Túlszabályozás és hiányosságok között

Négy évvel az új tanügyi törvény után jelent meg az egyetem előtti oktatást szabályozó rendelet (Regulamentul de organizare şi funcþionare a unităþilor de învăþământ preuniversitar, azaz ROFUIP), ami egyaránt érvényes az állami, magán- és felekezeti oktatásra. A 80 oldalas, 271 cikkelyből álló dokumentum egyik legtöbbet vitatott előírása szerint a diáknak vagy a szülőnek, illetve gyámnak joga van megfellebbezni az írásbeli felmérő eredményét. A gyakorlati vagy szóbeli próbákra ez nem érvényes. Az oktatónak öt napon belül igazolnia kell a jegyet, ám ha ez sem kielégítő, kérvényezhető a dolgozat újrajavítása. Ezt két olyan tanárnak kell elvégeznie, aki nem tanít az érintett diák osztályában. A két újrajavítás átlaga adja a végleges eredményt, az elemi oktatás szintjén a minősítésről megegyeznek a pedagógusok. Ha az eredeti jegy és az újrajavítás nyomán elért eredmény közötti eltérés egy jegynél kisebb, a fellebbezést visszautasítják, ám ha legalább egy pont az eltérés, akkor jóváhagyják. Már az előző szabályzat is tartalmazta a szülő és a diák fellebbezési jogát, az új szabályzatban viszont módszertan is szerepel.

Kötelességek, tiltások

A szabályzat azt is előírja, hogy az oktatási intézményeknek kötelességük olyan szolgáltatásokat biztosítani, mint a pályaorientációs, valamint pszichológiai és szociális tanácsadás. Rendelkezik arról is, hogy az iskolások 75 százalékos engedményre jogosultak múzeum-, koncert-, színház-, opera- és mozibelépők vásárlásakor, és egyéb közintézmények által szervezett kulturális és sporteseményeken. A kötelező oktatásban résztvevők egész évben 50 százalékos engedményre jogosultak a közszállításban, a vasúti, tengeri és földalatti közlekedésben. Az oktatási intézmények kötelesek visszafizetni azon gyerekek utazási költségeit, akik az iskola 50 kilométeres körzetéből ingáznak. Félévenként nyolc oda-vissza utat kell elszámolnia az internátusban vagy kintlakásban élőknek.

A diákok bankhiteleket igényelhetnek tanulmányaik folytatása céljából. Az állam díjakat, ösztöndíjakat, táborhelyeket kínál a jó eredményt elérő tanulóknak, a szülőnek vagy gyámnak pedig kötelessége a gyermek kötelező oktatásban való részesítése. Ellenkező esetben a gyerek tizedik osztályos koráig a szülő 100 és 1000 lej közti összegre büntethető, vagy közmunkára kötelezhető. Az iskolaelhagyás mértéke Romániában elérte a 19 százalékot is, így az intézkedések érthetők, kérdés, hogy működőképesek lesznek-e. Egy törvénymódosító javaslat szerint az iskolakerülő gyerekek szüleitől meg kellene vonni a szociális segélyt. A javaslat értelmében – ami a 2001/416-os, a rászoruló családok minimális jövedelmét garantáló törvényt módosítaná – egyetlen félév alatt felhalmozott 100 hiányzás a szociális segély folyósításának felfüggesztéséhez vezetne.

A nagyobb biztonságot igyekszik szolgálni az új tanügyi szabályzat azon kitétele, amely kötelezővé teszi valamilyen megkülönböztető jegy – kitűző, kendő vagy egyenruha – viselését. Tanítási idő alatt nem lehet tüntetni az iskola területén, a tanintézet vezetőségének pedig jóvá kell hagynia a tanulók által alapított civil szervezeteket, különböző köröket. Az igazgatónak jogában áll kezdeményezni az iskolaújságok felfüggesztését vagy betiltását, ha azok tartalma ellentmond a belső szabályzatnak. A szülőknek kötelességük legalább havonta egyszer személyesen felvenni a kapcsolatot a tanítóval vagy az osztályfőnökkel, hogy nyomon követhessék gyermekük iskolai fejlődését. Aszülő vagy gyám rendszeres jelentkezését vezetni kell névvel, dátummal és aláírással.

Tilos a diákok testi fenyítése, a verbális, fizikai vagy érzelmi agresszió alkalmazása. Az oktatási intézmények alkalmazottainak illő öltözetben kell megjelenniük, és felelősségteljesen kell viselkedniük.

Törvény mentén

Az új előírások ugyan sok többletjogot biztosítanak a diákoknak, a tanulók képviselői mégsem elégedettek. Miért csak most jelent meg az új működési szabályzat? – kérdeztük Király András oktatási államtitkártól. „Hosszú időn keresztül készítették elő, számtalan észrevételt vettek figyelembe, végigtárgyalták a szülők, diákok képviselőivel, szakszervezetekkel és tanfelügyelőségekkel is, míg 2014 október-novemberében elkészült egy anyag. Ennek véglegesítése különböző, általam ismeretlen okok miatt húzódott, valószínűleg azért, mert közben kormányátalakítás és miniszterváltás volt, és úgy gondolták, hogy a rendeletet még a régi miniszter írja alá. Ennek következtében a sok huzavona ellenére is meglehetősen félkész állapotban van ez a szabályzat” – foglalta össze tapasztalatait az államtitkár. Szerinte azonban van mód a további változtatásokra, mert miniszteri rendelettel lépett érvénybe a szabályzat. „Egy iskola működését irányító szabályzatnak átfogónak kell lennie, miután több mint 8800 oktatási intézmény működik Romániában. A szabályzatnak olyannak kell lennie, hogy alkalmazni lehessen a legnagyobb bukaresti líceum, a kolozsvári Báthori vagy a világvégi iskola esetében is. Ez viszont egy túlszabályozott működési leírás, amely sokszor szó szerint idézi a tanügyi törvényt. A másik problémám: nehezen tudja eldönteni – mivel maga a tanügyi törvény sem dönti el –, hogy centralizál, vagy decentralizál. Nem veszi figyelembe a földrajzi elszigeteltséget sem” – vázolta Király András. Nem tisztázott azonban, hogy az oktatási intézmények, már az új előírások mentén kialakított belső szabályzat alapján kell kezdeniük a második félévet, vagy csak a következő tanév elejétől kell alkalmazniuk.

Az iskoláknak belső szabályzatot kell módosítaniuk az új szabályzat alkalmazása érdekében – veti fel Kéry Hajnal Bihar megyei főtanfelügyelő-helyettes. „Az új szabályozás sokkal részletesebb, mint a régi, jóval világosabban fogalmaz, olyan tevékenységek szabályozását is tartalmazza, mint az iskolában működtethető különböző vakációs tevékenységek vagy mobiltelefonok használata az iskolában. – Az esetleges fellebbezések tekintetében pedig a tanárnak az is kötelessége, hogy megtanítsa a diákot önmagát helyesen értékelni. Egy idő után ezt megtanulja, és azt is, hogyan készüljön, hogy legközelebb jobb eredményt érjen el.”

Csak részben új tankönyvek
Folyamatosan érkeznek az oktatási intézményekbe az új tantervek alapján nyomtatott tankönyvek, ám sikerről így sem beszélhetünk, hisz végül csak az elsősök számára készült magyar nyelvű anyanyelvi kommunikáció és speciális román tankönyv. A másodikosok továbbra is régi tantervet követő kötetekből tanulhatnak. Matematikából várhatóan román könyv fordítása jut majd el a tanulókhoz. „A könyvek egy része megérkezett, másik része még várat magára. Elég nagy probléma ez, amit a tanítók többsége úgy igyekszik megoldani, hogy állandóan segédanyagokat gyártanak, fénymásolnak” – fejtette ki Bara Lajos, a zilahi Wesselényi Református Kollégium igazgatója.

Jó is, rossz is

Bara Lajos, a zilahi Wesselényi Református Kollégium igazgatója lát jót is, rosszat is az új szabályzatban. „Tapasztalatunk szerint az egyenruha a legjobb megkülönböztető jel. Próbálkoztunk mindenféle megoldással, jelvényekkel, de nem igazán működött. Januárban megérkeztek az egyenruháink, kötelező viselésüket már bele is foglaltuk a belső szabályzatunkba. A lányok választhattak: szarafánt szeretnének vagy szoknyát kis kabátkával. A lényeg, hogy mindegyiken szerepel az iskola logója. A fiúknak zakójuk és nadrágjuk van, az öt-hetedikeseknek és az elemistáknak pedig mellényük” – vázolta az egyenruhahelyzetet az intézményvezető.

A szabályzat az igazgató szerint is többnyire a gyerekek jogaira koncentrál, a kötelességekre kevésbé. A pedagógusokra több megszorítás is vár: „Majd ha konkrétan szembesülünk a fellebbezésekkel, akkor látjuk majd, hogy mit is jelent valójában.”

A bánffyhunyadi Vlădeasa Szaklíceumban a második tanév előtt még nem esett különösebben szó az új szabályzatról –tájékoztatott Mihály Ágnes. „Tudunk róla, de hogy a mindennapi oktatás során mit jelent majd, ezt mindenki csak találgatja egyelőre. Egy írásbeli dolgozatnak amúgy is kell hogy legyen javítókulcsa, ami alapján a diák egyetérthet vagy sem a jeggyel. Azt is találgatjuk, hogy ha fellebbezhetnek a jegy miatt, akkor az hogyan fog zajlani. Azzal fogom tölteni a fél napomat? Tanítunk vagy vitatkozunk? Szerintem egy csomó olyan dolgot írtak le szabályként, ami megfelel a mindennapi morális értékeknek, az ember amúgy is azok mentén él és tanít. Olyan rosszul áll az országban a tanügy, hogy teljesen nyilvánvaló dolgokat kell papírra vetni? Szent Lászlónak is azért kellett szigorú törvényeket hoznia, mert az országban rendetlenség uralkodott” – mondta a kalotaszegi történelemtanár.

Változó vallásoktatás, változatlan fejkvóta
Az alkotmánybíróság határozata értelmében jövő tanévtől nem azt kell kérvényezni, hogy a gyermek ne vegyen részt vallásoktatáson, hanem épp fordítva: azt kell jelezni, hogy igénylik a hittanórákat. Ellenkező esetben a gyermek nem vesz részt ezeken a tanórákon. „A jelenlegi megállapodások – főleg az ortodox patriarchával – úgy szólnak, hogy tiszteletben tartják az alkotmánybíróság döntését, de a vallás a törzsanyag része marad, mint például az anyanyelv, a matematika és egyéb tantárgyak, azaz nem válik opcionálissá. Ennek ellenére kérvényezni kell, hogy a gyerek vallásórát látogathasson” – tájékoztatott Király András oktatási államtitkár. A sokat kritizált fejkvótarendszer – amely az oktatási intézmények finanszírozását biztosítja – viszont változatlannak tűnik. A gyereklétszám csökken, ám ha az osztály továbbra is megmarad, az oktatókat fizetni kell. A problémát több megyei tanfelügyelőség jelezte, bár az eljárás a rendszer 2009-es bevezetése óta folyamatos vita tárgya. A zilahi Wesselényi Református Kollégium azon kevés iskolák egyike, amelyik kijön a keretből, ám a megmaradt összeget az állam visszaveszi, az nem fordítható fejlesztésre. „A tanügyi törvény szerint a minisztériumnak mindenütt biztosítania kell a megfelelő oktatási minőséget, függetlenül attól, hogy sok vagy kevés a gyerek, de meghatároz bizonyos sarokszámokat. A kisebbségi oktatás esetében a minisztérium dönti el, működhet-e osztály 12-es minimális létszám alatt. Itt vannak a mi nagy gondjaink, mert kevesebb gyerekkel is különálló osztályokat akarunk megtartani, ami szülő és oktató szempontjából teljesen jogos, de a jelenlegi fejkvóta mellett ez nagyon nehezen fenntartható. Amíg az oktatás működtetése költségvetési tétel, nem nagyon látom a változtatás lehetőségét.”