Autonómiaértekezlet az EMNP kongresszuson

Egy kolozsvári fiatalember mondta ki a lényeget az EMNP II. kongresszusán: olyan ez, mintha autonómiakonferencián lennénk. Az erdélyi, a magyarországi, a kárpát-medencei magyar pártok és szervezetek képviselőit kiegészítve a katalán küldöttnek a működő autonómiát körüljáró beszéde csak hab volt a tortán: a rendszerváltás óta eltelt mintegy 24 esztendő talán az első olyan magyar politikai csúcsfóruma volt a Kolozsváron megtartott néppárti kongresszus, ahol szilárd magyar-magyar összhang alakult ki az erdélyi és a Kárpát-medencei autonómiatörekvések szükségességéről. A megállapítás akkor is kétségbevonhatatlan, ha a küldöttgyűlésen nem vett részt a Magyar Polgári Párt, illetve az RMDSZ. Az erdélyi magyar önrendelkezéshez háttértámogatást nyújtó Magyarország pártjai – kormánypártok és ellenzékiek egyaránt – egy emberként sorakoztak fel az autonómia ügye mögé, jelezve, hogy a székelyföldi, illetve a többi erdélyi magyar autonómiaformák akkor valósíthatók meg, ha azt egységesen kérjük.

Nemzeti egység

Védnöki beszédében Tőkés László EP-képviselő már az elején megadta az alaphangot: Trianonért autonómiát követelünk cserébe. „Formálódik az egységes nemzetpolitikai, határon túli stratégiai szemlélet, ennek jegyében fejti ki tevékenységét az Erdélyi Magyar Néppárt. Területért jogokat követelünk mindenütt a Kárpát-medencei magyarság számára. Nemzetpolitikai alapelvünknek tekintjük, hogy nem külön-külön, kisebbségi mivoltunkban, magunkban maradva folytatjuk harcainkat, hanem erőnket összeadva a nemzet egésze harcol valamennyi nemzetrész jogáért\". Az autonómia mellett kialakítandó nemzeti egységről beszélt Németh Zsolt külügyi államtitkár is, aki a helyi kezdeményezés fontosságát helyezte mindenek elé: „Ti magatok vagytok a kiáltó szó Erdélyben, és erre a kiáltó szóra nagyobb szükség van, mint bármikor korábban\" – fogalmazott a politikus.

Miközben RMDSZ-es berkekben egyféle értetlenkedés fogadja az ellenzéki pártok hangsúlyos autonómia-elkötelezettségét – nem kevesen politikai öncélként jellemzik a másik tábor autonómiával kapcsolatos diskurzusát –, jó volt hallani Rétvári Bence, a magyarországi kormánykoalíciós Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) alelnöke eszmefuttatását. A magyarországi politikus példázatában arról beszélt, ha az erdélyi magyarok hátrakötött kezét végre kioldanák, és engednék, hogy maguk oldják meg saját ügyeiket, a létrejövő autonómiával gyakorlatilag minden rendeződne abból a problémacsomagból, amellyel oktatási-kulturális-gazdasági szempontból szembesül az erdélyi magyarság. Hasonló elkötelezettséggel fejtette ki autonómiával kapcsolatos álláspontját Szili Katalin, a Nemzeti Összetartozás Bizottsága Autonómia Albizottságának elnöke, Szávay István, a Jobbik Magyarországért Mozgalom Nemzetpolitikai Kabinetjének elnöke, és Schiffer András, a Lehet Más a Politika társelnöke. Toró T. Tibor, a néppárt újraválasztott elnöke a konferencia szünetében tartott sajtóértekezletén szóvá is tette: Magyarországon már-már nemzeti egység tapasztalható az erdélyi magyarság autonómiaköveteléseinek ügyében. A szocialista, illetve a Gyurcsány-féle pártot leszámítva – amelyek továbbra is elzárkóznak az erdélyi magyarság ügyeitől – a többi párt keresi a megoldási lehetőségeket.

Nehéz esztendő

A kongresszus behatóan értékelte a párt elmúlt esztendejét. Beszédében Tőkés László részletesen kitért a támadások kereszttüzében építkező néppártnak a megalakulás óta eltelt nehéz időszakára. A pártot ért folyamatos RMDSZ-es és román hatósági támadássorozatnak okait a volt püspök egyetlen mondatban foglalta össze: „Bennünket nem lehet megvásárolni\". Tőkés szerint a mindenkori román hatalomnak csak olyan magyar pártra van szüksége, amelynek fontosabb az önérdek, mint a köz boldogulása, és akik Erdélyben jól el tudják magyarázni, miért nem aktuális az önrendelkezés ügye.

Elnöki jelentésében Toró T. Tibor az elmúlt esztendő „választási pergőtüzek\" közötti építkezéseiről szólt, másfél évnyi pártépítés során 14 megyei szervezet és 179 helyi szervezet alakult. A tavalyi választási eredmények szempontjából több partiumi régió is jeleskedett: a magyarság számarányához képest a néppárt ott jobban teljesített, akárcsak Máramarosban, ahol a tavaly őszi parlamenti választásokon arányaiban a legtöbb szavazatot kapta az EMNP. Zatykó Gyula, a néppárt partiumi régióelnöke ezt azzal magyarázta, hogy a pártnak határozott válasza van a Székelyföldön kívül élő erdélyi magyarság számára is, kiemelten kezeli a partiumi magyar autonómia ügyét is.
A beszámolók rendjén több felszólaló a pártépítéshez elengedhetetlen kemény munka folytatására figyelmeztetett. Szilágyi Zsolt alelnök szerint az elért eredményeknek egyetlen magyarázatuk van: „Másfél év alatt többet dolgoztunk,mint mások évek alatt\". A kampányban megedződött fiatal pártnak „hét nap alatt hét évet kell dolgoznia\", ha mind az erdélyi politikában, mind az újjáépítésre váró erdélyi külpolitikában sikeres, eredményes akar lenni.

Alapszervezetek szükségszerűsége

A párt fő stratégiáját megfogalmazó, a különböző erdélyi autonómiaformák kiharcolását célul kitűző kongresszuson az építkezés alapfeltételének tartották, hogy valamennyi olyan településen, ahol legalább 10 százaléknyi magyar él, alakuljon néppárti alapszervezet. A 2016-os választásokra kitűzött sikeres megmérettetés alapfeltétele ez. Ezt a célt szolgálja a közelmúltban megalakult Országos Önkormányzati Tanács (OÖT) és az Országos Választmány is. Toró T. Tibor szerint az ellenzékben politizáló helyi önkormányzati képviselőknek napi munkájukkal kell bizonyítaniuk, hogy reális alternatívát kínálnak a hatalmon levő RMDSZ-tisztségviselőkkel szemben.
A szünetben több küldöttel is beszélgetve az az általános kép rajzolódott ki, hogy az alulról történő, sikeres építkezésnek nem lehet alternatívája. Ezt legjobban Sándor József szilágysági küldött fogalmazta meg, amikor azt mondta: a helyi, falusi vagy városi néppártos aktivista a párt legfontosabb katonája, aki szűkebb és tágabb körben igyekszik oldani, ellensúlyozni az immár több mint két évtizedes tévhitet, hogy az eddigi politizálásnak nem lehet alternatívája. A tavalyi választások is azt bizonyították, hogy önkormányzati képviselőt csak ott sikerül bejuttatni, ahol aktív helyi szervezet van. Ahogyan Papp Előd székelyföldi alelnök fogalmazott: „nagyon sok kiváló emberünk van, tehát sok kiváló helyi szervezetet kell építenünk\". Az igazi, kemény, „békeidőbeli\" építkezésre a következő két esztendőben kerül sor, a kongresszus egyik szünetében az újságírókkal folytatott beszélgetésén Toró is ezt nevezte a párt legfontosabb feladatának.

Régi-új elnökség

A tisztújítás során Toró T. Tibor a 384-ből 374 szavazattal simán nyerte el az elnöki tisztséget, kihívója nem volt. Az eddigi ötről hét fősre bővült országos elnökség összetétele: Toró T. Tibor elnök, Király Melinda, Papp Előd, Szilágyi Zsolt és Zatykó Gyula alelnökök, valamint Zakariás Zoltán, Országos Választmány elnöke és Benedek Erika, az Országos Önkormányzati Tanács elnöke.

Az egyetlen nagy meglepetéssel Gergely Balázs szolgált, aki születendő második gyerekére hivatkozva visszalépett a jelöléstől, így a Közép-Erdélyi Régió ügyeit intéző eddigi alelnök helyét Király Melinda, a párt Fehér megyei szervezetének elnöke vette át. Meglepetésnek számított talán Tőkés László bejelentése is, aki újságírói kérdésre válaszolva elmondta, nem szándékszik indulni a következő EP-választáson. Ezzel kapcsolatban Toró T. Tibor úgy fogalmazott: a párt igyekszik minden lehetőséget megkeresni, hogy „a romániai magyarság nagy személyiségét\" mégis mandátumhoz juttassa az Európai Parlamentben.