Tőkés László és Chrudinák Alajos 2007-ben
Fotó: Tőkés László EMNT-elnök sajtóirodája
Öt esztendeje annak, hogy a mi Alink, a sémi nyelvek tudós tanítója, külpolitikai szakértő, a Magyar Rádió, majd a Magyar Televízió riportere, tudósítója, az MTV Panoráma című műsorának legendás főszerkesztője, mintegy százhetven riport-dokumentumfilm szerzője, Chrudinák Alajos eltávozott „a minden élők útján”.
2025. március 20., 20:292025. március 20., 20:29
Chrudinák Alajos (1937. március 29. – 2020. március 11.) kiterjedt és úttörő munkásságának méltatására nem vállalkozom – ezzel a szakma adósa neki. De mivel az 1989-es rendszerváltozás „eszme-barikádjain” találkoztunk, és történelmünk eme sorsfordító eseménye alkalmával az isteni Gondviselés egymás mellé állított bennünket, a ragaszkodó bajtársi szeretet és a mélységes hála érzésével emlékezem meg róla.
A reggeli kávézás hétköznapi megszokottságában próbáltuk elhessegetni sötét gondolatainkat, amikor ezen a verőfényes reggelen váratlan csengőszóra siettem temesvári parókiám immár vaspántokkal bebiztosított ajtajához: vajon ki jön, kinek van mersze még bekopogni hozzánk? – gondoltam magamban aggodalmasan. És akkor – csodák csodája – nem ellenség vagy hatóság keresett, hanem egy helybéli meghitt jóbarátunk érkezett izgatottan, hogy elújságolja a már-már abszurdnak számító, szenzációs hírt, hogy bemondták a műsorelőzetesben: este engem mutatnak a Panorámában.
Annak idején, áprilisban, titkon egy kanadai francia stáb készített velem egy mélyinterjút. Mint utóbb kiderült, a kanadai megrendelő végül is nem vállalta a Ceauşescu-rezsimet leleplező, erdélyi magyarságunk sorsát bemutató felvétel levetítését.
Mindezt akkor én nem tudtam, ezért annál nagyobb meglepetés volt számomra, amikor este Chrudinák Alajos érezhető megrendüléssel felkonferálta elsikkadni látszó beszélgetésünket a Panoráma című külpolitikai magazinműsorban.
A kocka el volt vetve. A „hallgatás falát” sikerült áttörni. Erdély ügye premier plánba került. A falurombolás ördögi terve személyes tanúságtétel gyanánt került nyilvánosság elé. Egy szempillantás alatt harcostárakká váltunk az igazság kimondásában. Chrudinák Alajos fegyverbarátommá lett a hallgatás falának lerombolásában.
Chrudinák Alajos révén 1989-ben sikerült áttörni a ,,hallgatás falát"
Fotó: Tőkés László EMNT-elnök sajtóirodája
„A tájékoztatásnak egyetlen kritériuma lehet: az igazság kimondása” – vallotta a Panoráma főszerkesztője. „Mert nem a félelemnek lelkét adta nékünk Isten” – tegyük hozzá az isteni Ige szavával –, „hanem az erő, a szeretet és a józanság lelkét” (2 Tim 1,7) Isten erejével és a józanság vakmerőségével – íme – a félelem tornyosuló akadályait is sikerült elhárítanunk, és ennek utána, hónapokon át Ali mindvégig szívén viselte sorsomat, Temesvár végvári harcát, úgy, amiképpen műsora zárszavában maga kérte: „Szeretnék mindenkit arra kérni, itthon és a határokon túl, hogy vigyázó tekintetükkel, odaadásunkkal, támogatásunkkal vegyük oltalmunkba Tőkés Lászlót, hogy erőt és bátorítást merítsen szolidaritásunkból ezekben a nehéz napokban.”
A „közszolgálati” média rendkívüli erejét latba vetve kísérte végig elkeseredett küzdelmünket, hétről hétre megtalálva a módját, hogy hallassa hangját és védelmet nyújtson határon túli testvéreinek, a sorsuknak kiszolgáltatott temesvári és erdélyi népünknek. De ugyanakkor nemcsak magyarságunk gondjára figyelt, hanem a változások sodrásában kavargó egész kelet-közép-európai térség valamennyi népének sorsára, Václav Havel és Mihály román király megszólaltatásával mintegy tematizálta a láncreakciószerűen kibontakozó rendszerváltozást, és ezáltal a forradalmi átalakulások „viharmadaraként” töltötte be a szakmai kiválóságát messze felülmúló hivatását.
Számunkra viszont ennél is többet jelent saját nemzete iránti szeretete, az 1956-os forradalomban egészen fiatalon játszott szerepe, a népeinket megnyomorító kommunizmussal szembeni ellenállása, a trianoni sorsra jutott erdélyi vérei iránti cselekvőkész szolidaritása.
A nemzetidegen média jelenkori tobzódása idején és a harmincöt év után is tovább húzódó demokratikus rendszerváltozás közepette a néki kijáró megbecsüléssel méltassuk Chrudinák Alajosnak, a nemzeti újságírás és televíziózás nagy alakjának életét és munkásságát. Tartozunk ezzel magunknak és neki is, hiszen sikeres pályája végén méltatlanul bántak el vele politikai ellenlábasai és munkaadói.
Tőkés László
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Balázs Ferenc (1901–1937), a kiemelkedő unitárius lelkész, költő, író, faluszervező szellemi örökségére összpontosít 2026-ban a Magyar Unitárius Egyház. Kovács István püspök megkeresésünkre Balázs Ferenc szerteágazó tevékenységéről beszélt.
Az Alföldön ügyes kezű mesteremberek is készítették, Erdélyben tamburaként emlegették, Kodály a szegények hangszerének nevezte. Ma virágkorát éli: hungarikum lett, és egyre többen veszik kézbe. Gyermek- és ifjúsági citeratalálkozón jártunk Maros megyében.
A börtönlelkészi szolgálat láthatatlan, mégis létfontosságú terület a lelkipásztori munkában. Szabó-Salánki Tibor református lelkipásztor a szamosújvári és besztercei börtönökben vigaszt, reményt és Isten igéjét viszi a rabok számára.
„Reformátusnak kell maradnunk, a Szentírásra és hitvallásainkra építve” – vallja Kolumbán Vilmos József erdélyi református püspök. Interjúnkban Kolumbán Vilmos József a Református Egyházak Világközössége progresszív teológiai irányáról is beszélt.
Legyen szó képzőművészetről vagy irodalomról, műveiben visszaköszönnek a természettel összhangban élő faluközösségbe kapaszkodó gyökerek, az irányt mutató népi bölcsességek, a sallangok nélküli kifejezések, a deportálást túlélők közösségi traumája.
A rövid ideig tartó hideghullámot követően szerdától ismét enyhe, csapadékban gazdag időjárás várható, a nappali csúcshőmérséklet elérheti a 10 fokot. Melegfronti hatásokra kell számítani.
Kutyaszorítóba kerültek a négypárti bukaresti kormánykoalíciót alkotó politikai alakulatok, köztük is kiemelten az RMDSZ: úgy kell elszámolniuk a felháborodott polgárok előtt a népszerűtlen intézkedésekért, hogy a döntést közösen hozták meg.
Házi készítésű hústermékek és pálinkák versenyét szervezi immár negyedik éve egy lelkes fiatalokból álló csapat a Kolozsvártól mintegy húsz kilométerre fekvő Tordaszentlászlón. A többség számára a rendezvény remek gasztronómiai alkalomnak számít.
A reformáció genfi emlékművétől kőhajításnyira fekvő gyülekezeti házban ma is hangzik a magyar ige. A svájci városban Dániel Levente erdélyi ösztöndíjasként szolgál, amely a magyar diaszpóra számára egyszerre lelki otthon, kulturális kapaszkod&oac
Csütörtök délután nyílt meg az Apáczai 400 című képzőművészeti kiállítás a kolozsvári Apáczai Csere János Elméleti Líceum dísztermében. A tárlat Apáczai Csere János sokoldalú szellemi öröksége előtt tiszteleg, kort&am
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!