Berecz András Kossuth-díjas előadóművész fotókiállítása bejárja a Kárpát-medencét
Fotó: Petőfi Kulturális Ügynökség/Csiki Vivien
A Petőfi Kulturális Ügynökség szervezésében, Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusa és a Szent Mihály Római Katolikus Plébánia közreműködésével május 20-án nyílik meg az Arc Sacra Claudiopolitana Egyházművészeti Galériában Berecz András Kossuth-díjas előadóművész Szívverés a magasban című fotókiállítása. A fotókiállítás középpontjában a harangok szimbolikus jelentése áll, kulturális szempontból a nemzeti emlékezet és a nemzeti összetartozás értelmezéseire épül.
2025. május 18., 08:332025. május 18., 08:33
Berecz András Kossuth-díjas előadóművész Szívverés a magasban című fotókiállítása a Kárpát-medence harangjainak és a magyarság történelmének sokszínű világába hívja a látogatót. E harangok hangjai örömben és bánatban, békében és veszedelemben is együtt rezdülnek, határokon átívelve találnak utat egy egész nemzet szívéhez.
A Petőfi Kulturális Ügynökség szervezésében megvalósuló tárlat a nemzeti összetartozás gondolatát élteti, bemutatva a Kárpát-medence harangjainak és magyarságának örök tanúságtételét.
– hangsúlyozta Berecz András; ezt a gondolatiságot képviseli a tárlat elrendezése is, a három részre osztható fotók a Szentháromságot idézik. A szemlélő, miközben a múltból a jelenbe ér, végigkísérheti a történelem évszázadait, útja a középkori, elnémult harangoktól az ékesen szóló harangnyelvekig vezet. A harang rendeltetése szerint is időt jelez, ünnepre, imára, emlékezésre hív, végső útra kísér, máskor veszedelemre figyelmeztet, az ellenség jöttét jelzi. Vajon létezik-e még olyan zenei eszköz, amely ugyanazon a hangon évszázadok óta ilyen sokféle érzést tud kiváltani? A kérdés a kiállítás számára fontos, hiszen „ezek a képek úgy szólítanak meg igazán, ha megérted a bennük foglalt időt” – írja a kiállításról Orosz István író, grafikusművész. A 24 tablóból építkező tematikus összeállítás grafikai munkáit Szepessy Béla festőművész, grafikus készítette.
Kolozsvárt gyakran nevezik Erdély fővárosának – és nem véletlenül. Nemcsak földrajzi elhelyezkedése teszi jelentőssé, hanem kulturális, történelmi és gazdasági szempontból is kiemelkedő jelentőséggel bír a térség életében.
Az ő emléke ma is él a város szívében: a főtéren álló Fadrusz János-féle lovasszobor méltó emléket állít alakjának, a mögötte magasodó Szent Mihály templommal együtt, amely a történelmi Magyarország egyik legszebb gótikus székesegyháza. Kolozsvár 1872-ben alapított egyeteme és a mai napig élénk magyar közösségi, oktatási és kulturális élete miatt máig Erdély szellemi központja. Éppen ezért különleges jelentőséggel bír, hogy itt nyílik meg a Szívverések a magasban című fotókiállítás, amely a nemzeti összetartozást hivatott bemutatni. A történelmi régiókban szervezett tárlatsorozat erdélyi állomásán egy olyan helyszínre érkezik, amely évszázadok óta a magyar kultúra és identitás egyik legerősebb bástyája a külhoni területeken. Kolozsvár nemcsak szimbolikus, hanem élő példája annak, hogy a magyar nemzet közössége földrajzi határokon túl is egységet alkot – a kiállítás pedig ennek az összetartozásnak ad művészi formát, képeken keresztül, szíveket megszólítva, áll a Petőfi Kulturális Ügynökség szerkesztőségünkbe eljuttatott közleményében.
A fotókiállítás a a magyarság történelmének sokszínű világába hívja a látogatót
Fotó: Petőfi Kulturális Ügynökség/Csiki Vivien
Május 20-án, kedden 18.30-tól nyílik meg Berecz András fotókiállítása az Arc Sacra Claudiopolitana Egyházművészeti Galériában. A megnyitón köszöntőt mond Grezsa Csaba, Magyarország kolozsvári főkonzulja, közreműködik a Szent Cecília Kórus. A kiállítás 2025. május 20-tól június 6-ig ingyenesen tekinthető meg a Galéria nyitvatartási idejében.
A Szívverés a magasban-kiállítássorozat a Kulturális és Innovációs Minisztérium támogatásával, a Petőfi Kulturális Ügynökség gondozásában jött létre.
Berecz András ének- és mesemondó. A Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja, a Nemzeti Színház társulatának tagja. 1957-ben született Budapesten. Az első dalokat édesanyjától tanulta, aki a híres kunhegyesi táncos, tréfafa és nótafa, Tanka Gábor lányaként sok ilyet tudott. Erdélyben, Moldvában, Felvidéken, Somogyban, Nagykunságban, Nyírségben dalokat, meséket, tréfákat „gyűjtöget”. Tanított magyar népzenét Kalotaszentkirályon, Jobbágytelkén, Sopronban, a torontói York egyetemen, amerikai nyári zenei táborokban, Hollandiában magánkurzusokon. Mesét mondott tolmácsok segítségével kanadai, észt, francia, japán, holland, olasz, egyiptomi közönségnek is. Ez úgy igaz, ahogy hiszitek címmel mesemondókról készített dokumentumfilmet. Három nemzetközi mesemondó találkozó megálmodója, szervezője, műsorvezetője. A Károli Gáspár Református Egyetem Japán Tanszékén műfordítás, mesefordítás kurzusokat tart Kaoru Watanabéval.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Pár napig még kitart a csapadékos, hűvös időjárás, húsvétra azonban kellemesen meleg, napos idő várható, 20 fok körüli csúcshőmérséklettel.
A bárányhúsból készült étkek sok erdélyi család húsvéti ünnepi menüsorozatának elmaradhatatlan alkotóelemei: ilyen a bárányfejleves, töltött bárány, vagy a belsőségekből készülő bárányfasírt.
Táj, zene és belső képek találkoznak Rácz Magda munkáiban. A Székelyföldről indult alkotó évtizedeken át rajztanárként dolgozott, miközben festett, grafikákat készített és szőtt.
A drága energia, a méregdrága üzemanyag és az egyre erőteljesebb megélhetési nyomás korában egyre kevésbé látszik elvont brüsszeli jelszónak, buta és költséges hóbortnak a zöld átállás Erdélyben.
Mi a hasonlóság a román Szociáldemokrata Párt (PSD) ellenzékbe vonulással való fenyegetőzése és a bukaresti kormánynak az üzemanyag-drágulással szembeni hatékony fellépése között? Hát csak az, hogy nagy valószínűséggel egyik sem fog bekövetkezni.
Tóth László kézdivásárhelyi újságíró halk szavú ember: székely lévén akkor szólal meg, ha van mondanivalója. Úgy tűnik, ez kissé zavarja is, s ha nem kívánja verbálisan közkinccsé tenni gondolatait, azokat papírra veti.
Dr. Székely-Szentmiklósi István negyvenöt éve családorvos a Szilágyságban – pályája egyszerre jelent hivatást, alkalmazkodást és közösségi elköteleződést.
Feleségként biztosították a hátteret, ápolóként segítettek, fegyvert ragadva csatlakoztak a harcokhoz. Az 1848–49-es szabadságharc asszonyait a korabeli lapokból, a visszaemlékezésekből ismerhetjük. A Teleki Tékában kiállítással tisztelegnek előttük.
Az elmúlt napok kellemesen meleg tavaszias időjárását az előttünk álló egy hétben néhány fokos lehűlés váltja fel, a nappali csúcsértékek nem haladják meg a 11–13 fokot. Erőteljes felhőképződésre, elszórtan esőre, záporokra kell számítani.
Miközben Traian Băsescu volt államfő reálisnak tartja, hogy Irán beváltja fenyegetését, és megtámadja Romániát az amerikai katonai eszközök befogadása miatt, szakértők óvatosságra intenek a kérdésben.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!