Dolgos fecskepár készíti a költőhelyet
Fotó: Sütő Éva
Az érmelléki meredek homokdombok falait tavasztól őszig szitaszerűen belakják a partifecskék. A tenyérnyi odúk lakói először riadtan köröznek a „betolakodók” körül, majd mintha játszani, ismerkedni akarnának. A partifecsketelepek az Érmellék igazi látványosságai, azonban védelmükkel egyre kevesebbet törődnek.
2022. február 25., 16:572022. február 25., 16:57
A hazai tájakon előforduló füsti-, illetve molnárfecskék mellett a partifecskék is kedves, élénk, mozgékony madarak, amelyeknek a természetük sokban emlékeztet a füstifecskékre. Könnyed, lebegő repülésükkel hasonlítanak hozzájuk leginkább. Az alsóbb levegőrétegekben tartózkodnak, a víz tükre fölött ide-oda cikáznak, magasra ritkán emelkednek. Az embertől nem félnek. Más madarak és az emlősök iránt barátságosak, bár tartanak tőlük. Telepeikre a Natura 2000 hálózat visel gondot, amely több mint 26 ezer védett területet ölel fel, és amely az EU szárazföldi területének egyötödét képezi. Ez a legnagyobb ilyen jellegű hálózat a világon. Jelentősége létfontosságú, a legveszélyeztetettebb európai állat- és növényfajok, illetve élőhelyek védelme szempontjából.
Az Érmelléken Szalacs község bejáratánál egy meredek homokdomb oldalában minden tavasszal megpezsdül az élet, és rengeteg apró szárnyacska repdesőn keresi a fészek biztonságát, vagy épít újat magának.
A partifecske mintegy 10–12 cm hosszú, hátoldala és szárnyai barnák, fehér alsó részét csak a mellén szakítja meg egy barna szalagcsík. Csőre rövid, fekete, farka enyhén villás.
Partifecske „lakosztályok” Szalacs határában
Fotó: Sütő Éva
Hosszútávon vonuló madarak, vagyis évente az átlagosan 12 gramm tömegű egyedeknek ősszel és tavasszal 5–6 ezer km-t kell megtenniük a fészkelő és afrikai telelő területük között, átrepülik a Földközi-tengert és a Szaharát. Ez a megterhelés azt eredményezi, hogy egy átlagos évben, 100 fészkelő partifecskéből 60–70 elpusztul a vonulás során, és csak a többi tér vissza. A partifecske más fecskékhez hasonlóan védett madár.
Legjelentősebb fészkelő helyeit a szabályozatlan folyók szakadásos partfalai jelentik, egyrészt ezek hatalmas kiterjedése, másrészt a folyamatos megújulása, a használt szakaszok évről-évre történő beszakadása miatt. A folyószabályozások következtében e természetes élőhelyek Európában eltűnőben vannak, az egyik legjelentősebb ilyen maradványállomány a Felső-Tisza mentén található.
Főleg, ha az emberek tiszteletben tartják költési idejüket, és olyankor nem folyik homokkitermelés.
A magyar ornitológusok szerint a partifecske telepesen fészkelő madár. A Tiszán az átlagos telep 150–160 pár. A tiszai, mintegy 30 ezer páros állomány 50 százaléka 500 párosnál nagyobb telepeken költ. A Felső-Tisza térségében van Európa legnagyobb ismert partifecsketelepe, amelynek mérete 1500–2500 pár között mozog. Másodköltésre a partifecskék mintegy 40 százaléka képes.
A szalacsi homokdombok mellett számtalan más telep is található az Érmelléken. Érkenézben is léteznek partifecskék által lakott meredek domboldalak, de Érmihályfalván látható tán a vidék legnagyobb állománya. Az egykori téglagyári munkatelep falában, közel a csillék mozgásterületéhez számtalan fecskepár érkezett minden tavasszal. Mai napig is látni belőlük visszatérőket. A Pásztorgaz (Mihályfalva egyik negyede) felé vezető úton is vannak általuk lakott domboldalak. A legnépesebb telep azonban a homokbányák környékén található. Ott számtalan meredek falban fészkelnek és költenek évről évre. A természetnek eme ritkasága mégsincs kellőképpen megbecsülve, bár védett madárként van számon tartva.
A munkagépek nem egyszer bontottak homokfalakat a nyár kellős közepén is. A teherautók búgása és forgalma tönkretette az itteni madárállomány legnépesebb telepét – büntetlenül. A Bihar megyei természetvédelmi hatóság lépett ugyan az ügyben, és beszüntette a kitermelést a visszatérő madarak költési idejére. Bár a teljes európai állomány mintegy két és fél millióra tehető, e hasznos természetes rovarirtó kis szárnyasaink védelmét semmi sem garantálta e vidéken. Nem hiába mondják: ott lakik, ahol a part szakad.
A homokkitermelő cég az Érmelléken fittyet hányt a környezetvédelmi előírásokra
Fotó: Sütő Éva
A gyurgyalag egyik legszínesebb madara az Érmelléknek, amely szintén védett fajta. Méhészmadárnak is nevezik, mivel méheket is fogyaszt, de darazsakkal, lepkékkel és egyéb repülő rovarokkal is táplálkozik. Vonuló madár, a telet Afrikában tölti. A házi méh igen kis részét képezi táplálékának, amelyet leginkább csak hűvös időben fogyaszt.
Költőürege hosszú, elérheti a 2 métert is. Április végén, május elején érkezik vissza, ezért évente csak egyszer költ.
Az ürge a rágcsálók rendjébe tartozó karcsú testű állat. Fülei aprók, bundája hátán világos pontokkal tarkított sárgásszürke alapszínű, hasa rozsdasárga, nyaknál fehér. Mellső végtagjai fejletlenebbek a hátsóknál. Nyílt, rövidfüvű területek lakója. Veszély esetén felegyenesedve jellegzetes füttyöt hallat, amely felhívja társai figyelmét a közelgő ellenségre.
Más emlőssel nehezen összetéveszthető, könnyen felismerhető faj. Jelenlétét a 4–5 cm átmérőjű ürgelyukak felfedezésével is valószínűsíthetjük. Téli álmot alszik, védett állatnak számít. Az Érmelléken annyira elterjedt, hogy Érmihályfalván egy egész határrészt Ürgéskertnek neveznek róla. A Natura 2000 által kijelölt területeken honos helyét tilos bolygatni.
Érmihályfalva határában több helyen is hatalmas homokdombok emelkednek, a sárgahomok a település jellegzetes „aranya”, hiszen szőlő-, dinnye- és egykoron igen jó szűzdohányérlelő tulajdonságáról volt híres. A homokfalakban fészkelő partifecskék mellett felbecsülhetetlen értékű növényvilág is jellemzi a bányák környékét.
Két évtizede egy nagyváradi cég ipari mennyiségben kezdte el a homok kitermelését több érmelléki település határában. A homokterületek a települések tulajdonát képezték, így az önkormányzatok a kilencvenes évek végén szerződést kötöttek a nagyváradi Simcor építkezési anyagokat gyártó vállalattal. Ennek értelmében minden teherautó homokért kavicsot hoznak cserébe, amellyel a mellékutcák járhatóságát teszik lehetővé. 2004 után lassan elmaradoztak a kavicsos teherautók.
A helybéli kataszteri mérnök akkor elmondta, ilyen bányák csak a Banka-soron (határrész Érsemjén és Érmihályfalva között) és a János-telken (az egykori vízimalomnál) működtek, de utóbbit a környezetvédelmi hatóságok bezárták. Tudtával a városra eső tulajdonrészt tanácsi határozattal adták el. Így
A mezőgazdasági földterületekre vonatkozó visszaszolgáltatási törvények értelmében sok mihályfalvi gazdát feketeföld helyett is ezekkel a „holtterületekkel” fizettek ki. Akiknek jobb híján nem volt más választásuk, el is fogadták, de aprópénzen azonnal fel is vásárolták tőlük, akik ismerték a váradi cég szándékait – panaszolták az Érmellék lakói. Vitathatatlan, hogy a felvásárlóknak a Simcor borsos árat fizetett az említett homokföldekért. Szerettük volna megkérdezni a cég képviseletét a környezetvédelmi engedélyükről, ám a sokadik telefonhívásra sem válaszoltak. Érdeklődtünk volna afelől is, hogy egy védett állatokkal, növényritkaságokkal és madárvilággal tarkított területet hogyan lehetett ilyen barbár módon büntetlenül letarolni. Hogy a környezetvédelmi igazgatóság lépésére vagy a Natura 2000 szabályainak szigorítására maradtak-e el a teherautók, még ma is talány. Már senki sem „emlékszik rá.”
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Életútja sporttörténet, nemzetközi tapasztalat és közösségi elköteleződés. A kolozsvári medencéktől az amerikai egyetemi bajnokságig, majd vissza Erdélybe: Baloga Istvánt vízilabdázóként, oktatóként és családapaként is a kitartás vezérli.
Szilveszter éjszakáján és az új év első napjaiban jóval fagypont alatti hőmérséklettel búcsúzik az óesztendő, és köszönt be az új esztendő. Hétvégére, illetve a jövő hét elejére azonban enyhül a hideg idő.
Karácsony előtt idén nem a szokásos takarítással foglalkoztunk, hanem egy különleges utazást választottunk: Malagát és Granadát fedeztük fel Andalúzia napsütötte vidékén. A mediterrán városok lenyűgöző erődítményei az első pillanattól magukkal ragadtak.
Harmincöt éve szolgál Marosszentgyörgyön, nemrég jelent meg a századik verseskötete, és december elején a prefektúra is kitüntette a közösségért végzett szolgálatáért. Baricz Lajos római katolikus plébánossal a szolgálatáról és az ünnepről beszélgettünk.
Lehet-e egyszerre fergeteges bulikat tartani és Jézus örömhírét hitelesen képviselni? Miklós Gyuri szerint nemcsak lehet, hanem kell is. A kolozsvári zenész és vallástanár a vele készült beszélgetés során hitről, zenéről, küldetésről és arról vall.
A gyulai Százéves Cukrászda korábban is megkerülhetetlen pontja volt a viharsarki városnak, az idén elnyert Magyarország Tortája cím pedig csak még több vendéget vonz a létesítménybe. Decemberi látogatásunkkor „belekóstolunk” az egykori kávéházi miliőbe.
Télies, hideg napok elé nézünk az esztendő utolsó hetében, éjszakánként mindenütt fagypont alá süllyed a hőmérő higanyszála. A nappalok sem lesznek sokkal enyhébbek, a csúcshőmérséklet többnyire alig haladja meg a fagypontot, napközben is hideg lesz.
A fiatal generáció nagy mértékben ki van szolgáltatva a közösségi oldalakon terjedő, a Ceaușescu diktatúrája, a totalitárius rendszerek iránti nosztalgiát és szélsőséges eszméket terjesztő tartalmaknak – derült ki nemrég egy elemzésből.
A karácsonyra készülődés jegyében az Erdélyi Napló Keskeny út című videós összeállítása keretében három lelkipásztor mesél arról, hogyan készülnek a híveik a karácsonyra.
Az újságíró sosem megy igazán szabadságra – legalábbis ezt szokták mondani nekem a barátaim, az ismerőseim, a családom. Mert valóban figyelek, látok, jegyzetelek, amikor utazom is. Valóban, mindig úgy alakul, hogy történeteket hozok haza.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!