Hirdetés

Koholt vádak, börtönbüntetés, vagyonelkobzás, kivégzés: a Szoboszlay-per áldozataira emlékeztek Pécskán

Szoboszlay-per

Szoboszlay Aladár néhai római katolikus plébános

Fotó: Vekov Károly archívumából

Az 1956-os magyarországi forradalmat követő legnagyobb koncepciós perek egyike a Szoboszlay-per volt, amelyben több mint 400 embert ültettek a vádlottak padjára, tíz személyt pedig ki is végeztek. Az Arad megyei Pécskán több áldozata és elítéltje is volt a megtorlásnak, rájuk emlékeztek a forradalom kitörésének 70. évfordulóján, többek között a Szoboszlay-per anyagából készült dokumentumjáték bemutatásával.

Pataky Lehel Zsolt

2026. október 24., 14:002026. október 24., 14:00

Az 1956-os magyarországi forradalom leverését Romániában is megtorlások követték, a kommunista diktatúra megdöntésére irányuló törekvésekkel szimpatizáló értelmiségieket nemzetiségre való tekintet nélkül meghurcolták. Emellett a román államhatalom és a titkosrendőrség, a hírhedt Securitate, etnikai feszültségek szítására, a magyar közösségnek állambiztonsági veszélyként való beállítására is használta a leszámolást. Az egyik legnagyobb koncepciós per a Szoboszlay-per, amely néhai Szoboszlay Aladár pécskai római katolikus plébános nevéhez és a köré szerveződő értelmiségiekhez kötődik:

  • több mint 400 embert tartóztattak le Erdély-szerte a „népi demokratikus berendezkedés elleni fegyveres összeesküvés” vádjával,
  • 57-et közülük el is ítéltek,
  • a tíz fővádlottat 1958-ban kivégezték (máig ismeretlen helyen lévő tömegsírba temették őket),
  • másik 47 személyt összesen több mint 1300 év börtönbüntetésre vagy kényszermunkára ítélték.

Pécskán, ahol 2013 óta emlékművük van az áldozatoknak, szentmisével, a néptáncelőadással, verses-dalos emlékműsorral és a Szoboszlay-perről írt dokumentumjáték bemutatásával emlékeztek meg a forradalom kitörésének 70. évfordulójáról és az áldozatokról.

Hirdetés

Jámbor Ilona, az In Memoriam 1956 Egyesület elnökeként könyvet írt a Szoboszlay-perről, ’56 után 57-en a Temesvári perben címmel, illetve a pécskai emlékmű állításának kezdeményezője volt. Az ünnepségen a Krónika kérdésére kifejtette: az erdélyi megemlékezések sorában fontos helyszín Pécska, hiszen a mai Európai Unió előfutárának tekinthető Osztrák–Magyar–Román Konföderációt és egy kereszténydemokrata rendszert megálmodó mozgalom bölcsője az Arad megyei kisváros volt.

Idézet
Amikor itt bemutattuk a könyvet, nagyon hideg volt: vagy mínusz 15 fok és térdig érő hó, mégis tele volt a terem. Most is beleborzongok, több mint százan eljöttek, és annyira boldogok voltak, hogy végre beszélhetnek erről, mert itt történt, pécskaiakat is elítéltek, kivégeztek, ugye Lukács Istvánt, és Szoboszlay Aladár akkor itt volt pap” – idézte fel.

A közigazgatásilag Pécskához tartozó Tornyán született Jámbor Ilona néhai Ferencz Béla Ervin atya révén került kapcsolatba a Szoboszlay-perrel és elítéltjeivel, akit az amnesztia után a magyar határ menti faluba helyeztek.

1956-os könyvek, dokumentumok •  Fotó: Pataky Lehel Zsolt Galéria

1956-os könyvek, dokumentumok

Fotó: Pataky Lehel Zsolt

„1964-ben a politikai foglyok kiszabadultak a börtönből, és tudtuk, hogy Ervin atya gyergyószárhegyi ferences szerzetes börtönben volt, de hogy miért, azt nem. Nem is mert beszélni róla akkor, és nagyon jól tette, mert egy másik aradi elítéltet, akinek az unokaöccse utólag kikérte a dossziéját a Securitate irattárát vizsgáló bizottságtól, harmincan súgták be és követték haláláig! Lehet, hogy nekem is van dossziém, mert hétéves korom óta Ervin atya árnyékában nevelkedtem. Így is kerültem kapcsolatba a Szoboszlay-perrel, mert a rendszerváltás után, amikor újságíróként dolgoztam, Ervin atyával felkerestük a régi foglyokat” – mesélte Jámbor Ilona.

Szoboszlay Aladárnak az volt a „bűne”, hogy gondolkodó pap volt, és a gondolatait le is írta.

„Magyarországon kitört a forradalom, s gondolta, hogy ha nálunk is lesz valami, akkor mi fog történni. Ők egy kereszténydemokrata pártnak a programját dolgozták ki, az, hogy fegyveres összeesküvést szőttek, koholt vád. Akik vele kapcsolatba kerültek, azokat szépen bemártották” – jelentette ki.

Dokumentumjáték a Szoboszlay-perről

Tíz évvel ezelőtt egy dokumentumjáték is készült a könyv, illetve a per anyaga alapján – szintén Jámbor Ilona tollából –, annak felújított változatát mutatták be péntek este a Pécska–Battonya Amatőr Színjátszó Kör tagjai. „Örülök, hogy vannak emberek, akik ezt köztudatban tartják, mert a hivatalos politika nem nagyon törődik az emlékükkel. Állandóan 1848-at emlegetjük, gyászoljuk a tizenhárom aradi vértanút, de az a tíz ártatlan civil áldozat is Aradhoz kapcsolódik. Ezért örülök, hogy Pécskán ezt nem felejtik el” – fejtette ki Jámbor Ilona.

korábban írtuk

„1956 tanulsága, hogy a civil szféra ma sem maradhat közömbös” – A Szoboszlay-per kutatója a forradalom emlékezetéről
„1956 tanulsága, hogy a civil szféra ma sem maradhat közömbös” – A Szoboszlay-per kutatója a forradalom emlékezetéről

A kutatómunka mellett emlékmű- és emléktábla-állítás is jelzi az In Memoriam 1956 Egyesület munkáját, mindennek ellenére az elnök fájdalommal állapítja meg: 1956 emlékezete nem olyan erős az erdélyi köztudatban, mint 1848–1849-é.

Akárcsak a tíz évvel ezelőtti bemutatón, ezúttal is a pécskai Schwarz Károly alakította Szoboszlay Aladárt. Még az előadás előtt kértük arra, fejtse ki, milyen érzés ismét eljátszani a szerepet. „Mostanság Romániában és Magyarországon is annyira széthúznak a pártok, hogy ez az ’56-os forradalmi megemlékezés egy példa kéne legyen az összefogásra. Mert akkor fiatal, öreg, gazdag, szegény, tanár, mindenféle ember volt, és csak egy cél vezette őket: a szabadság, és azért összefogtak. Mi itt egy amatőr színjátszócsoport vagyunk, és ez csak egy apró csepp a tengerben, a sok megemlékezés mellett. De tudjuk, hogy a tenger se létezne egy csepp nélkül, az is kicsi cseppekből áll össze. Úgyhogy erre gondolunk, és szeretettel emlékezünk a hősökre” – mondta.

Kimondják az ítéletet •  Fotó: Pataky Lehel Zsolt Galéria

Kimondják az ítéletet

Fotó: Pataky Lehel Zsolt

Schwarz Károlynak személyes kötődése is van a Szoboszlay-per elítéltjeihez, ugyanis osztálytársa volt a halálraítélt Lukács István fia, Lukács László.

Idézet
Három évvel idősebb volt nálunk, de olyan stresszt élt át, mikor az édesapját elvitték, hogy csak nehezen érettségizett le velünk. ’58-ban végezték ki az apját, de ők csak a ’60-as évek végén tudták meg, hogy már nem él. Semmilyen értestést nem kaptak addig. Szegénységben éltek, el kellett hagyják a házat, mert teljes vagyonelkobzásra is ítélték. Laci nagy szeretettel jön minden évben az osztálytalálkozóra. Most is eljött volna, de ezekben a percekben Szegeden koszorúz, úgyhogy csak telefonon beszéltünk” – osztotta meg.

Példamutató pécskai összefogás

A Pécskai Kisebbségi Hagyományőrző Egyesület volt a főszervezője az ’56-os megemlékezésnek, de a Pécskai Búzavirág Egyesület és Néptáncegyüttes, a Pro Pécska Egyesület és az RMDSZ is hozzájárult a programhoz.

Emlékműsor az Ormós Zsigmond Általános Iskola dísztermében •  Fotó: Pataky Lehel Zsolt Galéria

Emlékműsor az Ormós Zsigmond Általános Iskola dísztermében

Fotó: Pataky Lehel Zsolt

„Példa számunkra az ’56-os ifjak összefogása, úgyhogy ezt az emlékműsort is a Pécskán tevékenykedő magyar civil szervezetekkel közösen hoztuk létre. Együtt többek vagyunk, mint külön-külön. Fontos, hogy tudjuk: nem vagyunk egyedül, és hiszünk abban, hogy Isten az igaz ügyet nem hagyja el” – nyilatkozta a Krónikának Balta-Taics Tünde főszervező.

A hagyományőrző egyesület elnöke szerint fontos a történelmünk, hiszen a múltból tudunk táplálkozni, onnan erednek a gyökereink. „Aki a múltját nem ismeri, nem tiszteli, az sem a jelenben, sem a jövőben nem tudja megélni, hogy tulajdonképpen kicsoda ő, hova tartozik, honnan jött, és hova tart” – foglalta össze azt, hogy mit üzen 1956 emléke a ma emberének.

Balta-Taics Tünde, a Pécskai Kisebbségi Hagyományőrző Egyesület elnöke •  Fotó: Pataky Lehel Zsolt Galéria

Balta-Taics Tünde, a Pécskai Kisebbségi Hagyományőrző Egyesület elnöke

Fotó: Pataky Lehel Zsolt

Az emlékműsor végén a résztvevők a római katolikus templom melletti Szentháromság-téren álló 1956-os emlékműnél helyezték el a kegyelet virágait és mécseseit.

Szoboszlay-per Galéria

A Szoboszlay-per áldozatainak emlékműve Pécskán

Fotó: Pataky Lehel Zsolt

korábban írtuk

Tíz halálos ítéletet és több mint 1300 évnyi börtönbüntetést szabtak ki az 1956 utáni Szoboszlay-perben
Tíz halálos ítéletet és több mint 1300 évnyi börtönbüntetést szabtak ki az 1956 utáni Szoboszlay-perben

Az 1956-os magyarországi forradalmat követő egyik legnagyobb romániai koncepciós eljárás volt a Szoboszlay-per. A temesvári születésű plébánost, Szoboszlay Aladárt 1958. szeptember elsején kilenc társával együtt végezték ki. Sírhelyük ma sem ismert.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. november 12., csütörtök

Böjte Csaba megindokolta, miért imádkozott a „politikai foglyokért” Budapesten

Nagy visszhangot váltott ki a magyarországi közéletben az ellenzéki pártok által „politikai foglyoknak”, a Tisza-kormány „üldözöttjeinek” tekintett volt kormányzati tisztségviselőkért Budapesten tartott újabb ima.

Böjte Csaba megindokolta, miért imádkozott a „politikai foglyokért” Budapesten
Hirdetés
2026. november 12., csütörtök

Felszálló ágon a magyar fapados légitársaság Romániában

Nyolc év szünet után decemberben újraindítja romániai belföldi járatait a Wizz Air: a magyar fapados légitársaság heti tizenkét járattal köti össze Kolozsvárt Bukaresttel.

Felszálló ágon a magyar fapados légitársaság Romániában
2026. november 12., csütörtök

Tovább késik a stratégiai fontosságú erdélyi hőerőmű befejezése

Bár Ilie Bolopjan akkori miniszterelnök májusban még meglehetősen derűlátóan úgy nyilatkozott, hogy az idei év végére az épülő radnóti hőerőmű már áramot fog táplálni a romániai energetikai rendszerbe, a jelek szerint ez mégsem történik meg.

Tovább késik a stratégiai fontosságú erdélyi hőerőmű befejezése
2026. november 12., csütörtök

„Elszakadunk Nagy-Romániától”. Radikális lépéssel fenyeget egy máramarosi polgármester a közigazgatási reform miatt

Drasztikus lépéssel fenyeget a Máramaros megyei Kapnikbánya polgármestere arra az esetre, ha a nemrég kormányra került Szociáldemokrata Párt (PSD) által javasolt közigazgatási reform során összeolvasztanák a megyét a szomszédos megyékkel.

„Elszakadunk Nagy-Romániától”. Radikális lépéssel fenyeget egy máramarosi polgármester a közigazgatási reform miatt
Hirdetés
2026. november 12., csütörtök

Két nemzetközi elismerés, egy kérdés: elbírja-e a Székelyföld a saját turisztikai sikerét?

Szinte egyszerre kapta meg Hargita megye a Green Destinations Silver Award minősítést és az Európa Gasztronómiai Régiója 2027 címet. Dr. Horváth Alpár egyetemi oktatót kérdeztük.

Két nemzetközi elismerés, egy kérdés: elbírja-e a Székelyföld a saját turisztikai sikerét?
2026. november 11., szerda

Akvapark helyett zöldövezet: hosszú huzavona után megkezdődhet Kolozsvár óriásparkjának kialakítása

Megvan a kivitelezője a kolozsvári Keleti park első, tízhektáros szakaszának, így többévnyi tervezés és kisajátítás után végre megkezdődhet a kincses város történetének egyik legnagyobb zöldövezeti beruházása.

Akvapark helyett zöldövezet: hosszú huzavona után megkezdődhet Kolozsvár óriásparkjának kialakítása
2026. november 11., szerda

Történelmi magyar borvidék népszerűsítését tűzte zászlajára az Arad megyei önkormányzat

2027-et a hegyaljai bor évének nyilvánították, és költségvetési forrásokat fognak elkülöníteni az őshonos termékek helyi és a nemzetközi piacon való népszerűsítésére.

Történelmi magyar borvidék népszerűsítését tűzte zászlajára az Arad megyei önkormányzat
Hirdetés
2026. november 10., kedd

Tisztújítást kezdeményeznek az udvarhelyi ifjúsági szervezetnél az Erasmus-botrány után

Nyáron egy karibi hajókirándulás videója miatt került a hírekbe a 60 ezer eurós udvarhelyi Erasmus+-projekt, most egy meg sem történt Zoom-megbeszélésről közzétett kép miatt került elő újra az ügy.

Tisztújítást kezdeményeznek az udvarhelyi ifjúsági szervezetnél az Erasmus-botrány után
2026. november 10., kedd

Nem csitul a felháborodás az új szemétszállítás miatt Hargita megyében, az EMSZ a felelősök számonkérését követeli

Hetek óta a december elsejétől érkező új hulladékszállítási rendszer a legforróbb téma Hargita megyében: szomszédok között, a közösségi médiában is sokan adnak hangot felháborodásuknak.

Nem csitul a felháborodás az új szemétszállítás miatt Hargita megyében, az EMSZ a felelősök számonkérését követeli
2026. november 10., kedd

Újabb rossz hírek Parajdról: elbocsátják a sóbánya alkalmazottainak csaknem felét

A parajdi sóbánya 60 alkalmazottját elbocsátják novemberben – közölte kedden a Hargita Megyei Munkaerő Ügynökség.

Újabb rossz hírek Parajdról: elbocsátják a sóbánya alkalmazottainak csaknem felét
Hirdetés
Hirdetés