
Érmihályfalvi tisztelgés a Szent Korona előtt
Fotó: Sütő Éva
A több mint negyedszázados testvérvárosi kapcsolatot ápoló Nagyvárad és Debrecen közös karneváli virágkocsijai számos érmelléki településen is átvonultak az elmúlt két napban. A virágköltemények mindenhol Szent István ünnepét idézték meg a román-magyar határ keleti oldalán fekvő magyar településeken.
2024. augusztus 23., 08:362024. augusztus 23., 08:36
2024. augusztus 23., 11:012024. augusztus 23., 11:01
A Magyar Nemzeti Táncegyüttes Kárpátok visszhangja című előadásával ért véget Nagyváradon a Magyar Kulturális Napok rendezvénysorozat. A program részeként a Debreceni Virágkarnevál négy kocsija egész napos látványosságot nyújtott az ünneplő közösségnek. A virágkocsik augusztus 21-én, szerda reggel érkeztek Nagyváradra, ahol a nap folyamán a Szent László téren csodálhatták meg a remekbe szabott virágkompozíciókat. A Bihar megyei „virágkarnevált” az RMDSZ Bihar megyei szervezete, a Partium Alapítvány és a Varadinum Alapítvány szervezte.
Bihardiószegen néptánccal ünnepelték a virágokból készült csodákat
Fotó: Bihar megyei RMDSZ
Augusztus 20-a Magyarország nemzeti és állami ünnepe, Debrecenben azonban mindezeken túl a virágkarnevál napja is. A városban élőknek és a városba látogató turistáknak mára már természetessé vált, hogy ezen a napon igazi látványosság fogadja őket 1966 óta évi rendszerességgel.
A hagyománynak megfelelően a Szent Koronát ábrázoló virágösszeállítás a koronázási jelvényeket is bemutatta.
Megtekinthető volt Nagyvárad és Debrecen közös virágkocsija is. Ezúttal egy tavirózsát formáztak meg közösen, mely körül szitakötők repkednek. A közös virágkocsi nem csak a két város együttműködésére utal, hanem egy reményteljes jövő ígéretét is előrevetíti, ahogyan az a kocsit bemutató tájékoztatóban olvasható.
A Debreceni Szakképzési Centrum virágkocsija a Határ a csillagos ég fantázianevet viselte, amely a jövőképet, a tudást és az innovációt hirdette egy monumentális asztronauta megformázásában, mely az ifjú nemzedék jövőképét szimbolizálta. A Magyar Posta virágkocsija szintén látható volt Nagyváradon és Érmelléken is. A mesevilág által ihletett kompozíció nem csak a gyermekek kedvence, de az azonos célokért munkálkodó közösségek fontosságára is utalt.
Öröm Érkörtvélyesen a Magyar Posta kocsija mellett
Fotó: Bihar megyei RMDSZ
A több mint negyedszázados testvérvárosi kapcsolatot ápoló Nagyvárad és Debrecen közös virágkocsijának szitakötői az érmelléki településeken is „átrepültek”.
A magyar kultúrát ünneplő napok szerves részeként, a nagyváradi önkormányzat támogatásával szervezett rendezvény, a Partiumi Alapítvány, a debreceni Főnix Rendezvényszervező Zrt-vel partnerségben és a Bethlen Gábor Alap támogatásával csütörtökön Bihar megye több településén is felvonultatta a virágkompozíciókat.
A kocsik augusztus 22-én, reggel 8 órakor Bihar községből indultak tovább Paptamásiba, Biharfélegyházán, Bihardiószegen, Csokalyon, Székelyhídon keresztül Kiskerekibe, Ottományba, Értarcsára, Érkörtvélyesre, Érmihályfalvára, majd a nyírábrányi határátkelő előtt letérve, Érsemjénbe ért véget a virágköltemények karavánjának érmelléki útja.
Mivel nem csak a magyar államiságot, hanem az új kenyeret is ünnepeljük, a megyei vendégek egy-egy újsütetű kenyeret kaptak: az ajándékot nemzeti színű szalaggal átkötve adta át az érmihályfalvi elöljáróság.
A látványos karaván első alkalommal gördült be Érkörtvélyesre és Érsemjénbe, ahol az embereket különösen megörvendeztette, hogy a nemzeti ünnep záróakkordjaként hozzájuk is eljutottak a látványos járművek. A virágkocsikat menettáncosok és néptáncosok fogadták Nagyváradtól Érsemjénig.
,,Ez egy következmények nélküli ország, ahol mindent ellopnak” – mondogatta az utóbbi időben szomszédom magyarországi unokatestvére, akiről utólag kiderült, hogy jobban él, mint sokan közülünk Erdélyben.
Temesvár mellett feltárt avar lovas harcos sírok újraírhatják a térség avar múltjáról alkotott eddigi ismereteket. A leletek szerint az avar elit nemcsak jelen volt a Bánságban, hanem katonai és gazdasági ellenőrzést is gyakorolhatott.
A következő három napban a néphagyományból ismert fagyosszentek idén nem hozzák „igazi formájukat”: a meteorológiai előrejelzések szerint Erdély legnagyobb részén nem kell fagyra számítani.
Egy japán kisváros művelődési házában erdélyi ételek főnek: tyúkhúsleves, pörkölt, töltött káposzta kerül az asztalra, a falakon kalotaszegi minták, a konyhában pedig egy olyan ember dolgozik, aki mindezt nem tanulta, hanem hozta magával.
Az e heti fejlemények ismét csak bizonyították, hogy nincs olyan súlyos válsághelyzet Romániában, amelyet a politikai osztály ne lenne képes tovább fokozni.
Bár csütörtökön többfelé alakultak ki záporok Erdélyben, a gazdák többsége hiába várt a tartós, kiadós csapadékot. A meteorológiai előrejelzések szerint azonban a hétvégén többfelé megérkezhet az eső.
Erőltetett menetben látott neki a bukaresti kormány a védelmi képességek fejlesztését szolgáló európai SAFE-program végrehajtásának, amelynek keretében közel 17 milliárd euró áll Románia rendelkezésére.
Lépésről lépésre Isten igéjének a fényében próbál előre haladni a megalakulásának 30. évfordulóját idén ünneplő Szatmárnémeti-Szigetlankai Református Egyházközség, amelyben Rácz Ervin Lajos lelkipásztor szerint megpróbálják összehangolni a generációkat.
Fontos mérföldkőhöz érkezett az apahidai református közösség templomépítése: a Krónika munkatársainak jelenlétében időkapszulát helyeztek el az épülő torony egyik szegletében.
Erdélyben még rétegjelenség a gombatermesztés, de egyre többen látnak benne lehetőséget. A székelyföldi Márton Zoltán gourmet-gombákat termeszt, hírportálunknak arról beszélt, hogyan működik a termesztés, mivel érdemes kezdeni, és meg lehet-e élni belőle.
szóljon hozzá!