
2013. június 14., 09:212013. június 14., 09:21
2013. június 14., 09:222013. június 14., 09:22
– Részt vett az Ana Miranda spanyol EP-képviselő által az aranykitermelés ciánalapú technológiája ügyében kezdeményezett konferencián. Milyen helyzetet vázolt volna fel e tekintetben Romániában?
– Romániában a bányászati tevékenység átalakításának, illetve a törvényváltoztatások időszakát éljük, és ebben benne foglaltatik a bányászati illetékek arányának, a műszaki feltételeknek, a teljes bányászati tevékenységnek az újrafogalmazása. A folyamatnak – amely a mérlegelés és a törvénymódosítás stádiumában tart –, a nyár végéig kell befejeződnie, utána dönt a parlament.
– Ön milyen álláspontot képvisel? Osztja Ana Miranda elutasító véleményét a ciánalapú aranykitermelés betiltása tekintetében?
– Nem volt módomban teljes egészében jelen lenni a konferencián, így a végkövetkeztetések alatt sem. Az üzenete azonban világos: a súlyos környezetszennyezéssel fenyegető régi technológiák, a horderejüknél fogva nagy közösségeket és területeket érintő tervek alkalmazását a legnagyobb szigorral és óvatossággal kell tanulmányozni. Ennek érdekében akár az európai, illetve a nemzeti előírások újratárgyalásától sem kell visszariadni annak érdekében, hogy ezek a tevékenységek a legmagasabb standardoknak feleljenek meg. Jómagam a skandináv követelményekhez igazodom, azok a mérvadó gazdasági szükségletek és a környezetpolitika legszigorúbb kibékítése révén biztosítják a kitermelés módozatait.
– Aláírja a Janez Potočnik EB-biztosnak címzett levelet, amelyben a ciánalapú technológiák aranybányászati alkalmazásának a betiltását kérik?
– Nem ismerem a tartalmát, majd áttanulmányozom.
– Támogatja a román kormányt a verespataki kitermelés ügyéhez való támogató viszonyulásában?
– A kitermelés gondolata a jelenlegi gazdasági válság idején szükséges, mondhatnánk bölcs elképzelés. A kérdés csupán az, hogy milyen feltételek mellett kezdjük el az ásványi kincsek kiaknázását, legyen az arany vagy egyéb altalajkincs.
A március elején megszokott átlagokhoz képest néhány fokkal melegebb, enyhe, tavaszias idő várható az előttünk álló hét napban; csupán az éjszakai hőmérsékletek süllyednek fagypont alá.
Szabó Szilárd táncpedagógus-koreográfus feleségével, Németh Ildikó néptáncművész-oktatóval a Fejér vármegyei Tordason lakik. Az erdélyi táncok kiváló ismerőjeként és oktatójaként a házaspár gyakran megfordul Erdélyben is. Velük beszélgettünk.
Négy évnyi háború után kijelenthető: Ukrajna egyre rosszabb állapotban van, Oroszország hadereje és gazdasága is jókora veszteséget szenvedett, és Európa is súlyosan megsínylette a konfliktust.
A méhészetből származó jövedelmének jelentős részét szenvedélyére fordítja egy hármasfalusi gazda: több mint egy évtizede régiségeket gyűjt, és otthona egyik szárnyát valóságos kiállítótérré alakította.
Egy gombolyag fonal, csendes téli esték és nemzedékeken át öröklődő tudás – innen indult, mára pedig saját, szeretettel teli alkotói világgá formálódott. A horgolt figuráktól Szabó Anita beszélt az Erdélyi Naplónak.
Közel négy év elteltével is homály fedi, ki vagy kik perzseltek meg, majd dobtak ki levélszavazatokat Maros megyében, a 2022-es magyarországi választások előtt nem sokkal. A Maros megyei ügyészségtől megtudtuk, a tetteseket nem sikerült azonosítani.
Miközben az éjszakák még téliesen fagyosak maradnak, péntektől látványosan melegednek a nappalok, hétvégére akár 15 °C-os csúcshőmérséklet is várható. A tavasziasan meleg időjárás kitart a jövő hét első felében is.
Csapatmunkára és kommunikációra épülő, intenzív és figyelemlekötő játékra számíthatnak azok, akik a Szatmár Megyei Múzeumban járva „lemerészkednek” a pincébe is. Itt ugyanis Románia első, nemrég újranyílt szabadulószobája fogadja őket.
Folyamatos lehűlés, valamint esőben, havasesőben és hóban gazdag csapadék jellemzi az előttünk álló hetet. A télies hidegek elmúltával a jövő héttől számíthatunk enyhülésre.
Balázs Ferenc (1901–1937), a kiemelkedő unitárius lelkész, költő, író, faluszervező szellemi örökségére összpontosít 2026-ban a Magyar Unitárius Egyház. Kovács István püspök megkeresésünkre Balázs Ferenc szerteágazó tevékenységéről beszélt.
szóljon hozzá!