Kolozsvár nyári turistaszezonban: az elmaradó berhuházások miatt a városban egyre nehezebb közlekedni és parkolót találni
Fotó: Nicu Cherciu
A kormány új adópolitikája miatt idéntől a legtöbb önkormányzat kevesebb pénzből gazdálkodhat. Az erdélyi települések zöme 2018-ban karcsúsított költségvetéssel próbálja átütemezni vagy lefaragni a beruházások egy részét, míg a székelyföldi városok elsősorban kulturális kiadásaikat nyirbálják meg. Van, ahol a helyi adók emelésével próbálják egyenesbe hozni a kiadások és költségek mérlegét. Lapunknak nyilatkozó városvezetők szerint a bevételek csökkenésével csak azok jártak jól, akik eddig sem terveztek sokat.
2018. február 15., 18:032018. február 15., 18:03
2018. február 15., 18:132018. február 15., 18:13
Gyorsvasutat ígérnek Kolozsvár és Budapest között, miközben a kincses város idén egy parkolót nem fog tudni megépíteni pénzforrások hiánya miatt. Ameddig arra várunk, hogy nyílsebesen eljussunk a magyar fővárosba, mintegy száz vonatjáratot szüntet meg a román állami vasúti társaság. Miközben a nemrégiben kinevezett román kormány több száz kilométer autópálya megépítését ígéri a következő években, a helyi önkormányzatoknak egy járda felújítására sincs pénzük. Ugyanis az idei költségvetésben az önkormányzatok támogatása változik a legjobban. Ennek oka, hogy január 16-tól 10 százalékra csökken a személyi jövedelemadó, amely az önkormányzatok legnagyobb bevételi forrása. Az intézkedés hatására jelentős összegektől esnek el a polgármesteri hivatalok, amit valamilyen formában pótolni kell.
Az RMDSZ azzal a javaslattal állt elő, hogy a jövedelemadóból befolyó összegek a jelenlegi 71,5 százalék helyett ezután 100 százalékban maradjanak helyben. Kezdeményezésüket a pénzügyi szakbizottság megszavazta ugyan, ám ezt követően a parlamenti vita során a liberális párt egyik gyulafehérvári képviselőjének sikerült megtorpedóznia az elképzelést azzal, hogy RMDSZ-ellenes beszédet tartott. Ennek nyomán több liberális honatya a szavazáskor kiment a teremből. A kormánypárti törvényhozók kitartottak saját elképzelésük mellett, így a javaslatot visszautasította a parlament. Az RMDSZ politikusai szerint a kormány által kidolgozott támogatási elképzelés elfogadható része, hogy minden önkormányzatnak lesz egy minimális működési költsége, lakosonként 750 lej. Ez az összeg ugyanakkor nem lehet kisebb 1 millió lejnél a községek esetében, legalább 3 millió lejnek kell lennie a városok és minimum 5 millió lejnek a megyei jogú városok esetében.
Kolozsvár sok szempontból Románia leggyorsabban fejlődő városa, ugyanakkor a legdrágábbak közé is tartozik.
A visszaesés a kormánynak az adóvisszaosztás révén nyújtott összeg lefaragására vonatkozó intézkedésének tudható be. Oláh Emese, Kolozsvár alpolgármestere lapunknak elmondta: a kincses város esetében a nagyobb infrastrukturális befektetések kerültek átütemezésre. A parkolóházak építését hosszabb, 5 illetve 7 éves időtartamra ütemezték. Hozzátette, a kulturális pályázatok keretét a városháza nem módosította a 2017-es évhez viszonyítva. Ennek ellenére a kolozsvári magyar színház vezetősége nemrég arról tájékoztatott, hogy idén díszletekre sem nagyon jut pénzük, így a bemutatásra kerülő darabok csak „minimalista” módszerrel oldhatók meg. Magyarán, több lesz a stúdióelőadás, amelyek megvalósítása gyakorlatilag kevesebb pénzbe kerül. De a gépkocsivezetők sem örvendezhetnek túlságosan a parkolók építésének elodázása miatt, hiszen Kolozsváron már alig lehet közlekedni, parkolóhelyet pedig egyre nehezebb találni.
Várad megújuló arculata: az idei kilencmillió eurós hiány több projekt folytatását is érinti
Fotó: Oradea.ro
Nagyváradnak eleve kisebb volt a költségvetése Kolozsvárnál.
Ennek az összegnek a pótlására a Pece-parti városban 20 százalékkal megemelték az ingatlanadókat, de még ez sem fedezi a kiesett bevételt. Zatykó Gyula szerint Nagyvárad kényszerhelyzetben van, hiszen több megnyert uniós projekt létezik, ahol az önrészt a városnak kell befizetnie. Így az önkormányzat választás előtt állt: vagy lemond uniós pénzekről, ami nem jó ötlet, vagy további adót emel, hogy az önrészt be tudja fizetni. Így is kénytelenek voltak lemondani például egy aluljáró megépítéséről, amely a Kolozsvárról Nagyváradra bejövő forgalmon könnyített volna. Zatykó Gyula hozzátette: bár az adónövelés kellemetlenül érinti a lakosokat, badarság lett volna lemondani a beruházásokról, hiszen a megvalósításhoz szükséges anyagiak nagy része uniós pályázatokból származik. Ugyanakkor folytatódnak a beruházások azokba az ingatlanokba, amelyek a kultúrát szolgálják. A városvezetés azzal is tisztában van, hogy a turizmus fellendítéséhez óhatatlanul szükség van magas szintű kulturális rendezvények szervezésére. „Az elképzelés az, hogy ne csökkentsük a kultúrára szánt összeget” – mondta az EMNP alelnöke.
A helyi költségvetés csökkentésével bonyolult helyzetbe kerültek a városok vezetői: ha nem emelik a helyi adókat, akkor jelentős beruházásokról kell lemondaniuk. Ha viszont megemelik, akkor magukra haragítják a lakosságot. Zatykó Gyula szerint az intézkedés elsősorban a jól gazdálkodó erdélyi városokat érintette negatívan. Ahol eddig sem történt semmi, ott kevésbé bánják, de ahol sikerült elérni valamit, ott nagyon megérzik a törvény hatásait.
Az adóreform következtében megcsappant önkormányzati költségvetés sok helyen a kulturális intézményeket érinti leginkább. Amint azt lapunkban is megírtuk, Hargita megyében például a színházak és táncegyüttesek kiadásainak kényszerű lefaragása hatékonyabb együttműködésre készteti az önkormányzat hatáskörébe tartozó intézményeket. Csíkszeredában az önkormányzat által fenntartott Csíki Játékszín, a Csíki Székely Múzeum és a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttest szervezték át, így az idei évben kisebb költségvetésből, és összevont munkakörű, alacsonyabb számú személyzettel kell majd dolgozni. A Csíki Székely Múzeum megszüntetett egy betöltetlen restaurátori állást ugyanakkor leépítették az összes teremőrt és tárlatvezetőt, az ő foglalkoztatásukra már nem maradt lehetőség. A múzeumtól további két állást áthelyeztek a polgármesteri hivatalhoz, így a múzeum jelenleg 23 alkalmazottal működik. A színházban sem jobb a helyzet: a Csíkszeredai Polgármesteri Hivatalhoz került át a színház hangtechnikusa, aki egyben díszletmunkásként is tevékenykedett, illetve a szervező és az ügyintéző. Felszámolták a jegypénztárosi, a kellékes (aki heteken keresztül önkéntesként dolgozott tovább az intézménynél) és a súgó állását (az utóbbit más típusú szerződéssel foglalkoztatják a továbbiakban), illetve visszavette a város a Csíki Mozi működtetésére elkülönített öt állást is. Ugyanakkor a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttesnek nyolc alkalmazottjától kellett megválnia az átszervezés nyomán.
Szerencsésebbnek mondhatják magukat a székelyudvarhelyiek, hiszen Soltész Miklós, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára a napokban ismertette a magyar kormány azon döntését, amely szerint összesen mintegy 2,5 milliárd forinttal, azaz hétmillió euróval támogatják Székelyudvarhely intézményeit. A támogatás legjelentősebb része a Tamási Áron Gimnázium teljes felújítására fordítható, de nagymértékű támogatásban részesül a kézilabdacsapat, a Tomcsa Sándor Színház, valamint egyházi intézmények is. Gálfi Árpád udvarhelyi polgármester szerint ekkora mértékű támogatást – amely az egyházi és városi intézmények költségvetését gazdagítja majd – még soha nem kapott Székelyudvarhely.
Költségvetés szempontjából a Hargita Megyei Tanács jobban áll. Ez derül ki abból az elemzésből, amelyet a napokban végzett Zakariás Zoltán és Nagy Pál, az Erdélyi Magyar Néppárt megyei tanácsosai. Idén nagyjából 227,6 millió lejből gazdálkodhat Hargita megye, amelyből 148,3 milliót működési, míg 79,2 milliót beruházási költségekre fordítanak. A beruházási összeg tartalmazza a tavalyi 32 millió lejes többletet, mely a 2016 végi többlet összeg fele.
A tanácsosok beszámolójából kiderült: 2017-ben 17,9 millió lejnyi hitel visszafizetését vállalta a megyei önkormányzat (2,4 millió lejnyi kamat mellett), 2018-ban pedig 2,9 millió lej és 1,3 millió lej kamat törlesztését tervezik. A hátrányos helyzetűek támogatására – központilag meghatározott összegként – 46,7 millió lejt költenek, míg a megyei tanács hivatalának működésére 23,2 milliót, az oktatásra 6,2 milliót, a kultúrára 9,7 milliót, a sportra 600 ezret, az egyházakra 7,5 milliót, a szociális- és gyermekvédelmi igazgatóságra 35,8 milliót, útkarbantartásra pedig 11 milliót. A működési rész tavalyihoz képest számított hiánya megközelítőleg 24 millió lej, aminek következtében a gyermekvédelmi és szociális igazgatóság utolsó negyedévi költségvetése fedetlen maradt. A beruházásokat vizsgálva kiderül: 1 millió lejt szánnak a Hargita Megyei Tanács hivatalának, 4,6 millió lejt a kórházaknak, 11 millió lejt az integrált hulladékkezelésre, míg 59,5 millió lejből útépítést vállalnának. Utóbbi összegből 56,1 millió lej a megye településeit összekötő utak újjáépítésére van elkülönítve.
A megyei tanács vállalta, hogy 2021-ig 250 millió lej értékben fejleszti a települések közti utakat. Elkötelezett vállalásként 45 milliónyi összeget tervez útkarbantartásra is (kátyúzás, szegélyvágás, egybefüggő aszfaltrétegek lefektetése). A vállalás kapcsán Zakariás Zoltán elmondta: ez a vállalás leginkább egy kampányígéretnek tűnik, hiszen e között és a költségvetésben szereplő, 2019–2021 között előirányzott összeg között óriási különbség van.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Egy „mini nyugdíjjal” indult Balin, dán repülőjegy-lemondással folytatódott, és végül Ausztráliában kapott új irányt a sepsiszentgyörgyi fiatal házaspár története.
A március elején megszokott átlagokhoz képest néhány fokkal melegebb, enyhe, tavaszias idő várható az előttünk álló hét napban; csupán az éjszakai hőmérsékletek süllyednek fagypont alá.
Szabó Szilárd táncpedagógus-koreográfus feleségével, Németh Ildikó néptáncművész-oktatóval a Fejér vármegyei Tordason lakik. Az erdélyi táncok kiváló ismerőjeként és oktatójaként a házaspár gyakran megfordul Erdélyben is. Velük beszélgettünk.
Négy évnyi háború után kijelenthető: Ukrajna egyre rosszabb állapotban van, Oroszország hadereje és gazdasága is jókora veszteséget szenvedett, és Európa is súlyosan megsínylette a konfliktust.
A méhészetből származó jövedelmének jelentős részét szenvedélyére fordítja egy hármasfalusi gazda: több mint egy évtizede régiségeket gyűjt, és otthona egyik szárnyát valóságos kiállítótérré alakította.
Egy gombolyag fonal, csendes téli esték és nemzedékeken át öröklődő tudás – innen indult, mára pedig saját, szeretettel teli alkotói világgá formálódott. A horgolt figuráktól Szabó Anita beszélt az Erdélyi Naplónak.
Közel négy év elteltével is homály fedi, ki vagy kik perzseltek meg, majd dobtak ki levélszavazatokat Maros megyében, a 2022-es magyarországi választások előtt nem sokkal. A Maros megyei ügyészségtől megtudtuk, a tetteseket nem sikerült azonosítani.
Miközben az éjszakák még téliesen fagyosak maradnak, péntektől látványosan melegednek a nappalok, hétvégére akár 15 °C-os csúcshőmérséklet is várható. A tavasziasan meleg időjárás kitart a jövő hét első felében is.
Csapatmunkára és kommunikációra épülő, intenzív és figyelemlekötő játékra számíthatnak azok, akik a Szatmár Megyei Múzeumban járva „lemerészkednek” a pincébe is. Itt ugyanis Románia első, nemrég újranyílt szabadulószobája fogadja őket.
Folyamatos lehűlés, valamint esőben, havasesőben és hóban gazdag csapadék jellemzi az előttünk álló hetet. A télies hidegek elmúltával a jövő héttől számíthatunk enyhülésre.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!