
Berecz András Kossuth-díjas előadóművész fotókiállítása bejárja a Kárpát-medencét
Fotó: Petőfi Kulturális Ügynökség/Csiki Vivien
A Petőfi Kulturális Ügynökség szervezésében, Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusa és a Szent Mihály Római Katolikus Plébánia közreműködésével május 20-án nyílik meg az Arc Sacra Claudiopolitana Egyházművészeti Galériában Berecz András Kossuth-díjas előadóművész Szívverés a magasban című fotókiállítása. A fotókiállítás középpontjában a harangok szimbolikus jelentése áll, kulturális szempontból a nemzeti emlékezet és a nemzeti összetartozás értelmezéseire épül.
2025. május 18., 08:332025. május 18., 08:33
Berecz András Kossuth-díjas előadóművész Szívverés a magasban című fotókiállítása a Kárpát-medence harangjainak és a magyarság történelmének sokszínű világába hívja a látogatót. E harangok hangjai örömben és bánatban, békében és veszedelemben is együtt rezdülnek, határokon átívelve találnak utat egy egész nemzet szívéhez.
A Petőfi Kulturális Ügynökség szervezésében megvalósuló tárlat a nemzeti összetartozás gondolatát élteti, bemutatva a Kárpát-medence harangjainak és magyarságának örök tanúságtételét.
– hangsúlyozta Berecz András; ezt a gondolatiságot képviseli a tárlat elrendezése is, a három részre osztható fotók a Szentháromságot idézik. A szemlélő, miközben a múltból a jelenbe ér, végigkísérheti a történelem évszázadait, útja a középkori, elnémult harangoktól az ékesen szóló harangnyelvekig vezet. A harang rendeltetése szerint is időt jelez, ünnepre, imára, emlékezésre hív, végső útra kísér, máskor veszedelemre figyelmeztet, az ellenség jöttét jelzi. Vajon létezik-e még olyan zenei eszköz, amely ugyanazon a hangon évszázadok óta ilyen sokféle érzést tud kiváltani? A kérdés a kiállítás számára fontos, hiszen „ezek a képek úgy szólítanak meg igazán, ha megérted a bennük foglalt időt” – írja a kiállításról Orosz István író, grafikusművész. A 24 tablóból építkező tematikus összeállítás grafikai munkáit Szepessy Béla festőművész, grafikus készítette.
Kolozsvárt gyakran nevezik Erdély fővárosának – és nem véletlenül. Nemcsak földrajzi elhelyezkedése teszi jelentőssé, hanem kulturális, történelmi és gazdasági szempontból is kiemelkedő jelentőséggel bír a térség életében.
Az ő emléke ma is él a város szívében: a főtéren álló Fadrusz János-féle lovasszobor méltó emléket állít alakjának, a mögötte magasodó Szent Mihály templommal együtt, amely a történelmi Magyarország egyik legszebb gótikus székesegyháza. Kolozsvár 1872-ben alapított egyeteme és a mai napig élénk magyar közösségi, oktatási és kulturális élete miatt máig Erdély szellemi központja. Éppen ezért különleges jelentőséggel bír, hogy itt nyílik meg a Szívverések a magasban című fotókiállítás, amely a nemzeti összetartozást hivatott bemutatni. A történelmi régiókban szervezett tárlatsorozat erdélyi állomásán egy olyan helyszínre érkezik, amely évszázadok óta a magyar kultúra és identitás egyik legerősebb bástyája a külhoni területeken. Kolozsvár nemcsak szimbolikus, hanem élő példája annak, hogy a magyar nemzet közössége földrajzi határokon túl is egységet alkot – a kiállítás pedig ennek az összetartozásnak ad művészi formát, képeken keresztül, szíveket megszólítva, áll a Petőfi Kulturális Ügynökség szerkesztőségünkbe eljuttatott közleményében.
A fotókiállítás a a magyarság történelmének sokszínű világába hívja a látogatót
Fotó: Petőfi Kulturális Ügynökség/Csiki Vivien
Május 20-án, kedden 18.30-tól nyílik meg Berecz András fotókiállítása az Arc Sacra Claudiopolitana Egyházművészeti Galériában. A megnyitón köszöntőt mond Grezsa Csaba, Magyarország kolozsvári főkonzulja, közreműködik a Szent Cecília Kórus. A kiállítás 2025. május 20-tól június 6-ig ingyenesen tekinthető meg a Galéria nyitvatartási idejében.
A Szívverés a magasban-kiállítássorozat a Kulturális és Innovációs Minisztérium támogatásával, a Petőfi Kulturális Ügynökség gondozásában jött létre.
Berecz András ének- és mesemondó. A Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja, a Nemzeti Színház társulatának tagja. 1957-ben született Budapesten. Az első dalokat édesanyjától tanulta, aki a híres kunhegyesi táncos, tréfafa és nótafa, Tanka Gábor lányaként sok ilyet tudott. Erdélyben, Moldvában, Felvidéken, Somogyban, Nagykunságban, Nyírségben dalokat, meséket, tréfákat „gyűjtöget”. Tanított magyar népzenét Kalotaszentkirályon, Jobbágytelkén, Sopronban, a torontói York egyetemen, amerikai nyári zenei táborokban, Hollandiában magánkurzusokon. Mesét mondott tolmácsok segítségével kanadai, észt, francia, japán, holland, olasz, egyiptomi közönségnek is. Ez úgy igaz, ahogy hiszitek címmel mesemondókról készített dokumentumfilmet. Három nemzetközi mesemondó találkozó megálmodója, szervezője, műsorvezetője. A Károli Gáspár Református Egyetem Japán Tanszékén műfordítás, mesefordítás kurzusokat tart Kaoru Watanabéval.
,,Ez egy következmények nélküli ország, ahol mindent ellopnak” – mondogatta az utóbbi időben szomszédom magyarországi unokatestvére, akiről utólag kiderült, hogy jobban él, mint sokan közülünk Erdélyben.
Temesvár mellett feltárt avar lovas harcos sírok újraírhatják a térség avar múltjáról alkotott eddigi ismereteket. A leletek szerint az avar elit nemcsak jelen volt a Bánságban, hanem katonai és gazdasági ellenőrzést is gyakorolhatott.
A következő három napban a néphagyományból ismert fagyosszentek idén nem hozzák „igazi formájukat”: a meteorológiai előrejelzések szerint Erdély legnagyobb részén nem kell fagyra számítani.
Egy japán kisváros művelődési házában erdélyi ételek főnek: tyúkhúsleves, pörkölt, töltött káposzta kerül az asztalra, a falakon kalotaszegi minták, a konyhában pedig egy olyan ember dolgozik, aki mindezt nem tanulta, hanem hozta magával.
Az e heti fejlemények ismét csak bizonyították, hogy nincs olyan súlyos válsághelyzet Romániában, amelyet a politikai osztály ne lenne képes tovább fokozni.
Bár csütörtökön többfelé alakultak ki záporok Erdélyben, a gazdák többsége hiába várt a tartós, kiadós csapadékot. A meteorológiai előrejelzések szerint azonban a hétvégén többfelé megérkezhet az eső.
Erőltetett menetben látott neki a bukaresti kormány a védelmi képességek fejlesztését szolgáló európai SAFE-program végrehajtásának, amelynek keretében közel 17 milliárd euró áll Románia rendelkezésére.
Lépésről lépésre Isten igéjének a fényében próbál előre haladni a megalakulásának 30. évfordulóját idén ünneplő Szatmárnémeti-Szigetlankai Református Egyházközség, amelyben Rácz Ervin Lajos lelkipásztor szerint megpróbálják összehangolni a generációkat.
Fontos mérföldkőhöz érkezett az apahidai református közösség templomépítése: a Krónika munkatársainak jelenlétében időkapszulát helyeztek el az épülő torony egyik szegletében.
Erdélyben még rétegjelenség a gombatermesztés, de egyre többen látnak benne lehetőséget. A székelyföldi Márton Zoltán gourmet-gombákat termeszt, hírportálunknak arról beszélt, hogyan működik a termesztés, mivel érdemes kezdeni, és meg lehet-e élni belőle.
szóljon hozzá!