Telt házas gálaműsorral ünnepelték Budapesten az Andrássy úti dalszínház megnyitásának 140 éves jubileumát
Fotó: Nagy Attila / Magyar Állami Operaház
A Magyar Állami Operaház együtteseinek fellépéseivel, valamint Novák Irén, a Kulturális és Innovációs minisztérium helyettes államtitkára, Nicolas Payne, az Opera Európa alapító igazgatója és dr. Ókovács Szilveszter, az Opera főigazgatójának ünnepi beszédeivel keretezve emlékezett meg Budapesten az Andrássy úti dalszínház megnyitásának 140 éves jubileumáról.
2024. október 04., 07:572024. október 04., 07:57
„Az Opera egyedi és pótolhatatlan. Elődeink bölcs döntést hoztak, amikor úgy határoztak, Magyarországnak szüksége van egy önálló dalszínházra" – mondta ünnepi megnyitó beszédében Novák Irén művészetért és közösségi művelődésért felelős helyettes államtitkár. Hozzátette, ma már el sem tudjuk képzelni a magyar kultúrát az Operaház nélkül, melyet mindig a művészi kiválóság, a közönség szeretete vezérelte, így válhatott azzá, amit ma is láthatunk.
Nicolas Payne, a londoni Királyi Opera, az Angol Nemzeti Opera és az Opera Europa nemzetközi ernyőszervezet alapító igazgatója személyes tapasztalatai alapján helyezte a Magyar Állami Operaház közelmúltját európai kontextusba. Felidézte, ahogy az 1990-es évektől az európai kultúra középpontja fokozatosan keletre húzódott, miközben az operaértők körében Moniuszko és Smetana mellett Erkel is bekerült a köztudatba. A színházi szakember felidézte az Opera Europa 2009-es és 2022-es budapesti konferenciáival kapcsolatos emlékeit is, utóbbi kapcsán méltatva az intézmény vezetése által az Eiffel Műhelyház létrehozása és ifjúsági programjai érdekében tett erőfeszítéseit, amelyeknek a jövőbe mutató elképzelései visszaköszönnek Ókovács Szilveszter Hunyadi László-rendezésében is, ahol az Opera gyermekkara és balettiskolája, a Magyar Nemzeti Balettintézet növendékei kiemelt szerepet kapnak.
Novák Irén helyettes államtitkár: az Opera egyedi és pótolhatatlan
Fotó: Nagy Attila / Magyar Állami Operaház
Dr. Ókovács Szilveszter, a Magyar Állami Operaház főigazgatója ünnepi beszédében történelmi párhuzamok mentén idézte fel, hogy több mint négy évszázada, az opera és a balett műfajának születése idején a három részre szakadt Magyarországon még külső és belső harcok dúltak. Mikor azonban kétszáz évvel később idehaza is intézményesült az operajátszás,
A főigazgató emlékeztetett: a 140 esztendeje felavatott Operaház nem a múltat vagy önmagában a művészetet őrzi, az operakultúra ebbe az operaházba az európai ember lényegét sűríti egybe, áll a budapesti kulturális intézmény szerkesztőségünkbe eljuttatott közleményében.
Nicolas Payne szerint az 1990-es évektől az európai kultúra középpontja fokozatosan keletre húzódott
Fotó: Nagy Attila / Magyar Állami Operaház
Az ünnepi előadáson a Magyar Állami Operaház Zenekara, Énekkara, valamint a Magyar Nemzeti Balett és a Magyar Nemzeti Balettintézet előadásában Liszt Les Préludes c. szimfonikus költeménye, Erkel Hunyadi László és Bánk bán c. operáinak egy-egy áriája, Dohnányi Szimfonikus percek c. zenekari műve, Várnagy Kristóf Bartók Táncszvitjére készített koreográfiája és Kodály Budavári Te Deuma szerepelt a műsoron. Közreműködött Kovácsházi István, Kapi Zsuzsanna, Zemlényi Eszter, Fürjes Anna Csenge, Bartos Barna és Pataki Bence, vezényelt Rajna Martin első karmester, Halász Péter első vendégkarmester, Kocsár Balázs, Kovács János és a hosszú betegség után újra pulpitusra lépő Medveczky Ádám. A Szimfonikus percek alatt vetített filmetűd az OPERA Facebook-oldalán is megtekinthető.
Ókovács Szilveszter főigazgató: az operakultúra ebbe az operaházba az európai ember lényegét sűríti egybe
Fotó: Nagy Attila / Magyar Állami Operaház
Az évforduló alkalmából megújult a dalszínház DigiTár néven is ismert digitális archívuma, amelyben 2024 szeptemberéig több mint 60 ezer előadáshoz kapcsolódóan mintegy 7000 művész és több mint 6 millió adat érhető el. Az elkövetkező hetekben, hónapokban az archívumhoz kapcsoló, mintegy 5000 fotót számláló médiatár várhatóan további több tízezer, eddig sosem látott, nagy felbontású fotóval bővül.
Rövid történelem
Több mint tíz éves előkészítői, tervezői, majd kilenc éven át tartó kiviteli munkák után a Magyar Királyi Operaház 1884. szeptember 27-én, az uralkodó I. Ferenc József osztrák császár és magyar király jelenlétében nyitotta meg kapuit a nagyközönség előtt. Az Ybl Miklós által tervezett épületben a korábban a Kerepesi – ma Rákóczi út – torkolatánál álló Nemzeti Színház Erkel Ferenc által alapított operatagozata költözött. Az elmúlt 140 évben a magyar zene- és táncművészet számos kiválósága megfordult az intézményben, itt tartották többek között Bartók Béla A fából faragott királyfi és A csodálatos mandarin című egyfelvonásosainak, valamint Kodály Zoltán Székely fonó, illetve Háry János című daljátékainak ősbemutatóját. Magyarország egyetlen az operai műfajoknak szentelt dalszínháza, amely az ország egyetlen klasszikus balettegyüttesének is otthona, az opera- és a balettirodalom számos gyöngyszemének tartotta magyarországi bemutatóját. A megszámlálhatatlan magyar kiválóság mellett fellépett többek között Enrico Caruso és Plácido Domingo, vezényelt Gustav Mahler, Richard Strauss és Otto Klemperer, valamint személyesen követte darabjai betanításait Pietro Mascagni és Giacomo Puccini.
A társulat ünneplő és ünnepelt tagjai
Fotó: Nagy Attila / Magyar Állami Operaház
Fotó: Nagy Attila / Magyar Állami Operaház
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Hűvös hajnalokkal, de sok napsütéssel és 20 fok körüli délutáni hőmérsékletekkel köszönt be október Erdélyben. A HungaroMet következő hét napra szóló előrejelzése alapján számottevő csapadékra egyelőre nem kell számítani.
Egyszerre fest valós és kínos képet a szuverén román állam sebezhetőségéről a leleplezés, miszerint az Ilie Bolojan vezette kormány tavaszi bukásához az Egyesült Államok is hozzájárulhatott. De az összkép a teljes román politikumot szemlélve lesújtó.
Nem múzeumi anyagként, hanem ma is élő, szerethető és megszólító kultúraként szeretné bemutatni az operett és a magyar zenés színpad örökségét a Hat élet, hat sors című új kolozsvári programsorozat, amely szeptember 27-én kezdődik Kolozsváron.
Világszerte már 1,17 milliárd embert érint valamilyen mentális zavar, és Erdélyben is egyre többen kérnek segítséget. Vajda Ildikó pszichiáter szerint különösen aggasztó, hogy mind több fiatal és serdülő kerül rendelőbe.
Hiába nőttek a romániai fizetések, ez nem hozta magával automatikusan a vásárlóerő növekedését is, az infláció ugyanis többet „vett ki” a zsebünkből – ez a munkaerőpiacot vizsgáló tanulmány egyik legfontosabb következtetése.
Egyre több partiumi, sőt erdélyi kertben érik be a füge (Ficus carica), sőt akadnak helyek, ahol a indián banán vagy datolyaszilva is megterem.
Megőrizni a tájegységekre jellemző hagyományos, népi mintákat és formákat vagy a vevők igényeihez igazítani a cserépedényeket – erre a kérdésre is keresték a választ a fazekasok Marosvásárhelyen az Erdélyi Mesterségek Ünnepén.
Egy rövid erdélyi körút mindig több az egyszerű kirándulásnál: történelem, épített örökség vagy éppen érdekes találkozások egyvelege. Mi mind a hármat megtapasztaltuk, amikor Erdély több épített örökségét felkerestük.
A hét második felében még késő nyárias, 24–25 Celsius-fokos idő várható Erdélyben, a hétvégén azonban jelentős változás kezdődik. Szombattól megnő a záporok, zivatarok esélye, majd vasárnaptól tartósabban csapadékosra fordulhat az idő.
Egy épület akkor válik igazán otthonná, amikor élettel telik meg. A Kolozsvár melletti Kajántón évtizedes álom valósult meg az új református gyülekezeti ház felépítésével, amelynek története az imádságról, adakozásról, sok munkáról szól.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!