
Autonómiát Székelyföldnek! Tömeges tüntetés a székely jogokért
Fotó: Haáz Vince
A székely szabadság napja alkalmából Marosvásárhelyen tartott felvonuláson a vártnál kevesebben jelentek meg. A felszólalók közül többen is hangsúlyozták: a székelyföldi autonómia a többségi nemzet számára is előnyökkel járna. Az autonómiatörekvések mellett több nyugati politikus is kiállt.
2018. március 16., 14:142018. március 16., 14:14
2018. március 16., 14:152018. március 16., 14:15
Mintegy ötezren vettek részt szombaton, a székely szabadság napja alkalmából Marosvásárhelyen tartott megemlékezésen és felvonuláson: a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) által szervezett rendezvényen az előző évekhez hasonlóan ezúttal is közfelkiáltással fogadta el a tömeg az autonómiát követelő petíciót. A dokumentumot, amelyet Románia kormányának és parlamentjének címeztek, a szervezők átadták Ioan Iacobnak, Maros megye prefektusa egyik tanácsadójának, miután Lucian Goga kormánymegbízott idén sem óhajtott szóba állni a felvonulók képviselőivel. A rendezvényről ezúttal is hiányoztak az RMDSZ csúcspolitikusai. A több mint háromórás megmozdulás –melyre a csendőrség és a rendőrség hatalmas erőket mozgósított –méltóságteljesen, incidensek nélkül zajlott.
A benyújtott petícióban az SZNT arra kívánja emlékeztetni a román hatóságokat, hogy az ország az Európa Tanácshoz történt csatlakozásakor egyoldalú kötelezettséget vállalt az ET 1993/1201-es számú ajánlásának teljesítésére, amelynek 11. cikkelye épp az önálló közigazgatásról és a különleges státusról szól. A dokumentumban megállapítják: az eltelt negyed évszázad során Románia ezt a kötelezettségvállalását nem teljesítette, sőt az ezzel kapcsolatos párbeszédet következetesen elutasította. A petíció elfogadásával a megmozdulás résztvevői követelték, hogy Székelyföld alkosson önálló, autonóm jogkörökkel rendelkező közigazgatási és fejlesztési régiót a Székely Nemzeti Tanács által kidolgozott, Kulcsár-Terza József parlamenti képviselő által egyéni törvényjavaslatként iktatott tervezet alapján. Kérték ugyanakkor, hogy a román kormány és parlament a közigazgatási átszervezés során tartsa tiszteletben a székelyföldi közösség akaratát és vállalt nemzetközi kötelezettségeit. A petícióban leszögezték: teljes és tényleges szabadságot és egyenlőséget akarnak Székelyföld minden lakosának. „Petíciónkkal és autonómiatüntetésünkkel bebizonyítottuk, hogy a parlamentbe benyújtott autonómiastatutúm nem egy önálló kezdeményezés, hanem komoly társadalmi támogatottsággal rendelkezik, mögötte ott áll a székelység”–nyilatkozta lapcsaládunknak Izsák Balázs, az SZNT elnöke.
Hogy mekkora tömeg állt szombat délután a petíció mögött, a marosvásárhelyi Postaréten, majd a város főterén, a prefektúra előtt, nem lehet pontosan tudni. A csendőrök szerint ezren-kétezren lehettek, a szervezők ennek a tízszeresét saccolták. Közülük volt, aki tízezret, volt, aki húszezret emlegetett. Megítélésünk szerint ötezerre tehető a résztvevők száma, közülük legfeljebb a fele volt helyi. Izsák Balázs SZNT-elnök egyébként múlt héten azt nyilatkozta: mintegy 40 ezer résztvevőre számít. A tüntetések kifulladására hivatkozó RMDSZ-es csúcspolitikusok idén is távol maradtak, Maros megyét és Marosvásárhelyt is csak az ügyvezető elnökök, Kovács Levente és Kali István, valamint a volt polgármesterjelölt, Soós Zoltán képviselte. Jelen volt viszont Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere és Tóth-Birtan Csaba alpolgármester, mint ahogy a felvonuláson részt vett Szabolcs Attila, Budafok-Tétény volt elöljárója, aki magyarországi polgármesterként elsőként tűzte ki a városházára a székely zászlót. Beszédében a Fidesz–KDNP országgyűlési képviselője a nemzeti összetartozás fontosságára hívta fel a figyelmet. Dávid László, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem rektora arra emlékeztette a borúlátókat és távolmaradókat, hogy a területi autonómiát nem lehet az első kérésre megkapni, azért meg is kell küzdeni. „Csak annyit várjunk el az élettől, amennyit beleteszünk”–szólt az akadémikus intése.
A Szentírásra utalt Ötvös József, a vártemplom nyugalomba vonult lelkésze, amikor azt mondta: „mindenütt szorongatnak minket, de nem szorítanak be, kétségeskedünk, de nem esünk kétségbe; üldözöttek vagyunk, de nem elhagyottak, letipornak, de el nem veszünk”–fogalmazott a marosvásárhelyi református lelkipásztor.
Beszédében Tőkés László európai parlamenti képviselő a tengerentúli nagyhatalom példáját emelte ki mondván, a tavaly megválasztott államelnök, Donald Trump kijelentette: számára az Egyesült Államok az első. „A maga helyén ezzel cseng egybe az anyaországi nemzeti pártok jelszava: »Nekünk Magyarország az első«. Kölcsey Ferenc szavára fordítva ez azt jelenti: »A haza minden előtt«. Erdélyből, Székelyföldről nézve mi az értelme ennek? Ma délután közösen kimondott válaszunk erre csak az lehet: a magyarok joga és kötelessége eldönteni, milyen országban éljenek. Orbán Viktor miniszterelnök lényeglátó módon fogalmazta meg a nemzeti minimumot: magyar Magyarországot és európai Európát akarunk. Ennek hasonlatosságára tegyük hozzá: Székelyföld maradjon székely föld, Erdély pedig Románia határai között is maradjon Erdély”–hangsúlyozta Tőkés László. Az EP-képviselő kijelentette, hogy Magyarország testvérkezet nyújt Romániának, az erdélyi magyarság a vele együtt élő románságnak. Tőkés arra is kitért, hogy pénteken a román határrendészek nem engedték be Romániába Dabis Attilát, az SZNT külügyi megbízottját, az EP-képviselő szerint a kitiltás a kommunista diktatúrát idézi.
Az autonómiatüntetésnek idén is voltak baszk és katalán felszólalói, az olasz és román részről kifejezett támogatás ugyanakkor újdonságnak számított. Ugyan nem volt jelen, de alakulata állásfoglalásával üzent a székelyeknek Dan Maşca helyi tanácsos, a Szabad Emberek Pártja (POL) marosvásárhelyi elnöke. Szerinte a székelység önrendelkezési törekvése a lehető legtermészetesebb. Gio Paolo Baglioni, az Európai Szabad Szövetség jogi tanácsadója az olasz autonómiamodellről beszélt: elmondta, hogy az sem tökéletes, de mindenképpen jelentős előrelépés a siker felé vezető úton. Jokin Bildarratz Sorron, a Baszk Nemzeti Párt spanyol szenátusi tagja a nyelv és a nemzeti identitás megőrzésére hívta fel a figyelmet. Katalán kollégája, Jordi Xuclà i Costa, a spanyol képviselőház tagja úgy vélte, az autonómiánál is fontosabb a nemzet életben tartása, ehhez viszont önrendelkezésre van szükség. Hasonló gondolatmenetének adott hangot Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke is, aki szerint száz év alatt Bukarest bebizonyította: nem tudja, vagy nem akarja Székelyföld helyzetét megfelelőképpen kezelni. Megítélésében a román kormány az, amely a párbeszéd elutasításával a feszültséget szítja a térségben.
A marosvásárhelyi megemlékezést és felvonulást Szili Katalin határon túli autonómiaügyekben közreműködő miniszterelnöki megbízott, az Országgyűlés volt elnöke levélben üdvözölte. A magyarországi politikus rámutatott: a három erdélyi magyar párt –az RMDSZ, az EMNP és a Magyar Polgári Párt –január 8-án aláírt közös nyilatkozatával létrejött egyfajta erős egység, „hiszen egyet akarunk, önigazgatást és szabadságot a székelységnek”. A marosvásárhelyi rendezvényt ugyanakkor a Miniszterelnökség nemzetpolitikai államtitkársága is támogatta, erről Potápi Árpád János államtitkár pénteken nyilatkozott az MTI-nek. Potápi hangsúlyozta: a magyar kormány a leghatározottabban kiáll azon álláspontja mellett, hogy a székelyeknek –akárcsak más nemzeti kisebbségeknek –jár az autonómia.
Politikai okokat lát Dabis a kitiltása mögött
Dabis Attila politikai okokat sejt a Romániából történt kiutasítása hátterében, és közölte, hogy jogorvoslatért folyamodik a román hatóságokhoz. A Székely Nemzeti Tanács külügyi megbízottja által jegyzett közleményben Dabis Attila részletesen leírta, hogy március 9-én milyen körülmények között akadályozták meg a román hatóságok a Romániába való belépését. Közölte, többször is felszólította az ügyében eljáró tisztviselőket, hogy tájékoztassák arról a döntésről, amely alapján eljárnak. A határrendészek megtagadták a részletes tájékoztatást, csak azt közölték, hogy Bukarestből, magasabb szintről érkezett erre utasítás. Dabis szerint oka van feltételezni, hogy e döntés politikai motivációból született, válaszként arra a nemzetközi kisebbségvédelmi, illetve jogérvényesítő munkára, amelyet a székely közösség nevében végez. Hozzátette: a véleménynyilvánításhoz és gyülekezéshez fűződő alapvető joga is sérült azáltal, hogy nem vehetett részt a székely szabadság napján Marosvásárhelyen tartott megmozduláson. Ezért jogorvoslatért folyamodik, és folytatja a kisebbségi jogvédelemmel kapcsolatos munkáját.
Izsák: megnyertük a csatát a hatóságokkal
A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) megnyerte a csatát a román hatóságokkal, és vonatkoztatási ponttá tette a március 10-i marosvásárhelyi megemlékezést és felvonulást –jelentette ki Izsák Balázs SZNT-elnök a vasárnapi kolozsvári sajtótájékoztatón, amelyet a székely szabadság napja szombati marosvásárhelyi rendezvényének katalán, baszk, olasz és erdélyi magyar szónokaival együtt tartott. Izsák rámutatott: az elmúlt öt évben perek egész során át kellett harcolni a román hatóságokkal a március 10-i tiltakozás jogáért, ezt a csatát azonban megnyerték. Az SZNT külügyi megbízottjának, Dabis Attilának a kitiltása kapcsán ugyanakkor kijelentette: a román hatóságok nem ismerték még fel, hogy a nyomásgyakorlás éppen az ellentétes hatást váltja ki a székelyekből, megszilárdítja az akaratukat. Tőkés László európai parlamenti képviselő, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke azt emelte ki, hogy szombaton a Marosvásárhelyen alakult és regionális célokat követő Szabad Emberek Pártja (POL) is üdvözölte a demonstrációt, és közösséget vállalt a székelységgel. Úgy vélte: ez a gesztus az erdélyi román-magyar összefogás irányába mutat. Tőkés szerint Bukarest eddig sikerrel vert éket az erdélyi magyarok és románok közé, pedig a regionális román-magyar összefogásra nagy szükség van. Szilágyi Zsolt, az EMNP elnöke úgy vélte: a román kormány destabilizálja Romániát azzal, hogy tagadja annak a párbeszédnek a fontosságát, amit az erdélyi magyarokkal kellene folytatnia az autonómiatörekvésektől. Mind Jordi Xucla i Costa, a Katalán Európai Demokrata Párt spanyol alsóházi képviselője, mind Jokin Bildarratz Sorron, a Baszk Nemzeti Párt spanyol szenátusi tagja, mind pedig az olasz Gio Paolo Baglioni, az Európai Szabad Szövetség (EFA) képviselője szolidaritásáról és támogatásáról biztosította a székelyeket.
Életútja sporttörténet, nemzetközi tapasztalat és közösségi elköteleződés. A kolozsvári medencéktől az amerikai egyetemi bajnokságig, majd vissza Erdélybe: Baloga Istvánt vízilabdázóként, oktatóként és családapaként is a kitartás vezérli.
Szilveszter éjszakáján és az új év első napjaiban jóval fagypont alatti hőmérséklettel búcsúzik az óesztendő, és köszönt be az új esztendő. Hétvégére, illetve a jövő hét elejére azonban enyhül a hideg idő.
Karácsony előtt idén nem a szokásos takarítással foglalkoztunk, hanem egy különleges utazást választottunk: Malagát és Granadát fedeztük fel Andalúzia napsütötte vidékén. A mediterrán városok lenyűgöző erődítményei az első pillanattól magukkal ragadtak.
Harmincöt éve szolgál Marosszentgyörgyön, nemrég jelent meg a századik verseskötete, és december elején a prefektúra is kitüntette a közösségért végzett szolgálatáért. Baricz Lajos római katolikus plébánossal a szolgálatáról és az ünnepről beszélgettünk.
Lehet-e egyszerre fergeteges bulikat tartani és Jézus örömhírét hitelesen képviselni? Miklós Gyuri szerint nemcsak lehet, hanem kell is. A kolozsvári zenész és vallástanár a vele készült beszélgetés során hitről, zenéről, küldetésről és arról vall.
A gyulai Százéves Cukrászda korábban is megkerülhetetlen pontja volt a viharsarki városnak, az idén elnyert Magyarország Tortája cím pedig csak még több vendéget vonz a létesítménybe. Decemberi látogatásunkkor „belekóstolunk” az egykori kávéházi miliőbe.
Télies, hideg napok elé nézünk az esztendő utolsó hetében, éjszakánként mindenütt fagypont alá süllyed a hőmérő higanyszála. A nappalok sem lesznek sokkal enyhébbek, a csúcshőmérséklet többnyire alig haladja meg a fagypontot, napközben is hideg lesz.
A fiatal generáció nagy mértékben ki van szolgáltatva a közösségi oldalakon terjedő, a Ceaușescu diktatúrája, a totalitárius rendszerek iránti nosztalgiát és szélsőséges eszméket terjesztő tartalmaknak – derült ki nemrég egy elemzésből.
A karácsonyra készülődés jegyében az Erdélyi Napló Keskeny út című videós összeállítása keretében három lelkipásztor mesél arról, hogyan készülnek a híveik a karácsonyra.
Az újságíró sosem megy igazán szabadságra – legalábbis ezt szokták mondani nekem a barátaim, az ismerőseim, a családom. Mert valóban figyelek, látok, jegyzetelek, amikor utazom is. Valóban, mindig úgy alakul, hogy történeteket hozok haza.
szóljon hozzá!