Színes kavalkád a Szent István-napi néptánctalálkozón

Zenés-táncos programjaival és népviseleti felvonulásával nemcsak a kincses város közönsége számára jelentett egyedi színfoltot a Kolozsvári Magyar Napok társrendezvényeként megszervezett 17. Szent István-napi Néptánctalálkozó, hanem Magyarlóna, Magyarfenes, Gyalu, Zsobok, Kalotaszentkirály-Zentelke, Miriszló és Dés magyarságának is, ahol felvonult a 380 személyt számláló 14 táncegyüttes. A Kolozsvár környéki programot idén a tordai sóbányában tett látogatással, táncos-zenés előadással egészítették ki.

A 20 évvel ezelőtt, 1995-ben alakult Szarkaláb néptáncegyüttes köré szerveződött első Szent István-napi néptánctalálkozó a kolozsvári együttes külföldi látogatásaira válaszként érkező két néptánccsoport erdélyi vendégszerepléséből született. Az 1999-es indulás óta több száz csoport több ezer táncosa fordult meg Kolozsváron. A szervezők mindig arra törekedtek, hogy a rendezvény névadójához híven megőrizzék a találkozó Kárpát-medencei magyar jellegét. Idén sem volt ez másként, hiszen 11 ország 20 nemzeti és regionális kisebbséget képviselő táncegyüttesei érkeztek Németországból, Lengyelországból, Lettországból, Kárpátaljáról, Felvidékről, Magyarországról, Délvidékről (a Vajdaságból és Horvátországból), Oroszországból, valamint erdélyi településekről. Évekkel ezelőtt a Szent István-napi népviseleti kavalkád és a jó hangulatú táncmulatságok késztették arra a kalotaszegi Magyarfenes és Kalotaszentkirály önkormányzatait, hogy erre a hétvégére rögzítsék a falunapot.

A Kolozsvári Magyar Napok keretében a Farkas utcai kisszínpadon, illetve a Főtéren megrendezett nyitógála közönsége amennyiben táncolni akart, estéről estére betérhetett a néptánctalálkozót szervező Heltai Gáspár Könyvtári Alapítvány Mikó utcai székhelyére, ahol az érdeklődőket éjszakába nyúló Folk-kocsma várta. Az éttermekkel, udvari sátrakkal és pihenőhellyel teletűzdelt székház napokon át zsibongó méhkasra hasonlított. Az érdeklődő itt kuriózumszámba menő vendégekkel is találkozhatott, mint az Urálból érkező udmurtok, akik nemcsak oroszul hirdetik magyar nyelvrokonságukat, hanem vezetőjük magyarul is folyékonyan beszél. Az Oroszországban található Udmurt Köztársaság Kolozsvárra érkezett tánccsapatának legtöbb tagja pár mondatot tud magyarul, amire nagyon büszkék. A Szent István-napi néptánctalálkozó főszervezője, Pillich Balázs szerint az 1999-es első fesztivál megszervezése óta olyan rangra emelkedett a rendezvény, hogy ma már Európa-szerte jegyzik. „Idén mintegy negyven bejelentkező együttes közül kellett választanunk, és bizony sokakat nehéz volt visszautasítani.” A romániai és magyarországi pályázati forrásokból és néhány vállalkozó által nyújtott támogatásból fenntartott néptánctalálkozó folyamatosan növekedő pénzügyi szükségleteit egyre nehezebb fedezni.

A nemzetközi jellegű találkozó közben egyre erősebb erdélyi, romániai igénnyel is szembetalálja magát, hogy a hazai kisebbségek is részt vegyenek a rendezvényen. A kérésnek jelenleg nem tudnak eleget tenni, de felvetődött annak a gondolata, hogy jó volna végre egy igazi romániai kisebbségi fesztivált szervezni. Olyat, ami nem a többségi nemzet tagjaiból származó szervezők érdekeit szolgálja, hanem a kisebbségiekét. Erre volna ma igény a dobrudzsai kisebbségektől kezdve a bánsági sváb, szerb vagy a Suceava megyei lengyelekig és ukránokig. A Szent István-napi néptánctalálkozó ma egyedi Romániában, ugyanis teljesen különbözik a többségi hatalom által szervezett és fenntartott galaci, brăilai vagy éppen suceavai álkisebbségi fesztiváloktól.