Egyedül vagy közösen érdemes?

Bár az oktatás minden szintjén tanítanak idegen nyelveket, sok esetben ez csak arra elég, hogy a diákok átmenjenek a szükséges vizsgákon, a bővebb nyelvi jártasság megszerzése már nem mindig sikerül. De még az államvizsgához kötelező nyelvvizsga megszerzése sem garancia rá. Európai országok kulturális intézeteinek képviselőivel, valamint nyelviskolai menedzserrel beszélgettünk kurzusokról, módszerekről, tapasztalatokról és az online nyelvtanulással kapcsolatos véleményükről.

Központban a beszéd

A Bridge Language Study House (BLSH) elnevezésű nyelviskola és vizsgaközpont 17 éve működik Kolozsváron, kezdetben a Heltai Alapítvány keretében tevékenykedett. Önállóan 12 éve vannak a piacon, hat éve Szatmárnémetiben, négy éve Nagyváradon is nyitottak központot. Egyelőre nem kívánnak tovább terjeszkedni, tájékoztat Andreea Blaga fordításért és marketingért felelős menedzser, mivel nem könnyű biztosítani valamennyi helyszínen a különböző tevékenységek egyforma színvonalát. Jelenleg német, angol, francia, olasz, spanyol, magyar, svéd és norvég nyelvet oktatnak, románt pedig külföldieknek tanítanak. A fordítóirodai és vizsgaközponti tevékenység mellett további kétféle kurzust szerveznek: a nagyközönség számára nyitottakat, amelyeket saját központjaikban tartanak mintegy hetven idegennyelvtanár részvételével, illetve céges tanfolyamokat. „A modulok lehetnek általános témájúak vagy tematikusak is, de általában az alsóbb szintektől a középhaladóig általánosak, majd aztán beszélhetünk speciális nyelv oktatásáról. A call centerek alkalmazottainak elsősorban beszélni kell jól tudniuk, de vannak angol, német és francia nyelvű technikai kurzusaink is alkalmazottak számára” – osztja meg tapasztalatait Andreea Blaga, aki valamikor maga is tanított a nyelviskolában. Szerinte hatalmas trendváltozások tapasztalhatók. Míg korábban elsősorban az angol kurzus iránt mutatkozott kereslet, mostanában inkább németet tanítanak. A cégek esetében most a francia keresettebb, mint az angol. Amikor elindult az orvosok exodusa Németország felé, megötszöröződött a németül tanulók száma. „Sokan azt hitték, hogy két-három hónap alatt elsajátítják a nyelvet, de a német nyelvhez is minimum másfél éves kurzus és otthoni munkavégzés kell egy B2-es igazolás eléréséhez, amivel már fogadják interjúra a jelentkezőt, és amivel a munkahelyén is megértetheti magát. Ám akadtak olyanok is, akik egy bizonyos vizsgamodellt tanultak meg, átmentek, de rá kellett jönniük, hogy nem értik a pácienseiket” –sorolja a típushibákat a menedzser.

A BLSH-nál havonta 110-120-an tanulnak, nyáron kevesebben, legtöbben pedig ősszel, ilyenkor jelentkeznek ugyanis az egyetemisták és iratkoznak be azok is, akik a nyári vakáció során döbbentek rá, hogy ajánlatos volna egy idegen nyelv ismerete. Újabban január is forgalmas időszaknak számít, ami bizonyára a jobbító szándékú újévi fogadalmakra is visszavezethető. A német órák iránt érdeklődők átlagéletkora 20-35 év, angolul a 27-50 évesek tanulnak, míg franciául a 18-30 évesek. Az egyetemisták a tanulóknak nagyjából a harmadát teszik ki, „mert ők azt gondolják, jól beszélnek idegen nyelveken. Csak miután elmennek néhány interjúra, vagy elkezdenek dolgozni, veszik észre, hogy többre van szükségük. A német nyelvet leginkább az orvosok és asszisztensek tanulják, a franciát is orvosok vagy kutatók. Az angol esetében jó részük munkanélküli, aki miután elvesztette a munkahelyét, belátja, hogy nem tud másikra jelentkezni, ha nem beszél legalább egy idegen nyelvet” – kategorizál a tapasztalatok alapján Andreea Blaga.

A menedzser szerint az online kurzusok kevesek önmagukban. Sokan azért jelentkeznek csoportos kurzusokra, mert rájönnek, hogy nem tudnak egyedül tanulni. A „tanulj meg angolul 15 nap alatt” stílusú reklámokat hamisnak tartja, mert képtelenség megtanulni egy nyelvet három hónapnál rövidebb idő alatt. És még akkor is csak egyszerű kifejező készségeket lehet elsajátítani, a magasabb szinthez legalább két-három évet kell tanulni. „A kurzusok lehetőséget adnak a nyelvgyakorlásra és élő beszédre. A tanuló legalább kétszer egy héten az idegen nyelvvel dolgozik. Mi kommunikatív módszert használnunk, vagyis a kurzusok során a tanulók nem külön tanulják a nyelvtant, a szókincset, az egyes struktúrákat. Ezeket együtt, készségekként sajátítják el. A jelen időt például a napi program kapcsán tanulják, és nem kifejezetten jelen időként. Ez a módszer nagyon hatékony. A negyven év felettiek az elején kicsit elutasítók ezzel kapcsolatban, azt mondják, nem értenek semmit, mert más módszerekkel tanították őket. Nem veszik észre, hogy hiába ismernek szavakat, ha nem tudják használni azokat. Az ilyen hallgatókat türelemre intjük, és néhány óra után ők is rájönnek, hogy ez a megközelítés a hatékonyabb” – számolt be a módszerekről a nyelviskola menedzsere.

Kulturális kölcsönhatás

Az angliai illetőségű British Council már 1938-ban irodát nyitott Bukarestben – 1934-ben alapították a ma több mint száz országban jelen lévő kulturális kapcsolatokért és oktatási lehetőségekért felelős intézményt –, Kolozsváron pedig 1990-ben talált otthonra. Erdélyben azonban nem tart nyelvkurzusokat, hanem társalgási klubok és könyvtár segítségével igyekszik javítani a jelentkezők angoltudásán. Mint azt Bianca Gujutól megtudtuk, szerveznek klubokat gyerekeknek és felnőtteknek is. Egy másfél hónapos, vagyis tíz találkozásos körnek 100-120 résztvevője van. Legtöbben egyetemisták, de sokan vannak az akadémiai szférában és versenyszférában dolgozók is.

Kontinensnyi referenciakeret
A Közös Európai Nyelvi Referenciakeret az Európa Tanács által 1989 és 1996 között kidolgozott útmutató a nyelvtudás szintjének Európa-szerte egységes meghatározására. A Közös Európai Referenciakeret a nyelvtanulókat három nagy csoportba sorolja, amelyeket aztán hat szintre bontanak. Ezeket a kategóriákat alkalmazzák az egyes kurzusok és vizsgák szintjének megállapítására is. Az alapszintű nyelvhasználót az A jelöli, azon belül az A1 minimumszintet, A2 alapszintet jelent. A B önálló nyelvhasználó, ahol a B1 küszöbszint és a B2 a középszint. A C a mesterfokú nyelvhasználót jelöli, haladó a C1, mesterfok a C2. Az A1 szintű beszélő például be tudja mutatni lakóhelyét és ismerőseit egyszerű szavakat használva, míg a C1 szint már azt jelzi, hogy az illető világosan és részletesen tud leírni bonyolult dolgokat úgy, hogy más kapcsolódó témaköröket is bevon, egyes elemeket részletez, és mondanivalóját megfelelően fejezi ki.

A Deutsches Kulturzentrumban 1200-an tanultak németül a 2013-2014-es tanévben. Ez összesen öt modult jelentett szeptembertől júliusig. A legtöbb tanuló frissen végzett, egyetemista, de akadnak nyugdíjasok is. Mostanában az egészségügyi dolgozók képezik a legnagyobb tömeget a kurzusokon, de az IT-szektorból is vannak hallgatók, akárcsak mérnökök vagy muzsikusok. Sokan azért tanulnak németül az intézetben, mert a gyermekük azt tanul az iskolában. „Az utóbbi években folyamatosan nőtt az igény a kurzusaink iránt, ami részben szomorú következményekkel jár a romániai társadalom számára, nagyon sokan ugyanis azért tanulnak németül, hogy elhagyják az országot. Örülünk viszont az egyre több tanulónak és a német kultúra iránti érdeklődésnek” – zárta gondolatait Ursula Wittstock.Az angol nyelvű klubokon a tanárok és a résztvevők is igyekeznek kizárólag angolul beszélni, így Bianca Guju szerint a magyar gyerekek is ugyanúgy részt tudnak venni, mint a románok. A British Council munkatársa szerint nem ritka, hogy a gyerekek előmenetelét látva a szülők is a beiratkozás mellett döntenek.

A Német Kultúrközpontot (Deutsches Kulturzentrum) Kolozsváron 1994-ben alapították. Hasonló intézetek jöttek később létre Iaşi-ban, Temesváron, Nagyszebenben és Brassóban is, a központok a bukaresti Goethe Intézettel állnak közvetlen kapcsolatban. „A kurzusok A1 szinttől C1 szintig terjednek, de van külön Geothe-vizsgákra felkészítő modul is. A leckék témái általában a hétköznapiak, de a magasabb szinteken német irodalmat és kultúrát is tanítunk. A kurzusok interaktívak, az interkulturális kompetenciák elsajátítása az egyik legfontosabb működési területünk. Az online kurzusokkal szemben a csoportban való tanulást támogatjuk, mert fontos a valódi kommunikáció” – tudtuk meg a német intézet tanárától, Ursula Wittstocktól.

Duolingo: két nyelv, egy cél
A Dulingo (duolingo.com) napjaink egyik legismertebb online nyelvtanulási módszere. Két nyelvre épít – a tanuló által ismert alapnyelvre és az új, célnyelvre –, és teljesen ingyenes. Tavaly már több mint 60 millió felhasználója volt, 2013-ban a legjobb iPhone applikációnak választották, mivel az okos telefonok operációs rendszerein is fut. A Duolingo valódi dokumentumokat fordíttat a felhasználókkal, úgynevezett crowdsourcing üzleti modellt alkalmazva. A nagyközönség fordításokat készít, és szavazatokkal értékeli az eredményeket, a harmadik – megrendelő – fél pedig fizet a Duolingónak az elkészült fordításért. Többek közt angolul, spanyolul, portugálul, olaszul, hollandul, japánul és írül lehet tanulni. A legtöbb nyelv angol alappal érhető el, magyarral csak angolt oktat a program. Az online rendszer előnye, hogy kicsit olyan, mint egy játék, ezért rá lehet szokni. Érezteti a fejlődést, rekordokat lehet dönteni, ki lehet hívni versenyre facebookos ismerőseinket. Negatívuma, hogy nem elég életszerű, komputerhangot használ, nem biztosít olyan gyakorlási lehetőséget, mint az élő beszélgetés. Nem ingyenes, de igen elismert online programokat kínál a Pimsleur, a Michel Thomas, a Fluenz és a Rosetta Stone. A legjobb önálló nyelvelsajátítási módszerek közt tartják számon az Assimilt és a Teach Yourself kiadványokat is. Utóbbiak 40, illetve 65 különböző nyelven érhetők el, természetesen nem ingyenesen.