Roncsautóprogram: változó módszerek kérdőjelekkel

Minisztériumi források szerint 2014-ben az utolsó fordulóhoz ért a 2005-ben elindított romániai roncsautóprogram: A Hivatalos Közlönyben március 21-én megjelent idei kiírás több pontban is változásokat hozott a korábbiakhoz képest. A három legfontosabb újdonság: az eddigi gyakorlattól eltérően a korábbi tíz helyett nyolcéves vagy annál idősebb járművek is leadhatók; a gépkocsi tulajdonosa nem papír alapú értékjegyet kap, hanem elektronikus voucher formájában jegyzik részvételét az új elektronikus rendszerben; megszüntették az értékjegyek számának területi, megyénkénti leosztását.

Nem a roncstelepen kezdődik

„Az új rendszer lényege, hogy megpróbálja megszüntetni a voucherek eddigi feketekereskedelmét” – jelentette ki megkeresésünkre Pozna Dávid, az ócskavasbegyűjtéssel és hasznosítással foglalkozó sepsiszentgyörgyi Ariadne Impex Kft. tulajdonos-vezetője. Az előző években leadott roncsautókért a gépkocsi tulajdonos értékjegyet kapott, és ha nem vásárolt új kocsit, a vouchert a névérték harmadáért, jó esetben a feléért tudta értékesíteni a feketepiacon. A szemfüles viszonteladók viszont néhány száz lejjel drágábban adták tovább.

A régi autókat átvevő fémhulladékgyűjtő telepeknek az új rendelkezések szerint is helyük van a rendszerben, annyi különbséggel, hogy a roncsautó programban részt venni kívánó jogi vagy magánszemélynek először nem ott kell jelentkeznie. „Éveken át hosszas sorban állás és idegeskedés volt a fémhulladékot gyűjtő lerakatok előtt. Valamennyi megye többszörös túljelentkezéssel küszködött, ezért a sorban állás döntötte el, kinek veszik át a kocsiját, és kinek kell hazavinnie” – magyarázza az elmúlt évek tapasztalatát a háromszéki szakember.

Idéntől a leadandó régi gépkocsi tulajdonosának előbb egy gépkocsi forgalmazó márkaképviseletre kell mennie a régi autó irataival. A kérést a környezetvédelmi minisztérium által működtetett Környezetvédelmi Alap számítógépes rendszerében rögzítik, pozitív elbírálás esetén a márkakereskedő által kiállított bizonylattal kell átadnia a régi gépkocsit a hulladékgyűjtő telepen. Innentől az út az immár szokványos: a helyi önkormányzat pénzügyi hivatalánál és a közlekedésrendészeten vonják ki a forgalomból a használt gépkocsit, majd az autókereskedőnél történik meg az új gépkocsi vételi szerződésének megkötése.

A roncsautókat átvevő háromszéki telep vezetője szerint az új rendszer civilizáltabb, mint a korábbi. Túljelentkezésre azonban továbbra is számítani kell, hiszen az idei 20 ezer voucher 5 ezerrel ugyan több a tavalyinál, de a reális szükségletekhez képest változatlanul kevés. „Tavaly 260 értékjegyet kapott a megye 2000 jelentkezőre, azaz mintegy tíz emberre jutott egy értékjegy” – jelzi a rendszer egyik hibáját Pozna Dávid.

A Dacia vezet

Nemcsak székelyudvarhelyi, hanem országos jelenségről számol be Bertalan Andor, az Auto Group Simo Kft. eladási igazgatója, amikor azt mondja: a roncsautóprogram keretében forgalmazott új gépkocsimárkák terén verhetetlen a Dacia. A 6500 lejt érő értékjegy birtokában már 5000 euróért lehet új Dacia Logant vásárolni, ez a hazai piacon a legkedvezőbb ár. A hitelezés iránti bizalom megingása óta tíz vevőből hét készpénzzel fizeti ki az új Daciát. A válság előtti évekhez képest 75 százalékkal esett vissza az új kocsik vásárlása: míg 2010-ben hetente 40 új Daciát adott el a székelyudvarhelyi cég, idén már a heti 10 vásárolónak is örülnek. Az eladott új autók fele, kétharmada a roncsautóprogram keretében talál gazdára, egyértelmű tehát a program sikere a gyár termékeinek hazai térhódításában. Szegényebb vidékeken azért van kiemelt szerepük az olcsóbb márkáknak, mert a kispénzű vásárló nehezen jut bankhitelhez. Az autóvásárlásra gyűjtő családok közül többen is meg tudnak spórolni 5000 eurót, így készpénzben fizetnek – magyarázza a székelyudvarhelyi márkakereskedés mérnöke. Szavai alátámasztására hozzáteszi: a tavalyi roncsautóprogram keretében Renault-ból mindössze kettő lelt gazdára...

Valamivel jobb helyzetben vannak azok a cégek, ahol növekvő igény mutatkozik a haszonjárművekre. Az 2014-re meghirdetett 20 ezer értékjegyből 3000 jut cégeknek és közintézményeknek. A gazdaság lassú, de biztos erősödését jelzi, hogy a különböző hitel- és lízingcsomagoknak köszönhetően egyre több cég képes beszerezni a tevékenységéhez szükséges hazai vagy külföldi gyártmányú járműveket.

Ki ad el, ki vásárol?

A 140 millió lej értékű, 20 ezer értékjegyet kínáló idei program bőkezűbb ugyan, mint a tavalyi, de továbbra is messze elmarad a 2010-es 190 ezres kontingenstől. Gyakorlatilag a kilenc évvel ezelőtti induláskor erre szánt kerettel egyezik meg, ami a vásárlók és gépkocsi forgalmazók elvárásaihoz képest egyaránt igen szerény kínálat. Szakemberek szerint az eddigi rendszerrel – a sok hiba mellett – összességében mindenki jól járt. A lerobbant Daciáját ócskavasnak eladó kisnyugdíjasok új gépkocsit nem nagyon tudtak vásárolni, a továbbadott voucherrel viszont a régi autó piaci áránál nagyobb összeghez jutottak. Az újra pályázó szintén jobb áron találta meg számításait, hiszen az árba beszámított két-három értékjegyet a névérték feléért-kétharmadáért vásárolta meg a feketepiacon. Jól járt a rendszerben részt vevő ócskavastelepes és a márkakereskedő is.

A Korodi Attila RMDSZ-es miniszter vezette környezetvédelmi tárca szándéka – a feketepiac teljes felszámolása – ezúttal sem teljesülhet. Az új rendszer legnagyobb hátránya, hogy új gépkocsit csak a régit leadó személy nevére lehet vásárolni. A roncsautóprogram rendszerébe március 31-ig felvételüket kérő gépkocsi forgalmazók számára április első hétvégéjén tart részletes tájékoztatót a Környezetvédelmi Alap. Ekkor derül ki többek között az is: mit ért a szaktárca azon, hogy a régi kocsiját leadó, de újat nem vásárló ügyfél névértéken adhatja át elektronikus értékjegyét másnak. Pozna Dávid ezt úgy értelmezi, hogy az ügylet bizalmi, baráti alapon bonyolítható le, azaz mindkét félnek részt kell vennie a teljes műveletben.

A feketepiaci adásvétel miatt ejtett eddigi rendszer a jelek szerint továbbra sem szűnik meg, hiszen a piacon nem csak közeli barátok és ismerősök adnak-vesznek kocsit. A márkakereskedők már jó előre készülnek a kiskapuk megtalálására: a honlapokon feltüntetett kérdőívet kitöltő és beküldő ügyfelek számára teljes körű szolgáltatást ígérnek. Ha vásárolnak új kocsit, ha nem.

Előrefizetés, késedelmes utalás

Egy nevét elhallgató új gépkocsivásárló szerint a rendszer nagy hibája, hogy a gépkocsi árát előre ki kell fizetni, míg az állami támogatásként érkező voucher ellenértékét a márkakereskedő több hónapos késéssel utalja át az ügyfél bankszámlájára. Tavaly többen is vásároltak új Skodát a roncsautóprogram keretében, a kirendeltségen keresztül mindenki két-három értékjegyet szerzett be, az értékjegyek névértékével megegyező pénzösszeget azonban két hónap, de inkább négy-öt hónap múlva kapták meg. A gépkocsi forgalmazó a késést azzal indokolta, hogy az államkasszából későn utalta át a pénzt, viszont amikor a türelmüket veszített kliensek vehemensebben kezdtek reklamálni, a kirendeltség néhány napon belül átutalta az összeget...

 Európai példák

A roncsautóprogram nem állami találmány: a személyautógyártó világcégek már évtizedekkel ezelőtt felfedezték, hogy ha eladási akcióik keretében az új autó árába vásárlási kedvezményként beszámítják az ügyfél régi autóját, növelhetik eladásaikat. Üzleti politikájának függvényében több autógyár is meghirdetett már hasonló akciókat.

Európában nyolc állam – közöttük Románia – kormánya is felkarolta az ötletet, és az utóbbi húsz esztendőben több-kevesebb rendszerességgel meghirdették az akciót. A gazdasági válság 2008-2009-es beköszöntével a német autóipar megsegítésére a német szövetségi állam írta ki 2009-ben a  legambiciózusabb programot: mintegy kétmillió darab, 2500 eurós értékjegyet osztottak szét a régi autójukat leadó ügyfelek között. Sikere ellenére a program mégis hatalmas vitát szült Németországban: kiderült, hogy a német autógyártók ellenében az olcsóbb külföldi kocsik importja – elsősorban a Dacia – jókora szeletet hasított az állami támogatásból.

A német roncsautóprogramot a kormány végül leállította, Franciaországban, Portugáliában, Cipruson és Hollandiában azonban ma is működik. A legkisebb összeget, 500 eurót a francia környezetvédelmi hivatal fizeti ki, a legtöbbet pedig Ciprus, ahol a 15 évnél öregebb jármű leadásáért 1800 eurós voucher jár új kocsi vásárlásához. Hollandiában az autópark megújításának programja igen rugalmas: a 15 évnél fiatalabb kocsikért ezer euró, az idősebbért 1250 euró jár. Az ár annak függvényében is változik, hogy benzines vagy dízelmotros kocsit ad-e le a tulajdonos a bontónak. Szintén Hollandia az egyetlen ország, ahol a környezetvédelmi értékjeggyel nem kötelező új kocsit váásárolni: a nyolc évnél fiatalabb jármű műszaki állapota azonban kifogástalan kell hogy legyen.

A gazdasági válság első két évében nemcsak Európában, hanem az Egyesült Államokban is óriási pénzösszeget fektetett az állam az autóipar megsegítésére, legtöbb országban azonban ezek csupán időszakos, átmeneti intézkedések voltak.