
Szoboszlay Aladár néhai római katolikus plébános
Fotó: Vekov Károly archívumából
Az 1956-os magyarországi forradalmat követő legnagyobb koncepciós perek egyike a Szoboszlay-per volt, amelyben több mint 400 embert ültettek a vádlottak padjára, tíz személyt pedig ki is végeztek. Az Arad megyei Pécskán több áldozata és elítéltje is volt a megtorlásnak, rájuk emlékeztek a forradalom kitörésének 70. évfordulóján, többek között a Szoboszlay-per anyagából készült dokumentumjáték bemutatásával.
2026. október 24., 14:002026. október 24., 14:00
Az 1956-os magyarországi forradalom leverését Romániában is megtorlások követték, a kommunista diktatúra megdöntésére irányuló törekvésekkel szimpatizáló értelmiségieket nemzetiségre való tekintet nélkül meghurcolták. Emellett a román államhatalom és a titkosrendőrség, a hírhedt Securitate, etnikai feszültségek szítására, a magyar közösségnek állambiztonsági veszélyként való beállítására is használta a leszámolást. Az egyik legnagyobb koncepciós per a Szoboszlay-per, amely néhai Szoboszlay Aladár pécskai római katolikus plébános nevéhez és a köré szerveződő értelmiségiekhez kötődik:
Pécskán, ahol 2013 óta emlékművük van az áldozatoknak, szentmisével, a néptáncelőadással, verses-dalos emlékműsorral és a Szoboszlay-perről írt dokumentumjáték bemutatásával emlékeztek meg a forradalom kitörésének 70. évfordulójáról és az áldozatokról.
Jámbor Ilona, az In Memoriam 1956 Egyesület elnökeként könyvet írt a Szoboszlay-perről, ’56 után 57-en a Temesvári perben címmel, illetve a pécskai emlékmű állításának kezdeményezője volt. Az ünnepségen a Krónika kérdésére kifejtette: az erdélyi megemlékezések sorában fontos helyszín Pécska, hiszen a mai Európai Unió előfutárának tekinthető Osztrák–Magyar–Román Konföderációt és egy kereszténydemokrata rendszert megálmodó mozgalom bölcsője az Arad megyei kisváros volt.
A közigazgatásilag Pécskához tartozó Tornyán született Jámbor Ilona néhai Ferencz Béla Ervin atya révén került kapcsolatba a Szoboszlay-perrel és elítéltjeivel, akit az amnesztia után a magyar határ menti faluba helyeztek.
1956-os könyvek, dokumentumok
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
„1964-ben a politikai foglyok kiszabadultak a börtönből, és tudtuk, hogy Ervin atya gyergyószárhegyi ferences szerzetes börtönben volt, de hogy miért, azt nem. Nem is mert beszélni róla akkor, és nagyon jól tette, mert egy másik aradi elítéltet, akinek az unokaöccse utólag kikérte a dossziéját a Securitate irattárát vizsgáló bizottságtól, harmincan súgták be és követték haláláig! Lehet, hogy nekem is van dossziém, mert hétéves korom óta Ervin atya árnyékában nevelkedtem. Így is kerültem kapcsolatba a Szoboszlay-perrel, mert a rendszerváltás után, amikor újságíróként dolgoztam, Ervin atyával felkerestük a régi foglyokat” – mesélte Jámbor Ilona.
„Magyarországon kitört a forradalom, s gondolta, hogy ha nálunk is lesz valami, akkor mi fog történni. Ők egy kereszténydemokrata pártnak a programját dolgozták ki, az, hogy fegyveres összeesküvést szőttek, koholt vád. Akik vele kapcsolatba kerültek, azokat szépen bemártották” – jelentette ki.
Tíz évvel ezelőtt egy dokumentumjáték is készült a könyv, illetve a per anyaga alapján – szintén Jámbor Ilona tollából –, annak felújított változatát mutatták be péntek este a Pécska–Battonya Amatőr Színjátszó Kör tagjai. „Örülök, hogy vannak emberek, akik ezt köztudatban tartják, mert a hivatalos politika nem nagyon törődik az emlékükkel. Állandóan 1848-at emlegetjük, gyászoljuk a tizenhárom aradi vértanút, de az a tíz ártatlan civil áldozat is Aradhoz kapcsolódik. Ezért örülök, hogy Pécskán ezt nem felejtik el” – fejtette ki Jámbor Ilona.

A kutatómunka mellett emlékmű- és emléktábla-állítás is jelzi az In Memoriam 1956 Egyesület munkáját, mindennek ellenére az elnök fájdalommal állapítja meg: 1956 emlékezete nem olyan erős az erdélyi köztudatban, mint 1848–1849-é.
Akárcsak a tíz évvel ezelőtti bemutatón, ezúttal is a pécskai Schwarz Károly alakította Szoboszlay Aladárt. Még az előadás előtt kértük arra, fejtse ki, milyen érzés ismét eljátszani a szerepet. „Mostanság Romániában és Magyarországon is annyira széthúznak a pártok, hogy ez az ’56-os forradalmi megemlékezés egy példa kéne legyen az összefogásra. Mert akkor fiatal, öreg, gazdag, szegény, tanár, mindenféle ember volt, és csak egy cél vezette őket: a szabadság, és azért összefogtak. Mi itt egy amatőr színjátszócsoport vagyunk, és ez csak egy apró csepp a tengerben, a sok megemlékezés mellett. De tudjuk, hogy a tenger se létezne egy csepp nélkül, az is kicsi cseppekből áll össze. Úgyhogy erre gondolunk, és szeretettel emlékezünk a hősökre” – mondta.
Kimondják az ítéletet
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
Schwarz Károlynak személyes kötődése is van a Szoboszlay-per elítéltjeihez, ugyanis osztálytársa volt a halálraítélt Lukács István fia, Lukács László.
A Pécskai Kisebbségi Hagyományőrző Egyesület volt a főszervezője az ’56-os megemlékezésnek, de a Pécskai Búzavirág Egyesület és Néptáncegyüttes, a Pro Pécska Egyesület és az RMDSZ is hozzájárult a programhoz.
Emlékműsor az Ormós Zsigmond Általános Iskola dísztermében
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
„Példa számunkra az ’56-os ifjak összefogása, úgyhogy ezt az emlékműsort is a Pécskán tevékenykedő magyar civil szervezetekkel közösen hoztuk létre. Együtt többek vagyunk, mint külön-külön. Fontos, hogy tudjuk: nem vagyunk egyedül, és hiszünk abban, hogy Isten az igaz ügyet nem hagyja el” – nyilatkozta a Krónikának Balta-Taics Tünde főszervező.
A hagyományőrző egyesület elnöke szerint fontos a történelmünk, hiszen a múltból tudunk táplálkozni, onnan erednek a gyökereink. „Aki a múltját nem ismeri, nem tiszteli, az sem a jelenben, sem a jövőben nem tudja megélni, hogy tulajdonképpen kicsoda ő, hova tartozik, honnan jött, és hova tart” – foglalta össze azt, hogy mit üzen 1956 emléke a ma emberének.
Balta-Taics Tünde, a Pécskai Kisebbségi Hagyományőrző Egyesület elnöke
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
Az emlékműsor végén a résztvevők a római katolikus templom melletti Szentháromság-téren álló 1956-os emlékműnél helyezték el a kegyelet virágait és mécseseit.
A Szoboszlay-per áldozatainak emlékműve Pécskán
Fotó: Pataky Lehel Zsolt

Az 1956-os magyarországi forradalmat követő egyik legnagyobb romániai koncepciós eljárás volt a Szoboszlay-per. A temesvári születésű plébánost, Szoboszlay Aladárt 1958. szeptember elsején kilenc társával együtt végezték ki. Sírhelyük ma sem ismert.
Nagy visszhangot váltott ki a magyarországi közéletben az ellenzéki pártok által „politikai foglyoknak”, a Tisza-kormány „üldözöttjeinek” tekintett volt kormányzati tisztségviselőkért Budapesten tartott újabb ima.
Nyolc év szünet után decemberben újraindítja romániai belföldi járatait a Wizz Air: a magyar fapados légitársaság heti tizenkét járattal köti össze Kolozsvárt Bukaresttel.
Bár Ilie Bolopjan akkori miniszterelnök májusban még meglehetősen derűlátóan úgy nyilatkozott, hogy az idei év végére az épülő radnóti hőerőmű már áramot fog táplálni a romániai energetikai rendszerbe, a jelek szerint ez mégsem történik meg.
Drasztikus lépéssel fenyeget a Máramaros megyei Kapnikbánya polgármestere arra az esetre, ha a nemrég kormányra került Szociáldemokrata Párt (PSD) által javasolt közigazgatási reform során összeolvasztanák a megyét a szomszédos megyékkel.
Szinte egyszerre kapta meg Hargita megye a Green Destinations Silver Award minősítést és az Európa Gasztronómiai Régiója 2027 címet. Dr. Horváth Alpár egyetemi oktatót kérdeztük.
Megvan a kivitelezője a kolozsvári Keleti park első, tízhektáros szakaszának, így többévnyi tervezés és kisajátítás után végre megkezdődhet a kincses város történetének egyik legnagyobb zöldövezeti beruházása.
2027-et a hegyaljai bor évének nyilvánították, és költségvetési forrásokat fognak elkülöníteni az őshonos termékek helyi és a nemzetközi piacon való népszerűsítésére.
Nyáron egy karibi hajókirándulás videója miatt került a hírekbe a 60 ezer eurós udvarhelyi Erasmus+-projekt, most egy meg sem történt Zoom-megbeszélésről közzétett kép miatt került elő újra az ügy.
Hetek óta a december elsejétől érkező új hulladékszállítási rendszer a legforróbb téma Hargita megyében: szomszédok között, a közösségi médiában is sokan adnak hangot felháborodásuknak.
A parajdi sóbánya 60 alkalmazottját elbocsátják novemberben – közölte kedden a Hargita Megyei Munkaerő Ügynökség.
szóljon hozzá!