolódni a közönséggel, mintha házibuliban lettünk volna.
Külön hálásak vagyunk Varga Norbinak, aki rekordidő alatt készítette el az eddigi egyik legjobban sikerült klipünket.
– Tavalyelőtt rögzítettétek az Alig használt álmok túrkálója című első nagylemezeteket, és már készülőben van a második, amely az önismeret és az önazonosság keresésének kérdéseit feszegeti.
– Ez a lemezfelvétel sok szempontból kedves számunkra. Elsősorban azért, mert az előző lemezfelvételhez képest két új taggal bővült a zenekar: Pandula Péterrel (Pandi) és Urszuj Péterrel (Pötyi). Olyannyira gyorsan sikerült beilleszkedniük a bandába, hogy a lemezen már több dalt is ötleteikből, dalszövegeikből valósítottunk meg. A lemez másik különlegessége, hogy a dalok nagy részét a pécsi Zajzajzaj stúdióban, a 30Y zenekar stúdió-próbatermében rögzítjük.
Szőcs Tamás frontember szerint a banda számára a legfontosabb a közönség visszajelzése
Fotó: Facebook/A Csajod
– A zenekar 2017-es megalakulása óta Siculus-díjakat, Legszebb Erdélyi Magyar Dal címet nyertetek, és jól teljesítettetek tehetségkutatón, dalversenyen is. Mennyire segítettek ezek az elismerések, tapasztalatok a szakmai fejlődésben?
– Mindig jól esnek a szakmai elismerések. Megerősíthetnek abban, hogy jó az irány, de a legfontosabb mégiscsak a közönség visszajelzése.
A tehetségkutatók jó alkalmak arra, hogy jobban megismerkedjünk más zenekarok tagjaival, tanuljunk egymástól s a szakmabeliektől. A Siculus-nagydíjból vettünk egy keverőt magunknak, és azóta sokkal jobban halljuk magunkat próbákon és jobb minőségű demo felvételeket tudunk készíteni. Az Erdély dala azért volt kimagaslóan jó élmény, mert egy alkotótábor keretében olyan mentoroktól tanulhattunk, mint Schoblocher Barbi, Tarján Zsófi és Vizi Imre.
A kolozsvári zenekar több tehetségkutatón, dalversenyen is részt vett
Fotó: Erdély Dala/Magyar Ifjúsági Értekezlet
– Erdélyi és magyarországi nagyszínpadokon egyaránt megfordultatok már. Hol érzitek jobban magatokat, illetve milyen különbséget észleltek a két közönség között?
– Legalább akkora különbség lehet két magyarországi vagy két erdélyi színpad között, mint egy magyarországi és egy erdélyi között. Örülünk, hogy van lehetőség mindkét országban koncertezni. Az emberek mindenhol mások.
– Milyen terveitek vannak idénre, hol koncerteztek legközelebb?
– Elég szigorúra szabtuk magunknak a programot. Az új dalok stúdiófelvétele, koncertek és a klipforgatások közé éppen, hogy be tudtunk szúrni egy kis nyaralást.
A legközelebbi koncertjeink június 15-én a veszprémi Terem koncerthelyszínen, illetve június 16-án az budapesti A38 hajón lesznek. A fesztiválszezonban Tusványoson, Double Rise-on, Kerekdomb fesztiválon, Kolozsvári Magyar Napokon is lehet majd velünk találkozni.
A Csajoddal erdélyi fesztiválokon, városnapokon is találkozhatnak a nyáron az érdeklődők
Fotó: Facebook/A Csajod
– Hosszabb távon milyen célokat tűztetek ki magatok elé?
– Az, hogy a Petőfi Rádió játssza a dalainkat és a legnagyobb magyarországi klubokban tudtunk zenélni, mind olyan dolgok, amik elképzelhetetlennek tűntek a kezdetekkor.
Hogy valami olyant hagyjunk magunk után, amire büszkén tudunk visszanézni, s közben lehet, hogy olyan dolgok is összejönnek, amit mai fejünkkel még nem tudunk elképzelni.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
,,Ez egy következmények nélküli ország, ahol mindent ellopnak” – mondogatta az utóbbi időben szomszédom magyarországi unokatestvére, akiről utólag kiderült, hogy jobban él, mint sokan közülünk Erdélyben.
Temesvár mellett feltárt avar lovas harcos sírok újraírhatják a térség avar múltjáról alkotott eddigi ismereteket. A leletek szerint az avar elit nemcsak jelen volt a Bánságban, hanem katonai és gazdasági ellenőrzést is gyakorolhatott.
A következő három napban a néphagyományból ismert fagyosszentek idén nem hozzák „igazi formájukat”: a meteorológiai előrejelzések szerint Erdély legnagyobb részén nem kell fagyra számítani.
Egy japán kisváros művelődési házában erdélyi ételek főnek: tyúkhúsleves, pörkölt, töltött káposzta kerül az asztalra, a falakon kalotaszegi minták, a konyhában pedig egy olyan ember dolgozik, aki mindezt nem tanulta, hanem hozta magával.
Az e heti fejlemények ismét csak bizonyították, hogy nincs olyan súlyos válsághelyzet Romániában, amelyet a politikai osztály ne lenne képes tovább fokozni.
Bár csütörtökön többfelé alakultak ki záporok Erdélyben, a gazdák többsége hiába várt a tartós, kiadós csapadékot. A meteorológiai előrejelzések szerint azonban a hétvégén többfelé megérkezhet az eső.
Erőltetett menetben látott neki a bukaresti kormány a védelmi képességek fejlesztését szolgáló európai SAFE-program végrehajtásának, amelynek keretében közel 17 milliárd euró áll Románia rendelkezésére.
Lépésről lépésre Isten igéjének a fényében próbál előre haladni a megalakulásának 30. évfordulóját idén ünneplő Szatmárnémeti-Szigetlankai Református Egyházközség, amelyben Rácz Ervin Lajos lelkipásztor szerint megpróbálják összehangolni a generációkat.
Fontos mérföldkőhöz érkezett az apahidai református közösség templomépítése: a Krónika munkatársainak jelenlétében időkapszulát helyeztek el az épülő torony egyik szegletében.
Erdélyben még rétegjelenség a gombatermesztés, de egyre többen látnak benne lehetőséget. A székelyföldi Márton Zoltán gourmet-gombákat termeszt, hírportálunknak arról beszélt, hogyan működik a termesztés, mivel érdemes kezdeni, és meg lehet-e élni belőle.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!