
Általános sikert arató új városünneppel barátkozhattak az elmúlt hét végén a nagyváradiak: a Szent László Napok a város magyar lakosságának felrázását, nemzettudati nevelését is igyekszik szolgálni.
2013. július 05., 09:142013. július 05., 09:14
2013. július 05., 09:152013. július 05., 09:15
Három éve aszalódó, még Schmitt Pál magyar köztársasági elnök által hozott koszorút cseréltek újra az elmúlt hét végén a nagyváradi Szent László-szobor előtt. Az első ízben, de hagyományteremtő szándékkal megszervezett rendezvénysorozat azonban nem kíván kimerülni a szimbolikus cselekvésekben, Zatykó Gyula főszervező szerint az elkövetkezőkben igyekeznek alaposan „leporolni” a városalapító király és az általa alapított város „viszonyát”.
A kommunizmus – melynek idején csak titokban lehetett Szent Lászlóról beszélni – és az elmúlt két évtized egzisztenciateremtő igyekezete ugyanis rengeteg váradival elfeledtette a várostörténelem fontos momentumát. Ezt az űrt próbálják betölteni az útjára bocsátott városünnepi rendezvénnyel, amely – és ezt külön is hangsúlyozzák a szervezők – nem kíván konkurenciát állítani a Varadinum elnevezésű fesztiválnak. „Inkább kiegészíteni szeretnénk, idővel talán egyesíteni azzal” – fogalmaz Zatykó.
„Rendkívül jó volt a Szent László Napok fogadtatása – osztja meg első tapasztalatait a háromnapos nagyváradi eseménysorozat főszervezője. – Szinte valamennyi programra telt ház volt kíváncsi, ami azt jelzi számunkra, hogy van igény hasonló rendezvényekre.”Volt persze kivétel is, amit máris fontos tanulságként kezelnek a szervezők. „Román nyelvű barátainkkal is szerettük volna megismertetni Szent Lászlót, ám a szombat délelőttre időzített eseményen senki sem jelent meg. Valószínűleg az időponttal volt baj, mert a román idegenvezetésű város- és vársétához már többen is csatlakoztak” – mondja Zatykó Gyula, aki szerint a kezdeményezés legfontosabb eredménye, hogy új rendezvényt honosítottak meg a nagyváradi nap alatt. „Úgy érezzük, hiánypótló kezdeményezéssel színesítettük a váradi kulturális palettát” – fogalmaz, s külön elégedettséggel jelzi a váradiak civilizáltságát, akik a koncertek alatt is igyekeztek megőrizni a helyszínül szolgáló Rhédey-kert tisztaságát. Elégedetten nyugtázza, hogy mindjárt kezdetben magasra emelték a mércét, ami alá az elkövetkező fesztiválok során sem szeretnének menni.
Az esemény nyomán azok is megnyugodhatnak és a jövőben csatlakozhatnak a rendezvényhez, akik most még úgy tartották, nem helyes egy szent uralkodó nevét egy fesztivállal összekötni. Szent László azért is „érkezett” a legjobbkor, mert az utóbbi időben Nagyvárad jelenlegi, kizárólag román vezetői sorozatos támadásokat intéznek a város magyar jellege és magyar közössége ellen. Ezért a rendezvény akár válaszként is értelmezhető: a magyar közösség színvonalas, több ezer magyart megmozgató eseménnyel rukkolt elő, amely révén jelzi, nem engedi, hogy kiszorítsák a saját tereiről.
Az idei rajt után további civil szervezetek is jelezték, hogy jövőre társszervezőként csatlakoznának a Szent László Alapítvány által kezdeményezett Szent László Napokhoz. A városalapító király június 27-i ünnepe továbbra is irányadó időpont, a jövőben is e köré építik a rendezvényt.
Pár napig még kitart a csapadékos, hűvös időjárás, húsvétra azonban kellemesen meleg, napos idő várható, 20 fok körüli csúcshőmérséklettel.
A bárányhúsból készült étkek sok erdélyi család húsvéti ünnepi menüsorozatának elmaradhatatlan alkotóelemei: ilyen a bárányfejleves, töltött bárány, vagy a belsőségekből készülő bárányfasírt.
Táj, zene és belső képek találkoznak Rácz Magda munkáiban. A Székelyföldről indult alkotó évtizedeken át rajztanárként dolgozott, miközben festett, grafikákat készített és szőtt.
A drága energia, a méregdrága üzemanyag és az egyre erőteljesebb megélhetési nyomás korában egyre kevésbé látszik elvont brüsszeli jelszónak, buta és költséges hóbortnak a zöld átállás Erdélyben.
Mi a hasonlóság a román Szociáldemokrata Párt (PSD) ellenzékbe vonulással való fenyegetőzése és a bukaresti kormánynak az üzemanyag-drágulással szembeni hatékony fellépése között? Hát csak az, hogy nagy valószínűséggel egyik sem fog bekövetkezni.
Tóth László kézdivásárhelyi újságíró halk szavú ember: székely lévén akkor szólal meg, ha van mondanivalója. Úgy tűnik, ez kissé zavarja is, s ha nem kívánja verbálisan közkinccsé tenni gondolatait, azokat papírra veti.
Dr. Székely-Szentmiklósi István negyvenöt éve családorvos a Szilágyságban – pályája egyszerre jelent hivatást, alkalmazkodást és közösségi elköteleződést.
Feleségként biztosították a hátteret, ápolóként segítettek, fegyvert ragadva csatlakoztak a harcokhoz. Az 1848–49-es szabadságharc asszonyait a korabeli lapokból, a visszaemlékezésekből ismerhetjük. A Teleki Tékában kiállítással tisztelegnek előttük.
Az elmúlt napok kellemesen meleg tavaszias időjárását az előttünk álló egy hétben néhány fokos lehűlés váltja fel, a nappali csúcsértékek nem haladják meg a 11–13 fokot. Erőteljes felhőképződésre, elszórtan esőre, záporokra kell számítani.
Miközben Traian Băsescu volt államfő reálisnak tartja, hogy Irán beváltja fenyegetését, és megtámadja Romániát az amerikai katonai eszközök befogadása miatt, szakértők óvatosságra intenek a kérdésben.
szóljon hozzá!