
Általános sikert arató új városünneppel barátkozhattak az elmúlt hét végén a nagyváradiak: a Szent László Napok a város magyar lakosságának felrázását, nemzettudati nevelését is igyekszik szolgálni.
2013. július 05., 09:142013. július 05., 09:14
2013. július 05., 09:152013. július 05., 09:15
Három éve aszalódó, még Schmitt Pál magyar köztársasági elnök által hozott koszorút cseréltek újra az elmúlt hét végén a nagyváradi Szent László-szobor előtt. Az első ízben, de hagyományteremtő szándékkal megszervezett rendezvénysorozat azonban nem kíván kimerülni a szimbolikus cselekvésekben, Zatykó Gyula főszervező szerint az elkövetkezőkben igyekeznek alaposan „leporolni” a városalapító király és az általa alapított város „viszonyát”.
A kommunizmus – melynek idején csak titokban lehetett Szent Lászlóról beszélni – és az elmúlt két évtized egzisztenciateremtő igyekezete ugyanis rengeteg váradival elfeledtette a várostörténelem fontos momentumát. Ezt az űrt próbálják betölteni az útjára bocsátott városünnepi rendezvénnyel, amely – és ezt külön is hangsúlyozzák a szervezők – nem kíván konkurenciát állítani a Varadinum elnevezésű fesztiválnak. „Inkább kiegészíteni szeretnénk, idővel talán egyesíteni azzal” – fogalmaz Zatykó.
„Rendkívül jó volt a Szent László Napok fogadtatása – osztja meg első tapasztalatait a háromnapos nagyváradi eseménysorozat főszervezője. – Szinte valamennyi programra telt ház volt kíváncsi, ami azt jelzi számunkra, hogy van igény hasonló rendezvényekre.”Volt persze kivétel is, amit máris fontos tanulságként kezelnek a szervezők. „Román nyelvű barátainkkal is szerettük volna megismertetni Szent Lászlót, ám a szombat délelőttre időzített eseményen senki sem jelent meg. Valószínűleg az időponttal volt baj, mert a román idegenvezetésű város- és vársétához már többen is csatlakoztak” – mondja Zatykó Gyula, aki szerint a kezdeményezés legfontosabb eredménye, hogy új rendezvényt honosítottak meg a nagyváradi nap alatt. „Úgy érezzük, hiánypótló kezdeményezéssel színesítettük a váradi kulturális palettát” – fogalmaz, s külön elégedettséggel jelzi a váradiak civilizáltságát, akik a koncertek alatt is igyekeztek megőrizni a helyszínül szolgáló Rhédey-kert tisztaságát. Elégedetten nyugtázza, hogy mindjárt kezdetben magasra emelték a mércét, ami alá az elkövetkező fesztiválok során sem szeretnének menni.
Az esemény nyomán azok is megnyugodhatnak és a jövőben csatlakozhatnak a rendezvényhez, akik most még úgy tartották, nem helyes egy szent uralkodó nevét egy fesztivállal összekötni. Szent László azért is „érkezett” a legjobbkor, mert az utóbbi időben Nagyvárad jelenlegi, kizárólag román vezetői sorozatos támadásokat intéznek a város magyar jellege és magyar közössége ellen. Ezért a rendezvény akár válaszként is értelmezhető: a magyar közösség színvonalas, több ezer magyart megmozgató eseménnyel rukkolt elő, amely révén jelzi, nem engedi, hogy kiszorítsák a saját tereiről.
Az idei rajt után további civil szervezetek is jelezték, hogy jövőre társszervezőként csatlakoznának a Szent László Alapítvány által kezdeményezett Szent László Napokhoz. A városalapító király június 27-i ünnepe továbbra is irányadó időpont, a jövőben is e köré építik a rendezvényt.
Egyes európai országokban külön üzletággá nőtte ki magát, sőt, a hivatalos turisztikai stratégia része lett az úgynevezett digitális böjt fémjelezte turizmus. Erdély is alkalmas lenne rá.
Van abban valami sajátságos, hogy bármit tesz vagy mond Sorin Grindeanu, a hónapok óta tartó politikai válságot előidéző PSD elnöke saját maga vagy pártja támogatottságának növelése érdekében, abból rendszerint a szélsőjobboldali AUR jön ki jól.
Az Európai Bizottság jogállamisági jelentésének bemutatóján a szlovákiai magyarokat sújtó földelkobzásokról kérdezte lapunk a brüsszeli testület illetékeseit. A Bizottság szóvívője azonban ezúttal sem kívánt érdemben állást foglalni.
Az Országos Kataszteri Hivatal (ANCPI) informatikai rendszereit megbénító kibertámadás hatásai az egész gazdaságban érezhetők – kongatták meg a vészharangot kedden ingatlanpiaci tanácsadók, miután már egy hete nem elérhetőek a szolgáltatások.
Három és fél évtized alatt a Bálványosi Nyári Szabadegyetemből Kárpát-medencei jelentőségű politikai, közéleti és kulturális találkozóhely lett. A 35 éves évforduló kapcsán a tábor egyik alapítójával, Toró T. Tiborral beszélgettünk.
„Az EU sarkvidéki politikája, az őslakos népek és az ökológiai igazságosság – A számi nép hangjának beemelése az európai döntéshozatalba” – címmel szervezett az Európai Parlament vitafórumot a számi népcsoport szerepéről az Európai Unióban.
Rutinfeladat helyett komoly költségvetési sokk évek óta a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás megújítása az autótulajdonosok számára.
Egy ország, ahol alig használnak készpénzt, ahol külön női parlament működik, ahol szinte mindenki beszél angolul, és ahol a kisebbségi nyelveken is lehet tanulni.
Pénzügyi összeomlás fenyegetné Romániát, ha beigazolódna megannyi elemző félelme, és a nemzetközi hitelminősítők bóvli kategóriába sorolnák az országot. Az április óta tartó politikai instabilitás miatt számolni kell ezzel a sötét forgatókönyvvel.
Gran Canaria Európától jóval távolabb fekszik, mint Afrikától, a hódítások során azonban spanyol gyarmattá vált. Az Atlanti-óceánban elfoglalt stratégiai fekvése miatt Kolumbusz Kristóf is érintette a szigetet útjai során.
szóljon hozzá!