Kolozsvári Magyar Napok az Óperrrencián innen és túl

– Eddig sem panaszkodhattak a Kolozsvári Magyar Napok látogatói programszűkére, ám idén talán még zsúfoltabb és sokszínűbb a felhozatal. Mikorra lesz végleges menetrend?

– A lap megjelenésének idejére már nyomdában lesz a programfüzet és a honlapon is véglegesítjük az adatokat. Az események számát pedig nem hasonlítottuk az előző évekhez, mert ezt nem lehet számokkal mérni, ám az biztos, hogy idén nőtt a komolyzenei felhozatal és a színházi program is jelentős mértékben bővült. Jelentősebb mértékben megjelennek a sportrendezvények, és kicsit jobban megpróbáltunk odafigyelni a velünk együtt élő társkisebbségekre: lesznek zsidó és örmény programok is. A korábbi évekhez képest hangsúlyosabb a románság felé való nyitás. Az elmúlt években azt tapasztaltuk ugyanis, hogy a többségi lakosság odafigyel a rendezvényre, elég nagy számban meg is kedvelték. Tehát közeledtünk ahhoz a célhoz, amelyet az induláskor kitűztünk magunk elé, vagyis hogy a KMN valamiféle hídszerepet töltsön be a román és magyar közösség között. Mindez nem változtat az eredeti célkitűzésen: a KMN magyar kulturális rendezvény, az a célja, hogy a magyar kultúrát, a magyar közösséget erősítse, népszerűsítse, közösségen belül és azon kívül egyaránt.

– A teljes lakosság megszólításánál tartva: a városnegyedekbe próbál-e eljutni a KMN?

– Ez nem könnyű feladat és a tapasztalat azt mutatja, hogy az emberek inkább bejönnek a negyedekből erre az egy hétre a központba, itt érzik otthon magukat, belakjuk együtt a szimbolikus kolozsvári tereket. A fordítottjával próbálkoztunk a korábbi években, de igazán nem volt húzása és kicsit szét is esne a rendezvény. Az emberek, a közönség írta felül az ilyen típusú próbálkozásokat. Én a magam nevében azt mondom, hogy a negyedekbe talán nem azalatt az egy hét alatt kellene eljutni. Ezzel a kiemelt időszakkal kapcsolatban az az elvárás, hogy az epicentrumban, Kolozsvár központi terein folyjon.

– Helyszínek tekintetében kell-e változásra számítani?

– Maradnak a bevált helyszínek. A Főtér, Farkas utca, Egyetem utca a rendezvény központja, ami a köztereket illeti. Emellett számos civil szervezet központja helyszín még, illetve a különböző intézményeink. Középkori utcát indítunk péntek délutántól vasárnapig a Várfal utcában és belakjuk a Farkas utcára merőleges kis utcákat is.

– A honlapon megszámlálhatatlanul sok partner szerepel.

– Több mint a tavaly, pedig már akkor is hatvannál több civil szervezet járult hozzá a rendezvény megvalósulásához: magyar intézmények, iskolák, egyetemek gyakorlatilag egytől egyik partnereink. És olyan mindannyiunk intézményei is, mint a történeti, szépművészeti, néprajzi múzeum – ez fontos dolog, és úgy gondolom, hogy üzenet értékű. Mindenki abszolút nyitottan és segítőkészen viszonyul a rendezvényhez és a civil partnerek mellett rengeteg a támogatói partner is. A KMN egyik legnagyobb megvalósítása, hogy sikerült a kolozsvári vállalkozókat nagyon nagy arányban a közös ünneplés mellé vonzani: kis-, közepes- és nagyvállalkozó egyaránt szívesen támogatja. Ki kevesebbel, ki többel, de mindenki jó szándékkal és kevésbé azért, hogy a logója megjelenjen. Sokkal inkább azért, mert magukénak érzik a rendezvényt. És valahol ez az idén nyolcnapos ünnep az egymásra találás hete, ami korábban nem volt jellemző. Mi szervezők ezt csak generáljuk, illetve koordináljuk, melynek meseszerű, Óperenciás eredménye, hogy mindenki támogatni próbálja a közös kolozsvári ügyet.

– Szervezőknél tartva: hány szervező és önkéntes van a KMN mögött?

– Év közben 3-5 fős szervezői mag dolgozik, amely a rendezvény közeledtével egyre inkább tágul. Jelen pillanatban a központi csapatban 15-20 kollégával dolgozunk együtt, de szervezőknek számítanak a civil szervezetek munkatársai, képviselői is, így a stáb majdhogynem megszámlálhatatlan. Önkéntesekből pedig tavaly is sok volt és idén is sokan lesznek. Önkéntes szándék és lelkesedés tekintetében mindenképpen Kárpát-medence élbolyában vagyunk.

– Milyen visszajelzések érkeztek az eddigi Kolozsvári Magyar Napokkal kapcsolatban, amelyre alapozni lehetett és milyenek az eddigi nézőszámok?

– Tavaly ősszel végeztünk egy közvélemény-kutatást, melynek eredménye, hogy a kolozsvári magyarok (mintegy ötvenezer ember vallotta magát magyarnak a legutóbbi népszámláláson) több mint kilencven százaléka hallott a magyar napokról, és több mint hatvan százaléka részt vett a KMN programjain. Ez azt jelenti, hogy csak a kolozsvári magyarokat tekintve hozzávetőleg harmincezer ember kapcsolódott be a különböző rendezvényeinkbe. Ez hihetetlenül nagy szám: túlzás nélkül mondható, hogy a város magyarságának többségét megmozgatta a KMN. Emellett érezhető, hogy érkeznek a környékről, de egyre nagyobb számban Székelyföldről, Partiumból és az anyaországból is látogatók. Visszajelzések alapján tudjuk, hogy egyre nagyobb arányban jönnek haza a Nyugat-Európába vagy akár tengerentúlra elszármazott kolozsváriak, és egyre nagyobb számban szerveznek érettségi, egyetemi találkozókat erre az időszakra. A visszajelzések pedig – szerénytelenségnek tűnhet, de – nagyon kevés kivételtől eltekintve nagyon pozitívak. Értékelik az emberek, örvendenek neki, érzik, hogy hiánypótló és mekkora ereje van: újra összekovácsol egy szétesett közösséget.

Különböző helyszíneken monitorizáltuk a résztvevőszámot. A tavaly minimum kétszázezres látogatottsága volt a rendezvény programjainak, ez látogatószámban minimum hatvan-hetvenezer embert jelent az egy hét alatt. A legnagyobb nézőszám az István, a király koncerten volt, a becslések alapján legalább negyvenezren voltak jelen. De nem maradtak el nagyon a többi esti események sem, rendszeresen 15-20 ezres a nézőszám. Reméljük, hogy ez az idei repertoárral sem változik, ám nem feltétlenül mindig csak a részvételi szám a lényeges, hanem az, hogy mit adnunk, mit kapunk közösen a rendezvény alatt.

– Melyek az idei húzónevek?

– Nehéz ezt megsaccolni, mert az egyes napok is befolyásolják a részvételt. Én úgy gondolom, hogy kiemelt figyelem kíséri majd az Illés ötvenedik születésnapi koncertjét, a Magyar Rádió szimfonikus zenekarának közös koncertjét kortárs könnyűzenei együttesekkel és az ExperiDance előadását, az Ezeregyévet, amit leginkább az István, a királyhoz lehet hasonlítani. Bár ez más műfaj, történelmi táncshow, és nem rockopera, ellenben szenzációs a zenéje és hihetetlenül látványos előadás. Az ExperiDance nevét valószínűleg most fogják megtanulni a kolozsváriak, erdélyiek. És van bőven olyan esti koncert, előadás, amely, úgy gondolom, hogy tömeget fog vonzani.

– Végezetül: mi indokolta a KMN kabalaállatának, az Oszkár nevű hollónak a szájába adott „Óperrrencián innen és túl mottót?”

– Aki ismeri Kolozsvár elmúlt tíz-húsz évének történetét, tudja, hogy mennyire valószerűtlen dolog volt néhány évvel ezelőtt, hogy egy ilyen rendezvény létrejöhessen és megerősödhessen. Valahol a mese és a valóság határán mozog sokunk szemében a mai napig a történet, és ezt a mesebeli viszonyulást nem tudtuk másként szavakba önteni, mint az „Óperrrencián innen és túl” jelzővel. Mesebeli élmény sokunk számára, ugyanakkor teljes valóság és a miénk.