
Az erdélyi magyar pártok közül taktikázással az MPP nyert a legtöbbet a helyhatósági választásokon, az RMDSZ négy évvel ezelőtti eredményeit megőrizve helyi sikereket ért el, miközben az igazi vesztes az Erdélyi Magyar Néppárt lett. Toró Tibor politológus, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem oktatója a választások eredményeit értékeli.
2016. június 15., 13:512016. június 15., 13:51
– Ha a nyertes és vesztes megközelítésben kezeljük a vasárnap lezajlott romániai helyhatósági választásokat, hogyan lehet értékelni a három erdélyi magyar párt teljesítményét?
– Siker szempontjából a Magyar Polgári Pártot tudnám kiemelni, amelyik visszaszoruló pártszervezetekkel és nagyon kevés politikai támogatottsággal – alig tudott megyei tanácsosi listákat állítani – 15 polgármesteri mandátumot szerzett, amelyekből négyet Hargita megyei városokban. Ez annak köszönhető, hogy koalíciós tárgyalásait ügyesen kitaktikázta: eredményeit hol az RMDSZ-szel, hol a néppárttal érte el. Az MPP–EMNP koalícióval Székelyudvarhelyen és Szentegyházán nyert, több székelyföldi településen és Szatmár megyében pedig RMDSZ-es hátszéllel szerzett polgármesteri mandátumokat. Ha szavazatszámban nem is, de taktikázásban ők jöttek ki legjobban a választásból. Az RMDSZ nagyjából megőrizte négy évvel ezelőtti eredményeit, sőt néhány helyen javítani is tudott – visszanyerte Szatmárnémeti polgármesteri székét, Temesváron két tanácsosi helyet kapott a helyi önkormányzatban és jobb eredményt ért el Kolozsváron is – miközben elveszített mintegy nyolcvanezer szavazatot.
– Ezek szerint az Erdélyi Magyar Néppárt a választások igazi vesztese?
– Kisebb veszteségekkel ugyan, de a néppárt tanácsosi listái nagyjából a négy évvel ezelőtti eredményeket hozták, miközben ők is elveszítették szavazótáboruk mintegy húsz százalékát. Legnagyobb veszteségük, hogy egyetlen saját polgármesteri széket sem tudtak megőrizni. A néppárt nem tudott élni azzal az eséllyel, hogy az RMDSZ-szel összefogott MPP-vel szemben ő maradt az egyedüli erdélyi magyar ellenzéki alakulat. Ott tudtak igazából sikeresek lenni, ahol koalícióban összefogtak az MPP-vel. A párt számára ez az üzenete az idei választásoknak: ha egy jelölt esetében sikerül összefogást bemutatni, ott sokkal nagyobb a siker esélye.
– Vajon mennyire kedvezett az RMDSZ-nek a romániai választók hangsúlyos balra tolódása?
– Az tény, hogy a Szociáldemokrata Párt jelentős győzelmet aratott országszerte, de ez elsősorban annak tudható be, hogy a Nemzeti Liberális Párt jó ideje szabadesésben van. Ez Klaus Johannis államfő gyenge teljesítményének a következménye, aki hibát hibára halmozott az elmúlt időszakban, és ezzel jelentősen visszahúzta egykori pártját is. A mostani eredményeknek ugyanakkor van egy másik racionális magyarázata is. A párttörvény a kisebb pártoknak is kedvezett volna azzal, hogy a kampány nem lehetett olyan látványos, mint az előző években: egy csomó olyan pénzigényes eszközt tiltott be, amivel eddig jórészt csak a nagyobb pártok élhettek. Ennek ellenére a kis pártok nem tudtak ebből profitálni. Román településeken egyértelműen a PSD, magyar településeken pedig az RMDSZ tudott jól mozgósítani, ezt tükrözik a választási eredményeik.
– Szakemberek megjósolták Soós Zoltán vereségét Marosvásárhelyen. Ez mennyire volt várható?
– Soós jelölése egyféle siker a sikertelenségben, hiszen szavazatarányban ő került a legközelebb Dorin Floreához. Egy jó jelölttel, konfliktus- és cirkuszmentes előválasztással és kampánnyal sikerülhetett volna Floreát legyőzni. Ténylegesen közel volt a sikerhez, hiszen a magyar szavazók mozgósítását a román mozgósítás szintjére tudta felhozni. Sok kérdőjel maradt afelől is, hogy mennyi szavazatot kapott a Szabad Emberek Pártjának jelöltje. De bárhogy is értékelnénk Soós teljesítményét, nem szabad elfelednünk: sikertelensége már a választások előtti konjunktúrába be volt kódolva.
– Mi várható az őszi parlamenti választásokon?
– Az RMDSZ és az MPP között megkötött választási egyezség, gondolom, az országos választásokon is érvényes marad, csupán a mandátumok számát illetően kell még megegyezzenek. Kérdés, hogy az Erdélyi Magyar Néppárt elindul-e az őszi választásokon. A választási törvény alternatív küszöbe aránylag jól előrejelzi, hogy az RMDSZ parlamenti bejutása nem fog veszélybe kerülni.
Balázs Ferenc (1901–1937), a kiemelkedő unitárius lelkész, költő, író, faluszervező szellemi örökségére összpontosít 2026-ban a Magyar Unitárius Egyház. Kovács István püspök megkeresésünkre Balázs Ferenc szerteágazó tevékenységéről beszélt.
Az Alföldön ügyes kezű mesteremberek is készítették, Erdélyben tamburaként emlegették, Kodály a szegények hangszerének nevezte. Ma virágkorát éli: hungarikum lett, és egyre többen veszik kézbe. Gyermek- és ifjúsági citeratalálkozón jártunk Maros megyében.
A börtönlelkészi szolgálat láthatatlan, mégis létfontosságú terület a lelkipásztori munkában. Szabó-Salánki Tibor református lelkipásztor a szamosújvári és besztercei börtönökben vigaszt, reményt és Isten igéjét viszi a rabok számára.
„Reformátusnak kell maradnunk, a Szentírásra és hitvallásainkra építve” – vallja Kolumbán Vilmos József erdélyi református püspök. Interjúnkban Kolumbán Vilmos József a Református Egyházak Világközössége progresszív teológiai irányáról is beszélt.
Legyen szó képzőművészetről vagy irodalomról, műveiben visszaköszönnek a természettel összhangban élő faluközösségbe kapaszkodó gyökerek, az irányt mutató népi bölcsességek, a sallangok nélküli kifejezések, a deportálást túlélők közösségi traumája.
A rövid ideig tartó hideghullámot követően szerdától ismét enyhe, csapadékban gazdag időjárás várható, a nappali csúcshőmérséklet elérheti a 10 fokot. Melegfronti hatásokra kell számítani.
Kutyaszorítóba kerültek a négypárti bukaresti kormánykoalíciót alkotó politikai alakulatok, köztük is kiemelten az RMDSZ: úgy kell elszámolniuk a felháborodott polgárok előtt a népszerűtlen intézkedésekért, hogy a döntést közösen hozták meg.
Házi készítésű hústermékek és pálinkák versenyét szervezi immár negyedik éve egy lelkes fiatalokból álló csapat a Kolozsvártól mintegy húsz kilométerre fekvő Tordaszentlászlón. A többség számára a rendezvény remek gasztronómiai alkalomnak számít.
A reformáció genfi emlékművétől kőhajításnyira fekvő gyülekezeti házban ma is hangzik a magyar ige. A svájci városban Dániel Levente erdélyi ösztöndíjasként szolgál, amely a magyar diaszpóra számára egyszerre lelki otthon, kulturális kapaszkod&oac
Csütörtök délután nyílt meg az Apáczai 400 című képzőművészeti kiállítás a kolozsvári Apáczai Csere János Elméleti Líceum dísztermében. A tárlat Apáczai Csere János sokoldalú szellemi öröksége előtt tiszteleg, kort&am
szóljon hozzá!