A Szent József templom Szingapúrban
Fotó: Csermák Zoltan
A világ egyik leggyorsabban fejlődő része a Maláj-félsziget. A térséget gazdag kultúrája mellett a vallási sokszínűsége jellemzi; országaiban a kereszténység is nagy hagyományokra tekint vissza.
2017. április 20., 18:492017. április 20., 18:49
2017. április 20., 18:552017. április 20., 18:55
zingapúr 1965-ben vált ki a Maláj Államszövetségből s fejlődése azóta is töretlen. A városállamot gazdagsága, gyors fejlődése alapján az ázsiai kistigrisek között tartják számon, noha nevének jelentése: az oroszlánok városa. Az ötmillió lakosú országban az egy főre jutó GDP az egyik legmagasabb a világon, a telekárak is tekintélyesek, ennek ellenére naponta nőnek ki a földből az új felhőkarcolók. A gazdagságra jellemző, hogy az Egyenlítő mentén ivóvíz folyik a csapokból, a tisztaság és a rend irigylésre méltó.
Négy kultúra: a kínai, a maláj, az indiai és az angol formálta az ország mai arculatát, a bábeli körülmények között a közvetítőnyelv az angol, amit mindenki jól beszél. Szingapúrban nagy szerepe van a hagyományoknak. Az ideérkező az indiai és kínai negyed mellett megcsodálhatja az angol gyarmati építészet alkotásait, választhat a szupermodern kulturális központ, az Esplanade gazdag kínálatából, vagy a hőség ellen a légkondicionált múzeumokban kereshet menedéket, s gazdag kiállításokon alkothat képet a hagyományokról.
Melaka holland temploma
Fotó: Csermák Zoltan
Az egymás mellett békében élő kultúrák megkívánják tagjaiktól a teljes alkalmazkodást.
A toleranciára való nevelés már az iskolában megkezdődik, a gyermekek megismerik a másik szokásait s együtt ünneplik társaik ünnepeit is. A tolerancia egymás hitének tiszteletében is megnyilvánul, a vallási villongás ismeretlen fogalom a városállamban, s ha véletlenül valaki mégis viszályt szít, annak a törvény szigorával kell szembenéznie.
Szingapúr alapításával egyidőben a keresztény egyházak is megjelentek: részben a betelepültek lelki életének gondozását, részben a missziók megszervezését vállalták föl. A kereskedő örményeket hagyományos kapcsolat fűzte a városhoz, így nem meglepő, hogy az első keresztény templomot is az örmény katolikusok építették 1835-ben. Az Isten háza az örmény egyház megalapítójának, Világosító Szent Gergelynek a nevét viseli.
Két évvel később az anglikán telepesek is felépítették klasszicista stílusú imaházukat, s a gyarmatbirodalomnak köszönhetően hamarosan a legnagyobb keresztény közösséget alkották. Legimpozánsabb templomukat, a Szent András katedrálist 1870-ben szentelték fel. Napjainkban a Szingapúri Anglikán Egyházhoz huszonhat parókia tartozik, emellett hat másik ázsiai országban lévő parókiáról is gondoskodik. 1846-ban épült fel a város első katolikus, a Jó pásztorról elnevezett temploma, mára harminc templom szolgálja a hívőket.
Jelenleg a lakosság tizenöt százaléka vallja magát kereszténynek, arányuk megegyezik az iszlám hívőkével, harmada a buddhista tanok követőinek.
A vallási tolerancia legjellegzetesebb példája a Waterloo Street, s a vele párhuzamos Queen Street, ahol öt világvallás él együtt néhány száz méteren belül. Talán száraznak tűnik a felsorolás, de e békés egymás mellett élés meglepő a vallási harcoktól eldurvult korunkban.
A Maghain Aboth zsinagógát 1878-ban eklektikus, viktoriánus stílusban építették, s azóta is a városban élő zsidó kereskedők vallási és kulturális központja. A zsinagógával szemközt a Francia Misszió Szent Péterről és Szent Pálról elnevezett templomát III. Napóleon támogatásával 1870-ben a korábbi kápolna helyén emelték, az épülettől néhány lépésre a Szent József templom található. Nem messze tőlük a hindu Sri Krishnan templomba, valamint a hagyományos kínai stílusban, a múlt század végén épült buddhista Kwan Im Tong Hood templomba léphet be a látogató.
Az utca másik oldalán található a Kantoni Metodista templom, s néhány utcányira tőle a Malabar Muslim Jama-Ath mecset, ahol háromnyelvű – maláj, arab és tamil – felirat várja a hívőket.
Szingapúr csupán Malajziával határos, az egyetlen határátkelő Johor Baru. Gyors fejlődési üteme csak a külföldi munkaerő beengedésével tartható fenn, a legtöbb vendégmunkás Malajziából érkezik. A naponta beutazó és távozó tömegek fogadására mindkét oldalon impozáns, többszintes határállomás épült, s a kiváló szervezésnek köszönhetően a várakozás minimális időt vesz igénybe. Pedig a vámellenőrzés igen szigorú, az alkoholt magas vám terheli, a drogcsempészés többévi börtönt és súlyos esetben halálbüntetést von maga után.
A Malajziába belépőt meglepi az ország gyors fejlődése. Korszerű autóút-hálózat biztosítja az akadálymentes közlekedést, mindenütt építkezés folyik. Kuala Lumpur jelképe, a Patronas torony sokáig a világ legmagasabb épülete volt, de figyelemre méltó a főváros hatalmas repülőtere s kulturális központja is. A harmincmillió lélekszámú ország lakosságának több mint fele muszlim, harmada taoista, buddhista és konfuciánus, a keresztények aránya 9 százalék, a hinduké ennél alacsonyabb. Az ország alkotmánya biztosítja ugyan a vallásszabadságot, de az iszlám túlsúly azért gyakran vezet nézeteltérésekhez. Az iparosítással, a migrációval és a városok fejlődésével az iszlámhatás fellazul.
A maláj kereszténység bölcsője Melaka. Egykor a Maláj-félsziget legjelentősebb kikötővárosa volt, ma már inkább a múltjából és a turistákból él. Melaka az ország történetének skanzenje, színes kínai és indiai negyed teszi az idelátogató számára vonzóvá, s a régi európai épületek között a messziről jött idegen is otthon érezheti magát. A csatornarendszer különösen az esti kivilágításban kívánkozik a fényképezőgépek lencséjére. Az érdeklődő gazdagon berendezett múzeumokban ismerheti meg a város múltját, az ország kultúráját. A megfáradt idegen esténként a kiváló éttermek tucatjaiban kóstolhatja meg a sokszínű város ételkülönlegességeit.
A portugál hódítók először kereskedőkként látogattak a 16. század első éveiben a városba, s felismerve a kikötő stratégiai jelentőségét, véres harcok árán foglalták el a melakai szultántól a települést. A korszakból csupán néhány épület maradt az utókorra. A Porta de Santiagón, az egykori portugál erőd kapuján keresztül lehet feljutni a domb tetején álló, romjaiban is impozáns Szent Pál templomba. Az ősi falak között megfordult Xavéri Szent Ferenc jezsuita misszionárius is. A Szent hittérítő Melakaból indult hőn áhított kínai útjára, de küldetését már nem tudta teljesíteni: 1552 decemberében egy kis kínai szigeten hunyt el. Földi maradványait visszahozták Melakába, s ideiglenesen e templomban helyezték el, majd továbbszállították végleges nyughelyére, az indiai Goába.
A hollandok 1641-ben foglalták el a várost, s másfélszázados ottlétük alatt virágzó kereskedelmi kikötővé fejlesztették. A Néprajzi Múzeumban, az egykori városházán ízléses kiállítás mutatja be a telepesek mindennapjait, a Szent János erőd pedig a hely stratégiai jelentőségét idézi. Ha belelapozunk a Melakáról írt útikönyvekbe vagy visszaemlékezésekbe, legtöbbjüket a város középpontjában épített templom illusztrálja. Az 1753-ban a holland jelenlét százéves évfordulójára épített imaház építészetileg nem túl jelentős, de vörös színe, különösen a naplementekor tesz festőivé. Az egykori református templom napjainkban az anglikán egyház tulajdonában van. A mellette levő tér a fiatalok kedvelt találkozó helye, s itt várják utasaikat a színpompás riksák is.
Amíg Melaka a gyarmatosítás kezdetének tanúja, addig Georgetown az angol kolonializmus legjelentősebb városa. A Penang-szigeten elterülő kikötőt 1786-ban Francis Light angol kereskedő alapította, s uralkodójáról, IV. Györgyről nevezte el. A 600 ezer lakosú város erős ütemben fejlődik, s ma már sejthető, hogy Szingapúrhoz hasonlóan a jövőben az egész sziget összefüggő településsé olvad össze. Az etnikai sokszínűség Georgetownra is jellemző, itt él az ország legnagyobb kínai közössége.
A hőskor impozáns emléke a Cornwallis erőd, ahol a szokásos történelmi tárlat s természetesen az alapító Francis Light szobra, valamint egy 17. századi híres ágyú mellett Malajzia legrégebbi anglikán kápolnája is található. Az erődtől sétára indulva az angol gyarmati építészet szép alkotásait láthatjuk: a Viktória királynőről elnevezett óratornyot, a városházát, a parlamentet, s a Szent György-katedrálist, Délkelet-Ázsia legrégebbi anglikán templomát. Az 1818-ban felszentelt épület a háború alatt jelentős károkat szenvedett. Az angol gyarmati korszak emléke a protestáns temető. A magnólia fák alatt vezető utakat több száz éves síremlékek szegélyezik, szebb időket látott gondos kidolgozásuk gazdag korra emlékeztetik a betérőt. A táblák külön felhívják a figyelmet a városalapító, valamint Thomas Leonowens sírjára. A fiatalon meghalt katonatiszt feleségének történetét Andy Tennant 1999-ben forgatott filmje, az Anna és a király örökíti meg. Az alkotásban a hitves szerepét Jodie Foster alakította.
Vasárnap lévén az 1860-ban épült, Szűz Mária mennybemenetele katolikus templomba mentünk misére. Mint a trópusokon mindenhol, a templom nagy nyitott ablakai mellett ventillátorok segítségével biztosították a levegő áramlását. A templom tele volt hívővel, európaiak csak mi voltunk. Egy keleti vonású nővér külön üdvözölt minket, s érdeklődött, nem akarjuk-e felolvasni angolul az egyik szentleckét, de tartózkodásunkon sem sértődött meg, kedvesen átadta a mise menetét, s a szertartás alatt is volt egy-egy mosolya számunkra. A kínai atya, nekünk kissé furcsán, recitálva prédikált, a hazai szokásoktól eltérően minden hívő aktívan vett részt az éneklésben, a szövegek mondásában. A kiengesztelődésnél mindenki tiszta szívből fordult a másik felé. Tízezer kilométer távolságra otthonunktól is éreztük: egy nagy család tagjai vagyunk.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A francia Nemzetgyűlés első olvasatban elfogadta a Korzika autonómiájáról szóló alkotmánymódosítást, amely élénk politikai vitát váltott ki Franciaországban és az Európai Parlamentben is.
A szerdai átmeneti felfrissülés után ismét erősödik a hőség Erdélyben. Csütörtöktől napos, száraz idő várható, a hétvégére pedig több helyen 33 fokig emelkedhet a hőmérséklet. A jövő hét elején a kánikula tovább fokozódhat.
Néhány nap leforgása alatt másodszor vallott kudarcot a román államfő kormányalakítási kísérlete, ami a válság mélyülésén túlmenően lesújtó képet nyújt az elnök makulátlannak hitt politikai-erkölcsi felfogásáról is.
Miközben az Egyesült Államok a futball-világbajnokságra érkező játékosokat, bírókat és szurkolókat példátlan szigorral szűri a határain, saját utcáin továbbra is ezrek esnek erőszakos bűncselekmények áldozatául.
Téli beszámolómat azzal zártam, hogy az ott szerzett benyomások olyan mély nyomot hagytak bennünk, hogy még vissza kell térnünk. Ez az elhatározás azonban nem maradt sokáig puszta vágy: néhány hónappal később ismét Genf felé vezetett az utunk.
Miközben sokan még mindig nehezen tudják elhinni, hogy 2026-ban egy EU-tagállamban megtörténhet, hogy a falat áttörve lakoltatnak ki a hatóságok egy magyar egyházi vezetőt, olyan hangok is hallatszanak, amelyek őt teszik felelőssé a történtekért.
Az Európai Parlamentben tartott eszmecserén európai képviselők és az Egyesült Arab Emírségek szélsőségesség és terrorizmus elleni küzdelemért felelős különmegbízottja a radikalizmus és a demokratikus ellenálló képesség kérdéseit vitatták meg.
Rekordbírság a bankoknak, perrel fenyegető pénzintézetek, kártérítéssel hitegetett ügyfelek: a ROBOR-ügy egyszerre pénzügyi, jogi és bizalmi botrány az általunk is mohón táplált pénzéhes világunkban.
Még nyárias meleg és helyenként 30 fok feletti hőmérséklet várható szerdán, ám a hét második felében markáns változás következik az időjárásban. Több hullámban érkező frontok miatt záporokra, zivatarokra és megerősödő szélre kell készülni.
Migrén, álmatlanság, szorongás, klimax – egyre többen próbálják ki az gyógypiercinget, amikor gyógyszermentes megoldást keresnek régóta fennálló panaszaikra. A módszer sokak életminőségét javítja, az orvosok azonban óvatosságra intenek.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!