A gyógynövényismeretet szakkönyvekből és hozzáértő oktatók vezetésével, gyakorlati képzéseken sajátíthatjuk el (Képünk illusztráció)
Fotó: Balázs Katalin
Egyre több polcot kapnak a bioélelmiszerek a bevásárlóközpontokban, és egyre többen állnak sorba a gyógynövény alapú gyógyszerkészítmények pultjánál. Noha napjainkra a fitoterápiás képzés eltűnt a hazai orvosi egyetemek tanrendjéből, a köztudatban a gyógynövények ismét kezdik visszanyerni egykori hírnevüket. Macalik Ernő biológussal jártuk körül, hogy mikor mire érdemes figyelni.
2018. május 11., 12:192018. május 11., 12:19
2018. május 11., 13:522018. május 11., 13:52
Egyre népszerűbb a természetes alapanyagokból készült, többnyire bio előtaggal ellátott élelmiszerek vásárlása: az egészséges étrendre való áttérés a gyakori diabéteszes, szív- és érrendszeri betegségek vagy az elhízás megelőzése lehet. A natúr termékekre azonban nem csak a mindennapi menü összeállításakor figyelhetünk, a kerti patika ugyanis egyrészt nagymamáink biztos segítsége volt, másrészt a ma emberének is nagy hasznára válhat. Macalik Ernő Székelyföldön élő, kolozsvári születésű biológus, szakíró lapunknak elmondta:
A kiterjedt érdeklődést a kereskedelem is kihasználja, a mindennapos visszaéléseknek pedig könnyen áldozatául eshet a kevésbé figyelmes vásárló.
Nemcsak a gyógyszeriparban vagy a gyógynövény-készítmények előállításában, de minden ipari tevékenység során elsősorban minőséggel kell megnyerni a vásárlókat. Az erre való törekvés pedig felhígult a biopatikák polcait feltöltő vállalatok esetében is – osztja meg tapasztalatait a biológus. Hajlamosak vagyunk bizalommal megvásárolni egy-egy készítményt, amelynek csomagolásán azt írja, hogy Peruban vagy a Himalája lábainál termő gyógynövényből készült, azonban ilyenkor könnyen hamis tájékoztatáson alapuló marketingfogás áldozatai leszünk.
Macalik szerint egyre többen fordulnak a természetes gyógymódok felé
Fotó: Veres Nándor
„A gyenge minőségű termékekre kiadott pénz nyilván minden árucikk esetében dühítő. Amikor azonban nem csupán az autónk, hanem az egészségünk szervizeléséről van szó, már nem kockáztathatunk. Alaposan oda kell figyelnünk arra, hogy mit fogyasztunk” – figyelmeztet a szakember. Azt hihetnénk, hogy a biotermékekre vonatkozó, szigorú előírásoknak köszönhetően nagyobb bizalommal fordulhatunk a gyógynövénypatikák felé, azonban a nagy tételben gyártott áru minőségének hígulása a natúrgyógyszereket sem kerüli el. Macalik Ernő elmondta, számos előírás vonatkozik a különböző növényekre, nem mindegy ugyanis, hogy mit mikor gyűjtenek be, hogyan és milyen körülmények között tárolják és szárítják. Vásárlóként nehezen tudjuk észrevenni egy üzletben, hogy mit kell a polcon hagynunk, és ha már hazavittük és felbontottuk a csomagolást, ne főzzünk rögtön teát a fűből. Előbb organoleptikus vizsgálatnak vessük alá a növényt, azaz szagoljuk át alaposan.
Macalik Ernő szerint az orvosok is egyre nyitottabbak a természetes házi patika iránt, azonban egy családorvosnak ma gyakorlatilag nincs ideje elmélyülni a szakágban. Pedig a növényi gyógyászat sokkal több, mint egy éppen divatos alternatív orvoslás, a fitoterápiának hívott gyógynövénygyógyászat a tudományos orvoslás része, bár mára kikopott a romániai egészségügyi képzésből. A biológus még emlékszik azokra az évekre, amikor a marosvásárhelyi orvosképzésnek a fitoterápia elengedhetetlen része volt, ma azonban jobbára csak önképző módszerrel mélyülhet el a biológus vagy az orvos a kiskert és patak menti ízek csodájában. Ha a hétköznapi betegségek kezelésénél el akarjuk kerülni a kemikáliát, Macalik szerint legalább 30 fűszer- és gyógynövényt termesszünk a kertünkben.
„Nem kell a legerősebb, legkülönlegesebb hatásúak termesztésére gondolnunk, hiszen számos hétköznapi, mégis kiváló növény lehet a segítségünkre. A fodor-, és borsmenta a gyomorbántalmakra kiváló, az egyszerű citromfű pedig enyhe nyugtató hatással bír. Felüdülés lehet kipróbálni egzotikus növényeket, mint a rukkola, de törekednünk kellene a magyar konyha alapelemeit képező, ősi fűszereink otthoni termesztésére is, hiszen mindennapos étrendünk része a csombor, a bazsalikom vagy a majoránna” – meséli a szakértő. A kertünkből kilépve a spontán flóra is nagy hasznot nyújthat, nálunk még a városok közvetlen környéke is gazdag csalánban vagy gyermekláncfűben. A biológus nem kedveli a mondást, miszerint a csalán a szegény ember eledele, ugyanis magas tápértéke és különleges ízvilága tavaszi étrendünk stabil részévé teheti. De az ugyancsak vadon növő cickafarok kitűnő gyulladáscsökkentő, az orbáncfű természetes antidepresszáns, májvédő és az enyhébb emésztési zavarokban is segít. A szakember a galagonyát minden középkorú figyelmébe ajánlja értágító hatása miatt.
A biológus kiemelte, nem kell megriadni attól, hogy elveszünk a nagyon gazdag flóránk jellemzői között. Amatőr természetkedvelőként elég, ha csak néhány, mindennapi szükségleteinket kiegészítő növényt felismerünk és hasznosítunk.
A növények tanulmányozása megéri a fáradságot, bár a biológus minden betegség esetén a megelőzést tartja a legfontosabbnak. Ha hideg van, öltözzünk fel alaposan, mozogjunk rendszeresen, és ne csak akkor igyunk gyógyteát, ha már a betegség tüneteit tapasztaljuk. „Ha megfáztunk, kapar a torkunk, ehhez pedig orrfolyás is társul, nem feltétlenül kell rögtön a családorvoshoz rohanni. Inkább próbálkozzunk meg illóolaj tartalmú, például bazsalikomból, kakukkfűből, kankalin virágjából készült teák rendszeres fogyasztásával 2–3 napig. Ezekkel egy átlagos hörghurutot is kikezelhetünk” – magyarázza a szakértő. Gyomorrontás esetén a cickafarok, a menta segíthet, húgyúti fertőzésen a vörös áfonya. Ha a betegség már idültté válik, Macalik Ernő szerint sem kerülhető el a gyógyszeres, antibiotikumos kezelés. Magas láz, erős tünetek esetén ugyanis már nem érdemes kerti füvekkel kísérletezni. Ugyanakkor korántsem mindegy, hogy mit mikor és honnan gyűjtünk be.
Jó tudni, hogy a gyökerek hatóanyaga kora tavasszal és ősszel a legerősebb, de a leveleket, például a nyírfáét most kell hazavinni, amíg gomba és hernyók nem pusztítják. A termést addig gyűjtsük be, amíg nem pereg belőle a mag.
Csalán: a gyógynövények tanulmányozása megéri a fáradságot
Fotó: Pixabay.com
Egyetlen, mindenre jó csodanövény nem létezik, éppen ezért Macalik Ernőnek sincs kedvence, hiszen, elmondása szerint minden fű, virág a maga hatásával csodákra képes egy-egy bántalom kezelésében. Aki még nem esett át az év eleji tisztítókúrán, az a tavaszi növények közül választhatja a máriatövist, amely hatékony antioxidáns és májtisztító. Naponta három csésze teával megkönnyíthetjük szervezetünk számára a salakanyagok kipucolását. A csalán nemcsak magas tápértéke-, gazdag vastartalma miatt előnyös, de tea formájában méregtelenít is. A gyermekláncfű vizelethajtó, méregtelenítő, immunerősítő és vértisztító tulajdonságokkal rendelkezik. A tavaszi, nyári levertségen sokat segíthet az erdei málna-, illetve szederlevéltea, amelyet rendszeres reggeli italként is bevezethetünk étrendünkbe. Az ősszel begyűjtött csipkebogyótea pedig, lehűtve kellemes nyári vitalizáló innivaló. Nyáron a rovarcsípések tüneteinek enyhítésére nemcsak a gyógyszertári mentolos kenőcs, de a levendulaolaj is kitűnő orvosság, pláne, ha alkohollal keverve kenjük a viszkető, fájó bőrfelületre.
Erdei kiránduláskor vízzel összekevert citromfűolajjal is bepermetezhetjük magunkat. Nyáron, az útszélen gyakran fellelhető lósóska magjából készült tea a hasmenés orvossága, napon történő leégés után pedig az orbáncfűolaj ajánlott. Hányinger ellen hatásos gyógyszer a kamilla- és gyömbértea.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Mintegy ötvenmillió uniós polgár tartozik valamely őshonos etnikai vagy nemzeti kisebbséghez, az Európai Unióban még sincs egységes jogi keret e közösségek helyzetének rendezésére. A világ őslakos népeinek nemzetközi napja alkalmából az Európai Bizott
Mesterséges intelligenciával készített álhír nyomán támadtak mentőautóra Kolozs megyében – legalábbis az interneten terjedő beszámolók szerint. Az eset arra figyelmeztet: az MI már nemcsak megkönnyítheti az életünket, hanem veszélyes fegyverré is válhat.
Napos, száraz idővel indul a következő egy hét Erdélyben, a hétvégétől azonban egyre erőteljesebb felmelegedésre kell számítani. A HungaroMet előrejelzése szerint a szerdai 30 fokról jövő keddre 35 fokig emelkedhet a nappali csúcshőmérséklet.
Lehet-e egy évtizedekkel ezelőtt épült családi házból vagy tömbházból energiahatékony, passzívház-közeli otthon? Török Áron sepsiszentgyörgyi építésszel jártuk körül, milyen műszaki megoldásokkal és kompromisszumokkal valósítható meg a korszerűsítés.
Az Európai Unió minden eddiginél nagyobb erőforrásokat mozgósít a mediterrán térséget évről évre sújtó erdőtüzek megfékezésére. Több száz tűzoltó, több tucat repülőgép és helikopter áll készenlétben.
A színpadon, a próbateremben és a közösségi médiában is ugyanaz vezérli Kovács Szabolcs Zoltánt: megmutatni, hogy a néptánc élő, korszerű és képes közelebb hozni egymáshoz az embereket. A Maros Művészegyüttes tánckarvezetőjével beszélgettünk.
Kevesen vállalkoznának arra, hogy kerékpárral átszeljék Európát. Zsigmond István kolozsvári nőgyógyász szakorvos azonban éppen ezt tette: Lisszabonból indult útnak, és huszonöt nap alatt, közel négyezer kilométer megtétele után érkezett haza Kolozsvárra.
A két ország államelnöke által márciusban szentesített román–ukrán stratégiai partnerségi megállapodás „megágyazott” annak, hogy számos romániai helyszínen – köztük Kolozsváron – beindulhat a közös dróngyártás.
Egyes európai országokban külön üzletággá nőtte ki magát, sőt, a hivatalos turisztikai stratégia része lett az úgynevezett digitális böjt fémjelezte turizmus. Erdély is alkalmas lenne rá.
Van abban valami sajátságos, hogy bármit tesz vagy mond Sorin Grindeanu, a hónapok óta tartó politikai válságot előidéző PSD elnöke saját maga vagy pártja támogatottságának növelése érdekében, abból rendszerint a szélsőjobboldali AUR jön ki jól.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!