
Augusztus 17. és 24. közt újra látványosan megnő majd a kincses város központjában a magyar ajkúak száma: a Kolozsvári Magyar Napok (KMN) ötödjére vonz tízezreket, idén az Óperrrencián innen és túl mottóval. Gergely Balázs főszervezőt (portrénkon) kérdeztük az impozáns programkínálatról.
2014. augusztus 08., 19:182014. augusztus 08., 19:18
– Eddig sem panaszkodhattak a Kolozsvári Magyar Napok látogatói programszűkére, ám idén talán még zsúfoltabb és sokszínűbb a felhozatal. Mikorra lesz végleges menetrend?
– A lap megjelenésének idejére már nyomdában lesz a programfüzet és a honlapon is véglegesítjük az adatokat. Az események számát pedig nem hasonlítottuk az előző évekhez, mert ezt nem lehet számokkal mérni, ám az biztos, hogy idén nőtt a komolyzenei felhozatal és a színházi program is jelentős mértékben bővült. Jelentősebb mértékben megjelennek a sportrendezvények, és kicsit jobban megpróbáltunk odafigyelni a velünk együtt élő társkisebbségekre: lesznek zsidó és örmény programok is. A korábbi évekhez képest hangsúlyosabb a románság felé való nyitás. Az elmúlt években azt tapasztaltuk ugyanis, hogy a többségi lakosság odafigyel a rendezvényre, elég nagy számban meg is kedvelték. Tehát közeledtünk ahhoz a célhoz, amelyet az induláskor kitűztünk magunk elé, vagyis hogy a KMN valamiféle hídszerepet töltsön be a román és magyar közösség között. Mindez nem változtat az eredeti célkitűzésen: a KMN magyar kulturális rendezvény, az a célja, hogy a magyar kultúrát, a magyar közösséget erősítse, népszerűsítse, közösségen belül és azon kívül egyaránt.
– A teljes lakosság megszólításánál tartva: a városnegyedekbe próbál-e eljutni a KMN?
– Ez nem könnyű feladat és a tapasztalat azt mutatja, hogy az emberek inkább bejönnek a negyedekből erre az egy hétre a központba, itt érzik otthon magukat, belakjuk együtt a szimbolikus kolozsvári tereket. A fordítottjával próbálkoztunk a korábbi években, de igazán nem volt húzása és kicsit szét is esne a rendezvény. Az emberek, a közönség írta felül az ilyen típusú próbálkozásokat. Én a magam nevében azt mondom, hogy a negyedekbe talán nem azalatt az egy hét alatt kellene eljutni. Ezzel a kiemelt időszakkal kapcsolatban az az elvárás, hogy az epicentrumban, Kolozsvár központi terein folyjon.
– Helyszínek tekintetében kell-e változásra számítani?
– Maradnak a bevált helyszínek. A Főtér, Farkas utca, Egyetem utca a rendezvény központja, ami a köztereket illeti. Emellett számos civil szervezet központja helyszín még, illetve a különböző intézményeink. Középkori utcát indítunk péntek délutántól vasárnapig a Várfal utcában és belakjuk a Farkas utcára merőleges kis utcákat is.
– A honlapon megszámlálhatatlanul sok partner szerepel.
– Több mint a tavaly, pedig már akkor is hatvannál több civil szervezet járult hozzá a rendezvény megvalósulásához: magyar intézmények, iskolák, egyetemek gyakorlatilag egytől egyik partnereink. És olyan mindannyiunk intézményei is, mint a történeti, szépművészeti, néprajzi múzeum – ez fontos dolog, és úgy gondolom, hogy üzenet értékű. Mindenki abszolút nyitottan és segítőkészen viszonyul a rendezvényhez és a civil partnerek mellett rengeteg a támogatói partner is. A KMN egyik legnagyobb megvalósítása, hogy sikerült a kolozsvári vállalkozókat nagyon nagy arányban a közös ünneplés mellé vonzani: kis-, közepes- és nagyvállalkozó egyaránt szívesen támogatja. Ki kevesebbel, ki többel, de mindenki jó szándékkal és kevésbé azért, hogy a logója megjelenjen. Sokkal inkább azért, mert magukénak érzik a rendezvényt. És valahol ez az idén nyolcnapos ünnep az egymásra találás hete, ami korábban nem volt jellemző. Mi szervezők ezt csak generáljuk, illetve koordináljuk, melynek meseszerű, Óperenciás eredménye, hogy mindenki támogatni próbálja a közös kolozsvári ügyet.
– Szervezőknél tartva: hány szervező és önkéntes van a KMN mögött?
– Év közben 3-5 fős szervezői mag dolgozik, amely a rendezvény közeledtével egyre inkább tágul. Jelen pillanatban a központi csapatban 15-20 kollégával dolgozunk együtt, de szervezőknek számítanak a civil szervezetek munkatársai, képviselői is, így a stáb majdhogynem megszámlálhatatlan. Önkéntesekből pedig tavaly is sok volt és idén is sokan lesznek. Önkéntes szándék és lelkesedés tekintetében mindenképpen Kárpát-medence élbolyában vagyunk.
– Milyen visszajelzések érkeztek az eddigi Kolozsvári Magyar Napokkal kapcsolatban, amelyre alapozni lehetett és milyenek az eddigi nézőszámok?
– Tavaly ősszel végeztünk egy közvélemény-kutatást, melynek eredménye, hogy a kolozsvári magyarok (mintegy ötvenezer ember vallotta magát magyarnak a legutóbbi népszámláláson) több mint kilencven százaléka hallott a magyar napokról, és több mint hatvan százaléka részt vett a KMN programjain. Ez azt jelenti, hogy csak a kolozsvári magyarokat tekintve hozzávetőleg harmincezer ember kapcsolódott be a különböző rendezvényeinkbe. Ez hihetetlenül nagy szám: túlzás nélkül mondható, hogy a város magyarságának többségét megmozgatta a KMN. Emellett érezhető, hogy érkeznek a környékről, de egyre nagyobb számban Székelyföldről, Partiumból és az anyaországból is látogatók. Visszajelzések alapján tudjuk, hogy egyre nagyobb arányban jönnek haza a Nyugat-Európába vagy akár tengerentúlra elszármazott kolozsváriak, és egyre nagyobb számban szerveznek érettségi, egyetemi találkozókat erre az időszakra. A visszajelzések pedig – szerénytelenségnek tűnhet, de – nagyon kevés kivételtől eltekintve nagyon pozitívak. Értékelik az emberek, örvendenek neki, érzik, hogy hiánypótló és mekkora ereje van: újra összekovácsol egy szétesett közösséget.
Különböző helyszíneken monitorizáltuk a résztvevőszámot. A tavaly minimum kétszázezres látogatottsága volt a rendezvény programjainak, ez látogatószámban minimum hatvan-hetvenezer embert jelent az egy hét alatt. A legnagyobb nézőszám az István, a király koncerten volt, a becslések alapján legalább negyvenezren voltak jelen. De nem maradtak el nagyon a többi esti események sem, rendszeresen 15-20 ezres a nézőszám. Reméljük, hogy ez az idei repertoárral sem változik, ám nem feltétlenül mindig csak a részvételi szám a lényeges, hanem az, hogy mit adnunk, mit kapunk közösen a rendezvény alatt.
– Melyek az idei húzónevek?
– Nehéz ezt megsaccolni, mert az egyes napok is befolyásolják a részvételt. Én úgy gondolom, hogy kiemelt figyelem kíséri majd az Illés ötvenedik születésnapi koncertjét, a Magyar Rádió szimfonikus zenekarának közös koncertjét kortárs könnyűzenei együttesekkel és az ExperiDance előadását, az Ezeregyévet, amit leginkább az István, a királyhoz lehet hasonlítani. Bár ez más műfaj, történelmi táncshow, és nem rockopera, ellenben szenzációs a zenéje és hihetetlenül látványos előadás. Az ExperiDance nevét valószínűleg most fogják megtanulni a kolozsváriak, erdélyiek. És van bőven olyan esti koncert, előadás, amely, úgy gondolom, hogy tömeget fog vonzani.
– Végezetül: mi indokolta a KMN kabalaállatának, az Oszkár nevű hollónak a szájába adott „Óperrrencián innen és túl mottót?”
– Aki ismeri Kolozsvár elmúlt tíz-húsz évének történetét, tudja, hogy mennyire valószerűtlen dolog volt néhány évvel ezelőtt, hogy egy ilyen rendezvény létrejöhessen és megerősödhessen. Valahol a mese és a valóság határán mozog sokunk szemében a mai napig a történet, és ezt a mesebeli viszonyulást nem tudtuk másként szavakba önteni, mint az „Óperrrencián innen és túl” jelzővel. Mesebeli élmény sokunk számára, ugyanakkor teljes valóság és a miénk.
Pár napig még kitart a csapadékos, hűvös időjárás, húsvétra azonban kellemesen meleg, napos idő várható, 20 fok körüli csúcshőmérséklettel.
A bárányhúsból készült étkek sok erdélyi család húsvéti ünnepi menüsorozatának elmaradhatatlan alkotóelemei: ilyen a bárányfejleves, töltött bárány, vagy a belsőségekből készülő bárányfasírt.
Táj, zene és belső képek találkoznak Rácz Magda munkáiban. A Székelyföldről indult alkotó évtizedeken át rajztanárként dolgozott, miközben festett, grafikákat készített és szőtt.
A drága energia, a méregdrága üzemanyag és az egyre erőteljesebb megélhetési nyomás korában egyre kevésbé látszik elvont brüsszeli jelszónak, buta és költséges hóbortnak a zöld átállás Erdélyben.
Mi a hasonlóság a román Szociáldemokrata Párt (PSD) ellenzékbe vonulással való fenyegetőzése és a bukaresti kormánynak az üzemanyag-drágulással szembeni hatékony fellépése között? Hát csak az, hogy nagy valószínűséggel egyik sem fog bekövetkezni.
Tóth László kézdivásárhelyi újságíró halk szavú ember: székely lévén akkor szólal meg, ha van mondanivalója. Úgy tűnik, ez kissé zavarja is, s ha nem kívánja verbálisan közkinccsé tenni gondolatait, azokat papírra veti.
Dr. Székely-Szentmiklósi István negyvenöt éve családorvos a Szilágyságban – pályája egyszerre jelent hivatást, alkalmazkodást és közösségi elköteleződést.
Feleségként biztosították a hátteret, ápolóként segítettek, fegyvert ragadva csatlakoztak a harcokhoz. Az 1848–49-es szabadságharc asszonyait a korabeli lapokból, a visszaemlékezésekből ismerhetjük. A Teleki Tékában kiállítással tisztelegnek előttük.
Az elmúlt napok kellemesen meleg tavaszias időjárását az előttünk álló egy hétben néhány fokos lehűlés váltja fel, a nappali csúcsértékek nem haladják meg a 11–13 fokot. Erőteljes felhőképződésre, elszórtan esőre, záporokra kell számítani.
Miközben Traian Băsescu volt államfő reálisnak tartja, hogy Irán beváltja fenyegetését, és megtámadja Romániát az amerikai katonai eszközök befogadása miatt, szakértők óvatosságra intenek a kérdésben.
szóljon hozzá!