Ritka alkalom az úrvacsoraosztás Asszonynépe református templomában
Fotó: Székely Ferencz
Asszonynépe református templomában évente egyszer szólal meg a harang, amikor a Járay család és más elszármazottak hazatérnek találkozni, ünnepelni. A gyülekezetnek már csak papíron vannak tagjai, a településen is egyre kevesebben élnek. Helyszíni riportban számolunk be a Fehér megyei szórványtelepülésről.
2025. augusztus 29., 16:372025. augusztus 29., 16:37
2025. augusztus 29., 16:382025. augusztus 29., 16:38
Asszonynépe egy Fehér megyei település, 15 kilométerre fekszik Nagyenyedtől, és ma már csak egy román nyelvű tábla jelzi, hogy hol kell letérni a főútról a völgybe. Augusztusban a szokásosnál nagyobb a nyüzsgés a településen, hiszen az államalapításhoz közel eső szombaton tartották a Járay család és az elszármazottak találkozóját. Idén is a Járay portán gyűltek össze, és közös istentiszteleten vettek részt a kicsi, de szép református templomban.
majd az egybegyűltek a magyarlapádi szórványkollégium ebédlőjében elevenítették fel emlékeiket, illetve meséltek a legutóbbi találkozó óta eltelt esztendőről.
A Fehér megyei szórványtelepülés magyar temploma
Fotó: Székely Ferencz
Gudor Kund Botond, aki hosszú évekig a Nagyenyedi Református Egyházmegye esperese volt, érdeklődésünkre elmondta: a nagyenyedi egyházmegye reformáció korabeli alapítású, s jelenleg magába foglalja az egykori gyulafehérvári, nagyszebeni és hunyadi egyházmegyék néhány gyülekezetét is. Az egyházmegye egy „összetett valóság”: a legtöbb gyülekezet közepes vagy kicsi, kétszáz–háromszáz lelkes. Vannak nagyobbak is, a Nagyenyed környékiek közül Magyarlapád és Csombord, de még Magyarbece is beleillik a képbe, és természetesen Nagyenyed is.
A többi nagyobb gyülekezet az egykori gyulafehérvári egyházmegye szebeni részében található:
Szinte mindig üres, de gondozott
Fotó: Székely Ferencz
„Szólni kell a mély szórványról is, hiszen ezeknek a településeknek a története mutatja a gyülekezetek fogyásának történeteit. Ezek közé tartozik Marosszentimre, Szászsebes, Alvinc, és ide sorolható Asszonynépe is. A mély szórványoknak akkor van szerencséjük, ha egy nagyobb közösség mellett vannak, így missziós kör alakulhat ki. Ez így van Marosszentimre esetében, mert Gyulafehérvár mellett van, Alvinc és Szászsebes is a nagyobb közösségekhez gravitál. Asszonynépének is szerencséje volt, hogy ott van Magyarlapád, de egy másik tényező is számított: 1925-ig ott volt a fugadi Bánffy család, amely aktívan hozzájárult a gyülekezet építéséhez” – fogalmazott a lelkipásztor.
A családi találkozó idei résztvevői
Fotó: Székely Ferencz
Ma már Asszonynépén csak a Járay porta az a hely, ahol az elszármazottak össze tudnak gyűlni, beszélgetni, találkozni. Így volt ez idén is, amikor a Nyárádtőn élő Járay Albert nyitotta ki a kaput, és fogadta az érkezőket. Beszélgetésünk során elmondta, hogy gyermekkorában, az 1950-es években még tíznél több magyar család élt Asszonynépén. 1946-ban kilakoltatták a Csekme és a Finna családot, a Járay család pedig azért maradhatott otthon, mert a föld nem egy néven volt, hanem apa és fia nevén. Magyar tannyelvű iskola nem működött, csak elemi osztály volt román tannyelven. Az akkori iskolát magyar időben építették, de nem kérte senki vissza, így ma romokban áll. Aki továbbtanult, az a nagyenyedi református kollégium diákja lett. Akkoriban volt önálló papja a gyülekezetnek, Baratlus Albert lelkész szolgált ott.
– magyarázza a gazda.
Járay Albert és a családi ház nagyszobája
Fotó: Székely Ferencz
Járay Albert arról is mesél, hogy 1882-ből van egy igazolás, amelyből kiderül: többek között a Csekme és Járay családok házhelyet adtak román családoknak, hogy beköltözhessenek, letelepedhessenek. 1913-ban a népszámláláskor 120 magyar katolikus, unitárius és református, valamint ötszáz román lakott a faluban. Ma már hetvennél kevesebben élnek a településen, állandó magyar lakója pedig nincs. Az utolsó magyar református az ő édesapja volt, aki egyben a gyülekezet gondnoka is volt, és 2002-ben hunyt el. Vannak még olyan magyar családok, amelyek Nagyenyeden élnek, és néha, nyáron hazajárnak Asszonynépére.
A falutalálkozók színhelye, a Járay-porta
Fotó: Székely Ferencz
Beszélgetőtársunktól megtudtuk, hogy 2000-ben Asszonynépén ünnepelték augusztus 20-át: a magyar érdekképviselet sorra vette a Fehér megyei gyülekezeteket, és mindig más helyszínen tartották a magyar államalapítás ünnepét. „Akkor sok elszármazott és sok idegen jött a találkozóra, lehettünk vagy kétszázan, és olyan jól sikerült az esemény, hogy azóta ünnepeljük a Járay családi találkozókat is. Akkor a templomot is felújították, azóta is karbantartják. 2023-ban ünnepeltük a jelenlegi templom felszentelésének századik évfordulóját, minden elszármazott meg volt hívva. Akkor
Az egyik gyermeket örökbe fogadta egy nagynéni, Székelyföldre vitte, így lettek ott is asszonynépi Járayak. Nagyapámnak két testvére volt: Ferenc és Károly, az ő leszármazottaikkal is tartjuk a kapcsolatot. Akkor felolvastam a családfát, elmondtam, hogy kivel ki rokon. Voltak Németországból, Székelyföldről, Magyarországról. Én mindenkit ismertem, de egymást sokan nem” – idézi fel emlékeit Járay Albert.
Így kell húzni a harangot
Fotó: Székely Ferencz
Ma már az asszonynépi református gyülekezetnek csak öt tagja van, azok is csupán papíron, hiszen senki sem él a faluban. Egyháztag Bánffy Farkas fugadi báró, valamint három Járay-leszármazott: Járay Máté, akit ott kereszteltek; Járay István, aki felnőttként ott konfirmált; és egy lelkész, Járay Lóránd, aki Magyarországon szolgál. Idén még valaki konfirmált az asszonynépi templomban, ő az ötödik egyháztag.
Gudor Kund Botond református lelkipásztor
Fotó: Székely Ferencz
Gudor András nyugdíjas református lelkész
Fotó: Székely Ferencz
A szórványnak segítségre van szüksége
Végezetül álljon itt Gudor Kund Botond református lelkész figyelmeztetése, aki arról beszélt, hogy abban a pillanatban, amikor közösségeink és vezetőink csak a nagy gyülekezetekre figyelnek, azokra összpontosítanak – mert ott van szavazat, pénz és ember –, akkor közvetetten azt támogatják, hogy a kis közösségek eltűnjenek. Nem gazdasági és politikai szempontoknak kellene eldönteniük, hogy a tömbben élők hogyan viszonyuljanak a szórványhoz, hanem a segíteni akarásnak. Kellenek olyan települések, mint Asszonynépe vagy Marosszentimre, mert ezek is hozzáadnak a közösségekhez. „A tömbben élőknek át kellene érezniük a szórványban élők küzdelmének súlyát, segíteniük kellene nekik, hogy megmaradjon a templom, legyen hely, ahol családi találkozókat szervezhetnek, ahová az elszármazottak évente legalább egyszer visszatérhessenek.”
Kétmaroknyi ember a kis templomban
Fotó: Székely Ferencz
Fotó: Székely Ferencz
Fotó: Székely Ferencz
Fotó: Székely Ferencz
Fotó: Székely Ferencz
A 15. századi, erdélyi parasztfelkelés vezérének, Budai Nagy Antal kisnemesnek a földjén járunk, a Kolozsvári-dombság elszórványosodott falvaiban. Több településen már nincs magyar, ahol viszont megmaradtunk, oda újabb magyar családok is költöznek.
„Krisztus a jövő, mi együtt követjük őt” – mottóval szervezték meg szombaton Debrecenben a református egység napját, amelyen több ezren énekeltek, imádkoztak, közöttük sokan Erdélyből is.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
,,Ez egy következmények nélküli ország, ahol mindent ellopnak” – mondogatta az utóbbi időben szomszédom magyarországi unokatestvére, akiről utólag kiderült, hogy jobban él, mint sokan közülünk Erdélyben.
Temesvár mellett feltárt avar lovas harcos sírok újraírhatják a térség avar múltjáról alkotott eddigi ismereteket. A leletek szerint az avar elit nemcsak jelen volt a Bánságban, hanem katonai és gazdasági ellenőrzést is gyakorolhatott.
A következő három napban a néphagyományból ismert fagyosszentek idén nem hozzák „igazi formájukat”: a meteorológiai előrejelzések szerint Erdély legnagyobb részén nem kell fagyra számítani.
Egy japán kisváros művelődési házában erdélyi ételek főnek: tyúkhúsleves, pörkölt, töltött káposzta kerül az asztalra, a falakon kalotaszegi minták, a konyhában pedig egy olyan ember dolgozik, aki mindezt nem tanulta, hanem hozta magával.
Az e heti fejlemények ismét csak bizonyították, hogy nincs olyan súlyos válsághelyzet Romániában, amelyet a politikai osztály ne lenne képes tovább fokozni.
Bár csütörtökön többfelé alakultak ki záporok Erdélyben, a gazdák többsége hiába várt a tartós, kiadós csapadékot. A meteorológiai előrejelzések szerint azonban a hétvégén többfelé megérkezhet az eső.
Erőltetett menetben látott neki a bukaresti kormány a védelmi képességek fejlesztését szolgáló európai SAFE-program végrehajtásának, amelynek keretében közel 17 milliárd euró áll Románia rendelkezésére.
Lépésről lépésre Isten igéjének a fényében próbál előre haladni a megalakulásának 30. évfordulóját idén ünneplő Szatmárnémeti-Szigetlankai Református Egyházközség, amelyben Rácz Ervin Lajos lelkipásztor szerint megpróbálják összehangolni a generációkat.
Fontos mérföldkőhöz érkezett az apahidai református közösség templomépítése: a Krónika munkatársainak jelenlétében időkapszulát helyeztek el az épülő torony egyik szegletében.
Erdélyben még rétegjelenség a gombatermesztés, de egyre többen látnak benne lehetőséget. A székelyföldi Márton Zoltán gourmet-gombákat termeszt, hírportálunknak arról beszélt, hogyan működik a termesztés, mivel érdemes kezdeni, és meg lehet-e élni belőle.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!