
Schöck Ottó (jobbra az első) a táncdal műfajának egyik legsikeresebb komponistájává vált
Fotó: MTI/Archív
A magyar könnyűzene kiemelkedő alakja, Schöck Ottó zeneszerző, billentyűs zenei hagyatéka előtt tiszteleg a magyar zene rádiója augusztus 23-án és 24-én. A tematikus műsorfolyamban felidézik Schöck Ottó zenekara, a Metro együttes legendás dalait, valamint azokat a slágereket, amelyekkel a neves dalszerző a ’70-es és ’80-as évek táncdal- és popkultúráját formálta.
2025. augusztus 23., 15:002025. augusztus 23., 15:00
2025. augusztus 23., 15:022025. augusztus 23., 15:02
A Dankó Rádió hétvégi adásában Schöck Ottó legismertebb dalai, valamint pályájának kevésbé ismert gyöngyszemei is felcsendülnek. A tematikus hétvége célja, hogy a hallgatók újra átélhessék a korszak hangulatát, és emléket állítson a magyar könnyűzene egyik legtermékenyebb szerzőjének.
emellett számos szerzeménnyel gazdagította a formáció repertoárját. 1970-ben a karrierje új irányt vett: a színpadi szereplés helyett elsősorban a zeneszerzésre összpontosított.
A táncdal műfajának egyik legsikeresebb komponistájává vált, többek között Koncz Zsuzsa, Kovács Kati, Szécsi Pál, Zalatnay Sarolta, Szűcs Judith, Koós János, Zorán és Korda György előadásában hangzottak el dalai. Pályájának csúcspontját az 1971-es Táncdalfesztivál hozta el, amikor a Fák, virágok, fény című szerzeményével – Zalatnay Sarolta előadásában – első díjat nyert.
Bár élete egy szakaszában Skandináviában és Svájcban is dolgozott, 1993-ban hazatért, és továbbra is meghatározó szereplője maradt a hazai könnyűzenei életnek. 1999. június 16-án, mindössze 53 évesen hunyt el Budapesten.
Már kisgyermekként tudta, hogy tanítónő szeretne lenni. Azóta harminchét év telt el, Komjátszegi Fábián Réka kezei közül pedig tanítványok százai kerültek ki. Ő ma is ugyanazzal a lelkesedéssel lép be az osztályterembe, mint pályája kezdetén.
Egy elsüllyesztett repülőgép belsejében úszni vagy cápákat figyelni a Vörös-tenger mélyén sokak számára életre szóló élmény. Szabó Kolos brassói búvároktatóval a búvárkodás veszélyeiről, vonzerejéről és az erdélyi lehetőségekről beszélgettünk.
A francia Nemzetgyűlés első olvasatban elfogadta a Korzika autonómiájáról szóló alkotmánymódosítást, amely élénk politikai vitát váltott ki Franciaországban és az Európai Parlamentben is.
A szerdai átmeneti felfrissülés után ismét erősödik a hőség Erdélyben. Csütörtöktől napos, száraz idő várható, a hétvégére pedig több helyen 33 fokig emelkedhet a hőmérséklet. A jövő hét elején a kánikula tovább fokozódhat.
Néhány nap leforgása alatt másodszor vallott kudarcot a román államfő kormányalakítási kísérlete, ami a válság mélyülésén túlmenően lesújtó képet nyújt az elnök makulátlannak hitt politikai-erkölcsi felfogásáról is.
Miközben az Egyesült Államok a futball-világbajnokságra érkező játékosokat, bírókat és szurkolókat példátlan szigorral szűri a határain, saját utcáin továbbra is ezrek esnek erőszakos bűncselekmények áldozatául.
Téli beszámolómat azzal zártam, hogy az ott szerzett benyomások olyan mély nyomot hagytak bennünk, hogy még vissza kell térnünk. Ez az elhatározás azonban nem maradt sokáig puszta vágy: néhány hónappal később ismét Genf felé vezetett az utunk.
Miközben sokan még mindig nehezen tudják elhinni, hogy 2026-ban egy EU-tagállamban megtörténhet, hogy a falat áttörve lakoltatnak ki a hatóságok egy magyar egyházi vezetőt, olyan hangok is hallatszanak, amelyek őt teszik felelőssé a történtekért.
Az Európai Parlamentben tartott eszmecserén európai képviselők és az Egyesült Arab Emírségek szélsőségesség és terrorizmus elleni küzdelemért felelős különmegbízottja a radikalizmus és a demokratikus ellenálló képesség kérdéseit vitatták meg.
Rekordbírság a bankoknak, perrel fenyegető pénzintézetek, kártérítéssel hitegetett ügyfelek: a ROBOR-ügy egyszerre pénzügyi, jogi és bizalmi botrány az általunk is mohón táplált pénzéhes világunkban.
szóljon hozzá!