Tőkés László és Chrudinák Alajos 2007-ben
Fotó: Tőkés László EMNT-elnök sajtóirodája
Öt esztendeje annak, hogy a mi Alink, a sémi nyelvek tudós tanítója, külpolitikai szakértő, a Magyar Rádió, majd a Magyar Televízió riportere, tudósítója, az MTV Panoráma című műsorának legendás főszerkesztője, mintegy százhetven riport-dokumentumfilm szerzője, Chrudinák Alajos eltávozott „a minden élők útján”.
2025. március 20., 20:292025. március 20., 20:29
Chrudinák Alajos (1937. március 29. – 2020. március 11.) kiterjedt és úttörő munkásságának méltatására nem vállalkozom – ezzel a szakma adósa neki. De mivel az 1989-es rendszerváltozás „eszme-barikádjain” találkoztunk, és történelmünk eme sorsfordító eseménye alkalmával az isteni Gondviselés egymás mellé állított bennünket, a ragaszkodó bajtársi szeretet és a mélységes hála érzésével emlékezem meg róla.
A reggeli kávézás hétköznapi megszokottságában próbáltuk elhessegetni sötét gondolatainkat, amikor ezen a verőfényes reggelen váratlan csengőszóra siettem temesvári parókiám immár vaspántokkal bebiztosított ajtajához: vajon ki jön, kinek van mersze még bekopogni hozzánk? – gondoltam magamban aggodalmasan. És akkor – csodák csodája – nem ellenség vagy hatóság keresett, hanem egy helybéli meghitt jóbarátunk érkezett izgatottan, hogy elújságolja a már-már abszurdnak számító, szenzációs hírt, hogy bemondták a műsorelőzetesben: este engem mutatnak a Panorámában.
Annak idején, áprilisban, titkon egy kanadai francia stáb készített velem egy mélyinterjút. Mint utóbb kiderült, a kanadai megrendelő végül is nem vállalta a Ceauşescu-rezsimet leleplező, erdélyi magyarságunk sorsát bemutató felvétel levetítését.
Mindezt akkor én nem tudtam, ezért annál nagyobb meglepetés volt számomra, amikor este Chrudinák Alajos érezhető megrendüléssel felkonferálta elsikkadni látszó beszélgetésünket a Panoráma című külpolitikai magazinműsorban.
A kocka el volt vetve. A „hallgatás falát” sikerült áttörni. Erdély ügye premier plánba került. A falurombolás ördögi terve személyes tanúságtétel gyanánt került nyilvánosság elé. Egy szempillantás alatt harcostárakká váltunk az igazság kimondásában. Chrudinák Alajos fegyverbarátommá lett a hallgatás falának lerombolásában.
Chrudinák Alajos révén 1989-ben sikerült áttörni a ,,hallgatás falát"
Fotó: Tőkés László EMNT-elnök sajtóirodája
„A tájékoztatásnak egyetlen kritériuma lehet: az igazság kimondása” – vallotta a Panoráma főszerkesztője. „Mert nem a félelemnek lelkét adta nékünk Isten” – tegyük hozzá az isteni Ige szavával –, „hanem az erő, a szeretet és a józanság lelkét” (2 Tim 1,7) Isten erejével és a józanság vakmerőségével – íme – a félelem tornyosuló akadályait is sikerült elhárítanunk, és ennek utána, hónapokon át Ali mindvégig szívén viselte sorsomat, Temesvár végvári harcát, úgy, amiképpen műsora zárszavában maga kérte: „Szeretnék mindenkit arra kérni, itthon és a határokon túl, hogy vigyázó tekintetükkel, odaadásunkkal, támogatásunkkal vegyük oltalmunkba Tőkés Lászlót, hogy erőt és bátorítást merítsen szolidaritásunkból ezekben a nehéz napokban.”
A „közszolgálati” média rendkívüli erejét latba vetve kísérte végig elkeseredett küzdelmünket, hétről hétre megtalálva a módját, hogy hallassa hangját és védelmet nyújtson határon túli testvéreinek, a sorsuknak kiszolgáltatott temesvári és erdélyi népünknek. De ugyanakkor nemcsak magyarságunk gondjára figyelt, hanem a változások sodrásában kavargó egész kelet-közép-európai térség valamennyi népének sorsára, Václav Havel és Mihály román király megszólaltatásával mintegy tematizálta a láncreakciószerűen kibontakozó rendszerváltozást, és ezáltal a forradalmi átalakulások „viharmadaraként” töltötte be a szakmai kiválóságát messze felülmúló hivatását.
Számunkra viszont ennél is többet jelent saját nemzete iránti szeretete, az 1956-os forradalomban egészen fiatalon játszott szerepe, a népeinket megnyomorító kommunizmussal szembeni ellenállása, a trianoni sorsra jutott erdélyi vérei iránti cselekvőkész szolidaritása.
A nemzetidegen média jelenkori tobzódása idején és a harmincöt év után is tovább húzódó demokratikus rendszerváltozás közepette a néki kijáró megbecsüléssel méltassuk Chrudinák Alajosnak, a nemzeti újságírás és televíziózás nagy alakjának életét és munkásságát. Tartozunk ezzel magunknak és neki is, hiszen sikeres pályája végén méltatlanul bántak el vele politikai ellenlábasai és munkaadói.
Tőkés László
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
,,Ez egy következmények nélküli ország, ahol mindent ellopnak” – mondogatta az utóbbi időben szomszédom magyarországi unokatestvére, akiről utólag kiderült, hogy jobban él, mint sokan közülünk Erdélyben.
Temesvár mellett feltárt avar lovas harcos sírok újraírhatják a térség avar múltjáról alkotott eddigi ismereteket. A leletek szerint az avar elit nemcsak jelen volt a Bánságban, hanem katonai és gazdasági ellenőrzést is gyakorolhatott.
A következő három napban a néphagyományból ismert fagyosszentek idén nem hozzák „igazi formájukat”: a meteorológiai előrejelzések szerint Erdély legnagyobb részén nem kell fagyra számítani.
Egy japán kisváros művelődési házában erdélyi ételek főnek: tyúkhúsleves, pörkölt, töltött káposzta kerül az asztalra, a falakon kalotaszegi minták, a konyhában pedig egy olyan ember dolgozik, aki mindezt nem tanulta, hanem hozta magával.
Az e heti fejlemények ismét csak bizonyították, hogy nincs olyan súlyos válsághelyzet Romániában, amelyet a politikai osztály ne lenne képes tovább fokozni.
Bár csütörtökön többfelé alakultak ki záporok Erdélyben, a gazdák többsége hiába várt a tartós, kiadós csapadékot. A meteorológiai előrejelzések szerint azonban a hétvégén többfelé megérkezhet az eső.
Erőltetett menetben látott neki a bukaresti kormány a védelmi képességek fejlesztését szolgáló európai SAFE-program végrehajtásának, amelynek keretében közel 17 milliárd euró áll Románia rendelkezésére.
Lépésről lépésre Isten igéjének a fényében próbál előre haladni a megalakulásának 30. évfordulóját idén ünneplő Szatmárnémeti-Szigetlankai Református Egyházközség, amelyben Rácz Ervin Lajos lelkipásztor szerint megpróbálják összehangolni a generációkat.
Fontos mérföldkőhöz érkezett az apahidai református közösség templomépítése: a Krónika munkatársainak jelenlétében időkapszulát helyeztek el az épülő torony egyik szegletében.
Erdélyben még rétegjelenség a gombatermesztés, de egyre többen látnak benne lehetőséget. A székelyföldi Márton Zoltán gourmet-gombákat termeszt, hírportálunknak arról beszélt, hogyan működik a termesztés, mivel érdemes kezdeni, és meg lehet-e élni belőle.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!