A Csajod zenekar erdélyi és magyarországi színpadokon egyaránt megfordult már
Fotó: Facebook/A Csajod
A megalakuláskor még elképzelhetetlennek tűnt A Csajod zenekar számára, hogy a Petőfi Rádió játssza majd a dalaikat, és hogy a legnagyobb magyarországi klubokban zenéljenek. Szőcs Tamás, a kolozsvári fiúbanda frontembere a kezdetektől bejárt útról, szakmai elismerésekről, koncerttervekről és a készülő nagylemezről beszélt az Erdélyi Naplónak.
2024. május 31., 06:272024. május 31., 06:27
2024. május 31., 13:312024. május 31., 13:31
– Nemrég jelent meg legújabb dalotok és videóklipetek Átkok címmel, amelyet élőben is bemutattatok a kincses városi közönségnek. Milyen volt a fogadtatása?
– Igazi feltöltődés volt. Már nagyon hiányzott, hogy találkozzunk az itthoni közönséggel, hiszen az utóbbi időben nagyon sokat játszottunk magyarországi helyszíneken. Ezek között volt teltházas budapesti Akvárium és A38-as koncert is, ahol vendégzenekarként játszottunk, és persze azokat is nagyon élveztük. Ezen a saját koncerten viszont sokkal közvetlenebbül tudtunk kapcsolódni a közönséggel, mintha házibuliban lettünk volna.
Külön hálásak vagyunk Varga Norbinak, aki rekordidő alatt készítette el az eddigi egyik legjobban sikerült klipünket.
– Tavalyelőtt rögzítettétek az Alig használt álmok túrkálója című első nagylemezeteket, és már készülőben van a második, amely az önismeret és az önazonosság keresésének kérdéseit feszegeti.
– Ez a lemezfelvétel sok szempontból kedves számunkra. Elsősorban azért, mert az előző lemezfelvételhez képest két új taggal bővült a zenekar: Pandula Péterrel (Pandi) és Urszuj Péterrel (Pötyi). Olyannyira gyorsan sikerült beilleszkedniük a bandába, hogy a lemezen már több dalt is ötleteikből, dalszövegeikből valósítottunk meg. A lemez másik különlegessége, hogy a dalok nagy részét a pécsi Zajzajzaj stúdióban, a 30Y zenekar stúdió-próbatermében rögzítjük.
Szőcs Tamás frontember szerint a banda számára a legfontosabb a közönség visszajelzése
Fotó: Facebook/A Csajod
– A zenekar 2017-es megalakulása óta Siculus-díjakat, Legszebb Erdélyi Magyar Dal címet nyertetek, és jól teljesítettetek tehetségkutatón, dalversenyen is. Mennyire segítettek ezek az elismerések, tapasztalatok a szakmai fejlődésben?
– Mindig jól esnek a szakmai elismerések. Megerősíthetnek abban, hogy jó az irány, de a legfontosabb mégiscsak a közönség visszajelzése.
A tehetségkutatók jó alkalmak arra, hogy jobban megismerkedjünk más zenekarok tagjaival, tanuljunk egymástól s a szakmabeliektől. A Siculus-nagydíjból vettünk egy keverőt magunknak, és azóta sokkal jobban halljuk magunkat próbákon és jobb minőségű demo felvételeket tudunk készíteni. Az Erdély dala azért volt kimagaslóan jó élmény, mert egy alkotótábor keretében olyan mentoroktól tanulhattunk, mint Schoblocher Barbi, Tarján Zsófi és Vizi Imre.
A kolozsvári zenekar több tehetségkutatón, dalversenyen is részt vett
Fotó: Erdély Dala/Magyar Ifjúsági Értekezlet
– Erdélyi és magyarországi nagyszínpadokon egyaránt megfordultatok már. Hol érzitek jobban magatokat, illetve milyen különbséget észleltek a két közönség között?
– Legalább akkora különbség lehet két magyarországi vagy két erdélyi színpad között, mint egy magyarországi és egy erdélyi között. Örülünk, hogy van lehetőség mindkét országban koncertezni. Az emberek mindenhol mások.
– Milyen terveitek vannak idénre, hol koncerteztek legközelebb?
– Elég szigorúra szabtuk magunknak a programot. Az új dalok stúdiófelvétele, koncertek és a klipforgatások közé éppen, hogy be tudtunk szúrni egy kis nyaralást.
A legközelebbi koncertjeink június 15-én a veszprémi Terem koncerthelyszínen, illetve június 16-án az budapesti A38 hajón lesznek. A fesztiválszezonban Tusványoson, Double Rise-on, Kerekdomb fesztiválon, Kolozsvári Magyar Napokon is lehet majd velünk találkozni.
A Csajoddal erdélyi fesztiválokon, városnapokon is találkozhatnak a nyáron az érdeklődők
Fotó: Facebook/A Csajod
– Hosszabb távon milyen célokat tűztetek ki magatok elé?
– Az, hogy a Petőfi Rádió játssza a dalainkat és a legnagyobb magyarországi klubokban tudtunk zenélni, mind olyan dolgok, amik elképzelhetetlennek tűntek a kezdetekkor.
Hogy valami olyant hagyjunk magunk után, amire büszkén tudunk visszanézni, s közben lehet, hogy olyan dolgok is összejönnek, amit mai fejünkkel még nem tudunk elképzelni.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Balázs Ferenc (1901–1937), a kiemelkedő unitárius lelkész, költő, író, faluszervező szellemi örökségére összpontosít 2026-ban a Magyar Unitárius Egyház. Kovács István püspök megkeresésünkre Balázs Ferenc szerteágazó tevékenységéről beszélt.
Az Alföldön ügyes kezű mesteremberek is készítették, Erdélyben tamburaként emlegették, Kodály a szegények hangszerének nevezte. Ma virágkorát éli: hungarikum lett, és egyre többen veszik kézbe. Gyermek- és ifjúsági citeratalálkozón jártunk Maros megyében.
A börtönlelkészi szolgálat láthatatlan, mégis létfontosságú terület a lelkipásztori munkában. Szabó-Salánki Tibor református lelkipásztor a szamosújvári és besztercei börtönökben vigaszt, reményt és Isten igéjét viszi a rabok számára.
„Reformátusnak kell maradnunk, a Szentírásra és hitvallásainkra építve” – vallja Kolumbán Vilmos József erdélyi református püspök. Interjúnkban Kolumbán Vilmos József a Református Egyházak Világközössége progresszív teológiai irányáról is beszélt.
Legyen szó képzőművészetről vagy irodalomról, műveiben visszaköszönnek a természettel összhangban élő faluközösségbe kapaszkodó gyökerek, az irányt mutató népi bölcsességek, a sallangok nélküli kifejezések, a deportálást túlélők közösségi traumája.
A rövid ideig tartó hideghullámot követően szerdától ismét enyhe, csapadékban gazdag időjárás várható, a nappali csúcshőmérséklet elérheti a 10 fokot. Melegfronti hatásokra kell számítani.
Kutyaszorítóba kerültek a négypárti bukaresti kormánykoalíciót alkotó politikai alakulatok, köztük is kiemelten az RMDSZ: úgy kell elszámolniuk a felháborodott polgárok előtt a népszerűtlen intézkedésekért, hogy a döntést közösen hozták meg.
Házi készítésű hústermékek és pálinkák versenyét szervezi immár negyedik éve egy lelkes fiatalokból álló csapat a Kolozsvártól mintegy húsz kilométerre fekvő Tordaszentlászlón. A többség számára a rendezvény remek gasztronómiai alkalomnak számít.
A reformáció genfi emlékművétől kőhajításnyira fekvő gyülekezeti házban ma is hangzik a magyar ige. A svájci városban Dániel Levente erdélyi ösztöndíjasként szolgál, amely a magyar diaszpóra számára egyszerre lelki otthon, kulturális kapaszkod&oac
Csütörtök délután nyílt meg az Apáczai 400 című képzőművészeti kiállítás a kolozsvári Apáczai Csere János Elméleti Líceum dísztermében. A tárlat Apáczai Csere János sokoldalú szellemi öröksége előtt tiszteleg, kort&am
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!