Van élet a csiperkén túl: pincéből épít vállalkozást egy székelyföldi gombatermesztő

Bár a jelenség Erdélyben egyelőre inkább szűkebb körben terjed, egyre több kísérletező kedvű fiatal vág bele a gombatermesztésbe, köztük olyanok is, akik nemcsak hobbit, hanem hosszabb távú lehetőséget látnak a gombatermesztésben.

Székelyudvarhely közelében, Székelylengyelfalván kísérletezik gourmet-gombák termesztésével Márton Zoltán, aki többek között süngombát, siitakét és laskagombát nevel, tapasztalatait pedig a közösségi médiában, a Kalap Kaland felületen osztja meg az érdeklődőkkel. Vele beszélgettünk arról, milyen technológiai feltételek szükségesek a sikeres gombatermesztéshez, mely fajtákkal érdemes kezdeniük az újoncoknak, és gazdasági szempontból mennyire életképes ez a tevékenység: lehet-e belőle fő megélhetést biztosítani, vagy inkább kiegészítő jövedelemforrásként működik.

– fogalmazott.

Mint mondta, az ő esetében ez az érdeklődés nem a hirtelen jött trendhez, hanem jóval korábbi élményekhez kapcsolódik. Gyerekként találkozott először a gombatermesztéssel, amikor édesapja egy laskagombás termőzsákot vitt haza, amit a konyhában, majd később a pincében nevelgettek. „Évekkel később én is kísérletezni kezdtem a termesztéssel, de az első komolyabb próbálkozás nem hozott sikert. Pecsétviaszgombát szerettem volna termeszteni, ráadásul nagyobb mennyiségben. Édesapámmal összedobtuk a fémszerkezeteket, a feleségemmel előkészítettük az alapanyagot, beoltottuk, bezsákoltuk, majd vártuk a csodát. A csoda meg is érkezett: rengeteg színes penész nőtt, gomba viszont egy sem” – idézte fel. Hozzátette, a sikertelen kísérlet után ugyan hosszabb szünet következett, de a kezdeti lelkesedés végül nem múlt el, és idővel újra belevágott a gombatermesztésbe.

– egyszerűen nincs kínálat a frissen termesztett gombákból. Itthon még mindig erős a »húst hússal» szemlélet, ugyanakkor úgy látom, hogy – ha lassabban is – a gomba egyre nagyobb szerepet kap a hazai gasztronómiában” – mutatott rá.

Emellett fontos a rendszeres légcsere is, mivel a szén-dioxid-szint közvetlenül befolyásolja a termőtestek fejlődését, a fény pedig – bár nem igényelnek erős megvilágítást – segíti a gombák megfelelő formálódását. Az alapfelszereléshez általában termesztőzsákok, párásító (vagy egyszerű permetező), valamint szellőztetési lehetőség tartozik.

Hozzátette, kezdők számára a laskagomba a legjobb választás, mivel gyors növekedésű és viszonylag jól tűri a környezeti ingadozásokat. Továbbá a kész termesztőzsákok nagyban megkönnyítik a kezdést, hiszen nem kell az alapanyag előkészítésével foglalkozni, és néhány napon belül már meg is jelennek az első gombák, ami gyors visszajelzést ad a kezdőknek is.

„Minimális odafigyeléssel és az alapszabályok betartásával szinte bárkinek megy a gombatermesztés, akinek van egy stabil hőmérsékletet tartó pincéje vagy garázsa. Nagyobb mennyiség termesztése esetén több figyelemre van szükség, a mindennapi munka nem elhanyagolható, és folyamatosan figyelni kell a hőmérsékletet, a páratartalmat és a tisztaságot” – fejtette ki. Megjegyezte, a sikeres gombatermesztésnek nincs sok szabálya, de azok mind kötelezőek, és legalább egy-két év tapasztalatszerzésre van szükség ahhoz, hogy valaki magabiztosan, stabil eredményekkel tudjon termeszteni.

Márton Zoltán kitért arra is, hogy a gombatermesztést számos tévhit övezi,

a gombák csak speciálisan előkészített, beoltott termesztőközegben fejlődnek, és nem képesek pusztán a lakókörnyezetben található faanyagokon spontán megtelepedni és elszaporodni.

„A laskagombák szalmán nőnek, a siitake és a királylaska pedig búzakorpával dúsított faforgácson. Ezek az alapanyagok helyben is beszerezhetők, így nincs szükség hosszú szállításra, a termesztés végén visszamaradó biomassza pedig komposztként vagy talajtakaróként újrahasznosítható” – magyarázta.
Ez a szemlélet nemcsak a termesztés módját határozza meg, hanem azt is, hogyan tekint a saját munkájára: a fenntartható alapokra épülő rendszer ugyanis folyamatos tanulást és kísérletezést igényel.

A székelylengyelfalvi gombatermesztő legnagyobb sikerélményének azt tartja, hogy sikerült saját szaporítóanyagot előállítania, ami már a gombatermesztés egy összetettebb, nagyobb precizitást igénylő szintjét jelenti. A fiatalember a jövőt illetően bizakodó: a következő években stabil alapokra szeretné helyezni a vállalkozását, hosszabb távú célja azonban nemcsak a saját gazdaság fejlesztése, hanem az is, hogy minél több emberrel megismertesse a gombák sokszínű világát.