
Augusztus 18–19-én a kolozsvári Vallásszabadság Háza ad otthont a Kriza János, a teológus és néprajzkutató című konferenciának.
Fotó: MTI/Kiss Gábor
Szobrot avat Torockón Kriza Jánosnak a Magyar Unitárius Egyház, mivel 2025-öt Kriza János-emlékévvé nyilvánították, megemlékezve a néprajzkutató, teológus és püspök halálának 150. évfordulójáról.
2025. augusztus 12., 12:352025. augusztus 12., 12:35
Amint az unitárius egyház közölte, az egész éves programsorozat augusztusban két kiemelt eseménnyel folytatódik:
Augusztus 17-én, a torockói unitárius templom udvarán kerül sor a Kriza-szobor ünnepélyes leleplezésére. A helyszín szimbolikus: Kriza János fiatalkora egy részét Torockón töltötte, tanulmányait részben itt folytatta, és a település kulturális emlékezetében máig élő alak. A Kriza János Kulturális Egyesület és a Művelődési Ház is őrzi nevét és szellemi örökségét. Az ünnepség áhítattal és köszöntőkkel kezdődik, majd a helyi gyermekek műsora idézi meg a püspök szellemiségét, végül szeretetvendégség zárja az alkalmat.
Kriza János (Nagyajta, 1811. június 28. – Kolozsvár, 1875. március 26.) néprajzkutató, költő, műfordító, erdélyi unitárius püspök
Fotó: Wikipédia
A következő két nap során, augusztus 18–19-én, a kolozsvári Vallásszabadság Háza ad otthont a
A rendezvény első napján az áhítatot Kovács István püspök tartja, majd a megnyitó és tárlatmegnyitó keretében köszöntőt mond Németh Zsolt országgyűlési képviselő, az Országgyűlés Külügyi Bizottságának elnöke, Kovács István püspök, valamint Dr. Jakab Albert Zsolt, a Kriza János Néprajzi Társaság elnöke.
A következő program egy felolvasó színházi előadás lesz Marosán Csaba színművész tolmácsolásában, aki unitárius lelkész irodalmi eszközökkel hozza közel Kriza életét és munkásságát.
A tudományos programban Dr. Szakál Anna a Kriza által szervezett gyűjtőhálózatot és a korabeli erdélyi folklórkutatás hátterét mutatja be; Olosz Katalin a Kriza-hagyaték sorsáról és eddig kevéssé ismert történeteiről beszél; Rácz Norbert Zsolt Kriza teológusi munkásságát helyezi megvilágításba; Dr. Molnár Lehel az 1868. évi unitárius emlékzsinat és a közösségi identitás összefüggéseit vizsgálja; Dr. Kelemen László pedig Kriza hatását a mai hagyományőrzésre és a népi kultúra megőrzésére elemzi.
annak érdekében, hogy a 19. századi püspök és néprajzi gyűjtő munkássága ne csak a múlt része legyen, hanem a jelen és a jövő számára is inspirációt jelentsen.

Elérkezett egy nemzedékről nemzedékre testálódott álom megvalósulásának ideje a kovásznai unitárius leányegyházközség számára: széleskörű közösségi összefogásnak köszönhetően saját gyülekezeti otthonuk lett.
Alapjaiban megrázta a romániai szociális ellátórendszert a Bihar megyében engedélyek nélkül működtetett menhelyek körüli, a szervezett bűnözés elleni ügyészség eljárása nyomán kirobbant botrány. A Krónika helyszíni riportja.
Paradox helyzet alakult ki a Szeben megyei Muzsnán: bár június közepén leomlott az erődtemplomot övező középkori várfal egy szakasza, azóta nem csökkent, hanem éppen nőtt a látogatók száma.
Nem rendezik meg idén a Közösségi Párbeszéd Tábort, amelyet a tavalyi induláskor a szervezők a Tusványos egyfajta alternatívájaként, ugyanakkor nem ellenrendezvényként hirdettek meg.
Egyre több nem uniós állampolgár érkezik jön az országba, és ez alól Erdély, a székelyföldi megyék sem képeznek kivételt.
Sem a parajdi önkormányzat, sem a prefektúra nem kapott értesítést arról, hogy az EU szolidaritási alapjából Romániának árvízvédelmi célokra megítélt 14,3 millió euróból mennyi pénz jut a bányakatasztrófa nyomán kritikus helyzetbe került Parajd számára.
Újabb különleges épülettel gazdagodik a kolozsvári Romulus Vuia Néprajzi Park: megkezdődött az első zsidó lakóház újjáépítése, amely a jövőben a szabadtéri múzeum állandó kiállításának részeként mutatja be az erdélyi zsidó közösségek épített örökségét.
Két, egy 1940-ben és egy 1941-ben elhelyezett időkapszula került elő a csíksomlyói kegytemplom jobb oldali tornyának gömbjéből.
Több mint tizenöt évvel az első álmok, tervek megszületése után hivatalosan is megnyílt kedden Kolozsváron a Magyar Ifjúsági Központ.
Több mint 100 ezer lejjel és csaknem 30 ezer euróval károsítottak meg egy 73 éves Kolozs megyei nőt azok a csalók, akik telefonon rendőröknek és a Román Nemzeti Bank alkalmazottainak adták ki magukat.
A magyar diákok kevesebb mint fele képzeli el Romániában a jövőjét – többek közt ez derült ki a Romániai Magyar Középiskolások Szövetsége (MAKOSZ) által kezdeményezett, Jól vagy, tényleg? elnevezésű országos állapotfelmérésből.
szóljon hozzá!