Korszerűsített patakárok a falu főutcáján
Fotó: Makkay József
Évente mintegy 20–25 ezer turistával büszkélkedhet Kalotaszentkirály-Zentelke község. A falusi turizmust csúcsra járató kalotaszegi település polgármestere szerint a sikertörténetnek egy titka van: rend a lelke mindennek.
2020. február 10., 15:252020. február 10., 15:25
2020. február 10., 15:292020. február 10., 15:29
Aki szép magyar falut szeretne látni Kalotaszegen, illetve Észak-Erdélyben, annak mindenképpen érdemes ellátogatnia Kalotaszentkirály-Zentelkére. A Bánffyhunyadtól néhány kilométerre fekvő községpontnak ugyanis messze földön híre van. És nemcsak a magyarok, hanem a románok között is. Nem véletlen, hogy
amely tavasztól késő őszig virágtengerben pompázik. A házak és kerítések rendezettek, az utcán nyoma sincs szemétnek, mindenhol kétnyelvű, magyar–román feliratok és turisztikai eligazító táblák sokasága fogadja a vendégeket. Olyan turisztikai pannókat láttam a központban, amelyek több tíz kilométeres sugarú körben több nyelven mutatják be a látnivalókat. Akik pár napot arra szánnak, hogy itt szálljanak meg, csillagtúrákban kereshetik fel nemcsak Kalotaszeg, hanem az Erdélyi Szigethegység legfontosabb látnivalóit is. És bőven akadnak ilyen érdeklődők, hiszen Kalotaszentkirály- Zentelke nemcsak Kolozs megyében, hanem a környező megyék viszonylatában is az egyik legjobban felkapott falusiturizmus-helyszín.
Kalotaszentkirály-Zentelke településjelző táblája a falu határában
Fotó: Makkay József
A mintegy ötven hivatalosan jegyzet falusi vendégházat, panziót magában foglaló kalotaszentkirályi falusi turizmus harminc évvel ezelőtt kezdődött. „1990-ben indult a faluban a néptáncoktatás. Az első ilyen rendezvényre mintegy hatvanan érkeztek, akiket el kellett szállásolni. A szervezők felhívására rögtön akadt pár család, aki a szobáját felajánlotta. Ezen felbuzdulva Vincze Kecskés István szakoktató tanár – aki a rendszerváltás után maradt állás nélkül a bánffyhunyadi szaklíceumban – fantáziát látott a lehetőségben, és nagy elköteleződéssel elkezdte megszervezni a helyi falusi turizmust” – idézi fel a kezdeteket Póka András polgármester, aki két évtizede vezeti a messze földön híres községet.
Több tucat kitüntetés öregbíti a község hírnevét
Fotó: Makkay József
A falusi turizmussal kapcsolatos kezdeményezés önmagában azonban nem válhatott volna ilyen sikertörténetté, ha nem áll az ügy mellé teljes mellszélességgel a helyi önkormányzat és a polgármesteri hivatal. Az igazi bumm az ország uniós csatlakozása után kezdődött, amikor a helyi önkormányzatok hozzájuthattak európai uniós pályázatokhoz.
Ebből nemcsak a teljes közművesítést oldották meg a község öt falujában, hanem a területileg illetékes vízügyi igazgatóság segítségével a falun átfolyó patak medrét szabályozták, és ezzel modern kinézetet adtak a községközpontnak. „Még hátravan egy 10 millió lejes munka: a falu fölött egy vízgyűjtő gáttal szeretnénk elejét venni a nagy esőzések idején kockázatot jelentő árvizeknek. Az így kialakítandó tórendszer újabb csemege lesz a turisták számára” – magyarázza a község elöljárója, aki abban reménykedik, hogy belátható időn belül ez a beruházás is tető alá kerül. Egy másik pályázat alapján bicikliutat terveznek a Kalota–Bánffyhunyad egykori vasútvonal töltésén, ami szintén vonzó lehet a falut kedvelő turisták számára.
A község polgármestere, Póka András a rend embere
Fotó: Makkay József
Póka András keménykezű polgármester hírében áll, aki mindent a faluturizmus felvirágoztatásának rendelt alá. Már az feltűnő, hogy a községközpontban – de a község többi falujában is – nem látni elkorhadt, kidőlt kerítést vagy omladozó házat, gondozatlan falakat. Arról mesél, hogy helyi önkormányzati határozat nyomán előbb a kerítéseket tették rendbe. A község minden portájának tulajdonosát levélben tájékoztatták arról, hogy mit kell elvégeznie. Van, ahol csak festeni kellett a kerítést, máshol el volt korhadva, ezért ki kellett cserélni, vagy új kaput kellett készíteni. A lakosok bő fél évet kaptak erre. A 322 portából 52-ben nem készültek el idejére, ők újabb felszólítást kaptak. „Amikor 27-en erre sem reagáltak, az év végi karácsonyfa alá megküldtük az ezer lejes büntetést” – magyarázza Póka András. Aki vállalta, hogy rövid határidőn belül mégis pótolja mulasztását, annak eltörölték a büntetését, magyarázza vendéglátóm.
Rigó Ilona és lánya, Póka Ilona Ildikó a család kalotaszegi szobájában
Fotó: Makkay József
Még akkor is, ha a környéken a kalotaszegi példa nem ragadós. Hasonlóan jártak el a házak homlokzati részének felújításával is, ezért néz úgy ki a település, mint egy gondozott nyugat-európai falu. Póka azt mondja, ezt csak olyan településeken tudja bevállalni a polgármester, ahol a helyi tanács mögötte áll, az elöljáró pedig mindig következetes. Ha nem részrehajló és nem tesz kivételt, akkor a falvak lakói is mögé állnak.
A községvezető szerint a falusi turizmust a polgármesteri hivatalok infrastruktúrafejlesztéssel, jó közbiztonsággal és tisztasággal tudják támogatni. A rendezett falukép elengedhetetlen ahhoz, hogy az emberek visszatérjenek. A helyiek pedig élnek a lehetőséggel, hiszen a vendégéjszakák száma az utóbbi években folyamatosan nőtt. Sokan korszerűsítették a családi házat, és a meglévő vendégszoba mellé újat építettek. A szobákat ma már mindenhol saját fürdő egészíti ki: a turisztikai minisztérium munkatársai által engedélyezett házi vendégfogadók többsége kétmargarétás, de nyilván vannak korszerűbb, új vendégházak is.
Százéves családi örökség a dédnagyapa szűrje
Fotó: Makkay József
Lányával, Póka Ilona Ildikóval ma már négy-öt szobát tudnak kiadni szállóvendégeknek. Ők a legelején, 1990-ben kezdték el a vendéglátást, és rendre, lépésről lépésre terjeszkedtek. Pár éve a szomszédban meghaltak az idős tulajdonosok, és a régi kalotaszegi házat sikerült megvásárolniuk, így az lett az Akác panzió.
Vendéglátóim sorra megmutatnak minden szobát. A falakat régi kalotaszegi falvédőkkel, csipkékkel díszítik: aki itt száll meg, annak kis időutazásban is része van, hiszen olyan szobában alszik, amely kinézetre ötven vagy száz évvel ezelőtti hangulatot idéz. Házuk egyik helyiségét berendezték kalotaszegi szobának. Amíg elkészült a polgármesteri hivatal tájháza, mindenki megfordult itt, mert ez volt a falu egyetlen autentikus kalotaszegi varrottasokkal és ágyneművel berendezett szobája. Ma is betoppannak, benyitnak kíváncsiskodók, hiszen házaknál ritkán lehet megcsodálni eleink gyönyörű hozományát.
A kezdetben augusztus első felére, a nyári tánctábor köré szervezett falusi turizmus mára több hónaposra nőtte ki magát, szinte egész évben tart. A vendéglátók szövetségbe tömörülve, közösen képviseltetik magukat különböző turisztikai vásárokon és turistaügynökségekben. Minden vendégfogadónak saját honlapja van, így közvetlenül is fogadhat vendégeket, a turisták többsége azonban szervezett buszos kirándulások keretében érkezik a faluba. Elég sokan átutazóban szállnak itt meg egy-egy éjszakára, jövet-menet Székelyföld felé, de egyre több az olyan csoportos kirándulás is, amikor egy-egy busznyi ember több napot is eltölt a faluban, illetve környékén.
Vendéglátó porta: a régi kalotaszegi házakat nem alakították át
Fotó: Makkay József
A nyári vendéglátás nagy előnye, hogy ilyenkor a falusi turizmus helyszínévé válik a községközpontban felépített modern kalotaszegi kollégium is, amelynek bentlakását és étkezdéjét egyaránt tudják hasznosítani.
Kalotaszegi falvédőkkel díszített vendégszoba
Fotó: Makkay József
Vendéglátóim szerint vannak fiatal családok is, amelyeknek fontos keresetkiegészítő lehetőség a falusi turizmus. „Ha a férjnek a környéken van állása, akkor a feleség számára ez egy ideális pénzkereseti lehetőség” – magyarázza Rigó Ilona.
Turisztikai tájékoztató a falu egyik közterén
Fotó: Makkay József
Az egyéni vállalkozásokként fenntartott kis vendégfogadók kínálata mindenesetre ma már ott van a legtöbb hazai és magyarországi turistaügynökség asztalán. De nemcsak magyarországiak jönnek szép számmal, hanem nyáridőben akad francia, holland, norvég, brazil vagy éppen japán vendég is. Aki eljön Erdélybe, az nagy valószínűséggel hall Kalotaszentkirály-Zentelkéről is.
Cikkünk eredetileg a Székelyhon napilap hetente megjelenő nyolcoldalas gasztronómiai kiadványában, az Erdélyi Gasztró legfrissebb számában látott napvilágot.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A szerdai átmeneti felfrissülés után ismét erősödik a hőség Erdélyben. Csütörtöktől napos, száraz idő várható, a hétvégére pedig több helyen 33 fokig emelkedhet a hőmérséklet. A jövő hét elején a kánikula tovább fokozódhat.
Néhány nap leforgása alatt másodszor vallott kudarcot a román államfő kormányalakítási kísérlete, ami a válság mélyülésén túlmenően lesújtó képet nyújt az elnök makulátlannak hitt politikai-erkölcsi felfogásáról is.
Miközben az Egyesült Államok a futball-világbajnokságra érkező játékosokat, bírókat és szurkolókat példátlan szigorral szűri a határain, saját utcáin továbbra is ezrek esnek erőszakos bűncselekmények áldozatául.
Téli beszámolómat azzal zártam, hogy az ott szerzett benyomások olyan mély nyomot hagytak bennünk, hogy még vissza kell térnünk. Ez az elhatározás azonban nem maradt sokáig puszta vágy: néhány hónappal később ismét Genf felé vezetett az utunk.
Miközben sokan még mindig nehezen tudják elhinni, hogy 2026-ban egy EU-tagállamban megtörténhet, hogy a falat áttörve lakoltatnak ki a hatóságok egy magyar egyházi vezetőt, olyan hangok is hallatszanak, amelyek őt teszik felelőssé a történtekért.
Az Európai Parlamentben tartott eszmecserén európai képviselők és az Egyesült Arab Emírségek szélsőségesség és terrorizmus elleni küzdelemért felelős különmegbízottja a radikalizmus és a demokratikus ellenálló képesség kérdéseit vitatták meg.
Rekordbírság a bankoknak, perrel fenyegető pénzintézetek, kártérítéssel hitegetett ügyfelek: a ROBOR-ügy egyszerre pénzügyi, jogi és bizalmi botrány az általunk is mohón táplált pénzéhes világunkban.
Még nyárias meleg és helyenként 30 fok feletti hőmérséklet várható szerdán, ám a hét második felében markáns változás következik az időjárásban. Több hullámban érkező frontok miatt záporokra, zivatarokra és megerősödő szélre kell készülni.
Migrén, álmatlanság, szorongás, klimax – egyre többen próbálják ki az gyógypiercinget, amikor gyógyszermentes megoldást keresnek régóta fennálló panaszaikra. A módszer sokak életminőségét javítja, az orvosok azonban óvatosságra intenek.
Bár a színházi nyelvnek „nincs nemzetisége”, mégis egyfajta küldetés magyar darabokat színre vinni olyan közegben, amelyben alig, vagy inkább egyáltalán nem ismerik a magyar kultúrát – vallja Tapasztó Ernő.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!